Kolozsvári Magyar Napok: Schmitt Pál magyar államfő is jelen lesz

A megnyitó ünnepség zenei vendége a Szentegyházi Gyermekfilharmónia volt. A 140 gyerekből álló zenekar és kórus Haáz Sándor karnagy vezényletével magyar, román, német, török és spanyol dalokat adott elő, elénekelték az Örömódát is, három nyelven, magyarul, románul és németül.

A Kolozsvári Magyar Napok ünnepélyes megnyitóján mondott beszédében Szilágyi Mátyás főkonzul az anyaország támogatásáról, a kétnyelvű feliratok és a Házsongárdi temetőben található értékek megőrzése melletti kiállásról biztosította a közönséget. „Magyarország nevében meghatottan állok Önök előtt. Kifejezem becsületemet, tiszteletemet, hogy a kolozsvári magyar önazonosságot olyan hosszú időn keresztül megőrizték és továbbadták” – fogalmazott Szilágyi Mátyás.

„Ez nem Európa, hanem Európa tagadása. Nem lehet békesség ott, ahol nincsen igazság és jogosság” – szögezte le beszédében Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke a magyar közösséget sértő táblaügyeket, a Házsongárdi temető síremlékeinek rombolását és a kétágú templom körüli botrányos építkezést említve. Az Európai Parlament alelnöke szerint ezeknek a problémáknak az orvosolására szolgálhat a Kolozsvári Magyar Napok, amely a helyiek otthonérzetét segíti elő. A szisztematikus betelepítésekre utalva Tőkés Erdély gyarmatosított fővárosának nevezte Kolozsvárt. „Erdély nem a románoké. Hanem a románoké, magyaroké, és mindazoké, akik lakják Erdélyt” – fogalmazott Tőkés, a közönség pedig tapssal fogadta kijelentését. Az EP-alelnök méltatta, hogy a Kolozsvári Magyar Napok az EMNT, az RMDSZ, az egyházak és a civil szervezetek közös szervezésében zajlanak.

Gergely Balázs, a rendezvény egyik főszervezője is említette az utóbbi hónapok kolozsvári konfliktusait, a táblaügyeket és a Házsongárdi temető rongálását. Elmondta: bántó, elbátortalanító eseményekről van szó, ilyen értelemben is egyfajta csodának tartja a Kolozsvári Magyar Napok újabb megszervezését. Gergely a szervezők hosszas munkáját méltatta, majd a városról beszélt. „Sokszor használt jelzőnk a kincses Kolozsvár, de lássuk melyek ezek a kincsek? Nem anyagi, hanem események, személyiségek, tárgyi emlékek, amiket az évszázadok során felhalmoztunk” – mondta a politikus. Hozzátette: Kolozsvár akkor pályázhat sikerrel a 2020-as Európa Kulturális Fővárosa címre, ha ezeket az értékeket sikerül megmutatni.

Máté András Levente RMDSZ-es parlamenti képviselő, társ-főszervező ugyancsak beszélt a magyarokat ért atrocitásokról. A Kolozs megyei RMDSZ elnöke figyelmeztetett: „a többnyelvűség, a többnyelvű kultúra érték, és nem megkerülhető semmilyen városvezetés számára.” A parlamenti képviselő szerint példamutatás kell legyen a rendezvénysorozat, ami jelzi a román elöljáróknak, hogy Kolozsvár a magyaroké is.

Levélben köszöntötte a rendezvényt Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, aki szerint „a kolozsvári magyar összefogás szép példája, ahogyan az anyagiak összegyűjtése és a szervezés történt. A Kolozsvári Magyar Napokat kolozsváriak szervezik kolozsváriaknak, pártállástól függetlenül”. A pártelnök a város magyarság különböző igényeit természetesnek, kultúrájuk megőrzésére és gyarapítására szolgálónak nevezte. Kifejtette, sajnálja, hogy ezek az igények gyakran átpolitizáltak, és olyan sértő gesztusokhoz vezetnek, mint amilyenek a főtéri sörfesztivál, a zöldségpiac vagy a Iorga-tábla ügye. „Elfogadhatatlan, hogy a kincses város legnagyobb kincsét meggyalázzák, sárba tapodják” – szögezte le a Mátyás-szoborra utalva Kelemen Hunor.

A Kolozsvári Magyar Napok programja megtekinthető a rendezvény honlapján.