Kolozsvár „okosan” közeledik a Nyugat felé – Bodó Zalán egyetemi docens a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségekről

Hasonló megoldásokat már használnak, és folyamatosan fejlesztik ezeket. Ilyen például az okos forgalomirányítás is, amely figyeli az adott útkereszteződés forgalmát, a lámpákat pedig aszerint váltogatja, hogy mikor mire van szükség.

– A túlzsúfolt forgalom ellenére kijelenthető, hogy Kolozsvár elég jól teljesít a technológiai vívmányok meghonosításában?

– Ilyen szempontból eléggé jól teljesít a város. Nagyon sok cég érkezett hozzánk az utóbbi években, és jelenleg 15–20 ezren dolgoznak az IT (informatikai) szektorban. Ez kölcsönösen jó, hiszen

Persze, ezáltal a város is eltolódik az IT-szektor irányába: nem tudom, hogy ez mennyire pozitív vagy negatív dolog, de már most is érződik, hogy mindenképp fejlődéshez vezet. Jelenleg Bukarest után rögtön Kolozsvár áll a második helyen. Jó kérdés, hogy miért, vagy hogy miért nem mennek inkább Bukarestbe. Lehet, hogy Bukarest még túlságosan balkáni. És lehet, hogy már nagyon sok külföldi cég felismerte ott ezt a kicsit kaotikus, balkáni hangulatot. A román főváros Németországgal teljesen ellentétes mentalitású: nem jellemző a pontosság, a határidők betartása, a rendszeresség, a rend. Lehet, hogy itt, Kolozsváron ezt máshogyan látják – mert a város a Nyugat felé tart, ahhoz tartozik.

amelyek ilyen szempontból tényleg nagyon jók, hiszen saját terméken, új ötleteken, innovatív megoldásokon dolgoznak. Nyugaton jellemző, hogy az ilyen kezdeményezéseket, ha az megtetszik, bizonyos idő után felvásárolják a nagyobb cégek. A startup mozgalomnak csakis pozitív hatásait tudom elképzelni.

– Visszatérve „okoskodásainkra”: hol tart a mesterséges intelligencia, kell már félnünk?

– Mesterséges intelligenciával foglalkozom kutatás szintjén, gépi tanulással pontosabban.

Valójában ez nemcsak hitkérdés: a mai számítógépes architektúrákon ez nem valósítható meg. A Ray Kurzweilhez hasonló kutatók és futuristák azt állítják: el fogjuk érni a szuperintelligenciát, a szingularitás (az emberfeletti intelligencia miatt az ember elveszti a kontrollt a technológia felett – szerk. megj.) be fog következni valamikor 2045 környékén. Az ilyen elméletek miatt, illetve amiatt, hogy ne lehessen az új eredményeket negatív célokra felhasználni, a napokban olyan hírek láttak napvilágot, hogy egyesek korlátozni szándékozzák a mesterséges intelligenciához, gépi tanuláshoz köthető tudományos publikációk megoszthatóságát. Itt olyan felületre kell gondolni, ahová neves vagy kevésbé ismert kutatók töltötték fel eddig a kutatásaik nulladik verzióját, így a többieknek nem kellett megvárniuk a tényleges megjelenést, hogy felhasználják vagy reagáljanak rá. Ennek a korlátozásnak nem igazán látom értelmét.

– Tehát a mesterséges intelligencia inkább kiegészíti az emberek életét, mintsem romba döntené?

– A mesterséges intelligencia hasznosnak bizonyul, amikor adott feladat megoldására összpontosítanak: segítenek, kiegészítenek minket, viszont ez még nem jelenti azt, hogy emberi szinten is megvalósíthatóak, vagy hogy helyettesíteni tudnának minket mindenben.

A modern gépi tanulási módszerek statisztikák alapján működnek. Sok-sok adatra van szükségük, hogy megtanulják, kinyerjék azokból a szükséges információt, de ezek mégiscsak statisztikai adatok maradnak. Meg lehet tanítani őket, hogy kreatívak legyenek, de más az, ha megtanítjuk őket valamire, és megint más, ha valamire önmaguktól jönnek rá. Én nem az emberi szintű mesterséges intelligencia megjelenésétől, hanem a természetes intelligencia eltűnésétől félek.

Tőkés Hunor