Kolozsvár „okosan” közeledik a Nyugat felé – Bodó Zalán egyetemi docens a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségekről

2019. január 09., 08:14 utolsó módosítás: 2019. január 09., 12:08

„Én nem az emberi szintű mesterséges intelligencia megjelenésétől, hanem a természetes intelligencia eltűnésétől félek” – nyilatkozta a Krónikának adott interjúban Bodó Zalán, a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem docense, aki a mesterséges intelligenciát, azon belül a gépi tanulást, a természetes nyelvfeldolgozást és az információ-visszakereső rendszereket kutatja. A szatmárnémeti születésű szakembert – aki a Matematika és Informatika Karon tanít – arról kérdeztük, hogy mit ad hozzá a rohamosan fejlődő informatikai szektor a kincses város lakóinak mindennapjaihoz, és milyen hasonló jellegű megvalósításokra számíthatunk még az „okosutcát” országos szinten elsőként kialakító erdélyi városban.

Bodó Zalán nem hisz az emberi szintű mesterséges intelligenciában Fotó: Tőkés Hunor

– A tervek szerint 2020-ig több, úgynevezett okosutcát alakítanak ki Kolozsváron a Hóstáti negyedben található Molnar Piuariu utca mintájára, ha beválik a kísérleti projekt. Mit jelentenek ezek a valóban 21. századi fejlesztések a kincses város számára?

– A kezdeményezést mindenképp jónak tartom, de nem mindennel értek egyet. Ebben az „okoskorban” hajlamosak vagyunk mindenre azt mondani, hogy okos, meg hogy AI, vagyis MI (artificial intelligence/mesterséges intelligencia) van benne – ez persze nem mindig igaz. Olyan szempontból mégis jó ez az „intelligens utca”, hogy részben megkönnyíti az emberek hétköznapjait. Gondolok itt a padokon lévő USB-töltőkre, amelyekkel az emberek fel tudják tölteni telefonjukat, táblagépüket; lesz két elektromos töltőállomás autóknak, intelligens permetezőrendszer, amely majd a fákat fogja öntözni, ha nem kapnak elég nedvességet. Az okosutcákba általában beépítenek intelligens kivilágítást is, hogy optimálisan kihasználják a fény erejét, ezáltal kevesebb energiát használnak el, és nagy forgalom vagy baleset esetén jobban megvilágítják a teret. Persze kényelmes, ha az ember fel tudja tölteni a telefonját, az autóját. Jelenleg Kolozsváron húsz elektromos autó és négyszáz hibrid jármű van bejegyezve – hogy van-e értelme csak azért elhelyezni egyetlen utcába két töltőállomást, mert jól néz ki a sok újdonság, az más kérdés.

– Bizonyára másképp látja az okosmegoldásokat az, aki nap mind nap velük foglalkozik. Mitől lenne igazán nagy segítség az intelligens utca a kolozsváriak hétköznapjaiban?

– Amivel ez a projekt nem foglalkozik, viszont nagyon fontos lenne Kolozsvárnak, mert nagyon nagy problémát jelent a mindennapokban: a közlekedés és a parkolás. Nem olvastam például arról, hogy bármilyen, a parkolást megkönnyítő intelligens rendszert terveznének ebbe az úgynevezett okosutcába. Máshol is vannak hasonló jellegű utcák: Angliában, az Egyesült Államokban, sőt okos bevásárló utcák is. Nyilván az embereknek nagyon tetszik, ha valaki azt mondja: „Okosutcát csinálunk” – és jó ötletekkel valóban hasznos is tud lenni. Kolozsváron inkább élvezne prioritást egy okos parkolórendszer. Szívesen kipróbálnám, akár kísérleti szinten is. Sok helyen

az ilyen okosutca fogalmába az is beletartozik, hogy meg tudja mondani: hol van szabad parkoló, és mondjuk telefonos applikáción az illető meg tudja nézni, és akár le is tudja foglalni a helyet.

Hasonló megoldásokat már használnak, és folyamatosan fejlesztik ezeket. Ilyen például az okos forgalomirányítás is, amely figyeli az adott útkereszteződés forgalmát, a lámpákat pedig aszerint váltogatja, hogy mikor mire van szükség.

– A túlzsúfolt forgalom ellenére kijelenthető, hogy Kolozsvár elég jól teljesít a technológiai vívmányok meghonosításában?

– Ilyen szempontból eléggé jól teljesít a város. Nagyon sok cég érkezett hozzánk az utóbbi években, és jelenleg 15–20 ezren dolgoznak az IT (informatikai) szektorban. Ez kölcsönösen jó, hiszen

minél több informatikai cég érkezik Kolozsvárra, annál jobb a város büdzséjének, és így a munkaerőpiaca is folyamatosan bővül.

Persze, ezáltal a város is eltolódik az IT-szektor irányába: nem tudom, hogy ez mennyire pozitív vagy negatív dolog, de már most is érződik, hogy mindenképp fejlődéshez vezet. Jelenleg Bukarest után rögtön Kolozsvár áll a második helyen. Jó kérdés, hogy miért, vagy hogy miért nem mennek inkább Bukarestbe. Lehet, hogy Bukarest még túlságosan balkáni. És lehet, hogy már nagyon sok külföldi cég felismerte ott ezt a kicsit kaotikus, balkáni hangulatot. A román főváros Németországgal teljesen ellentétes mentalitású: nem jellemző a pontosság, a határidők betartása, a rendszeresség, a rend. Lehet, hogy itt, Kolozsváron ezt máshogyan látják – mert a város a Nyugat felé tart, ahhoz tartozik.

Látványos tervek. Padokon lévő USB-töltőkkel, autóknak szánt e-töltőállomásokkal, intelligens permetezőrendszerrel látják el az első kolozsvári okosutcát Fotó: Látványterv

– És minden bizonnyal a Babeș–Bolyai Tudományegyetem is sokat segít a város megítélésén.

– Nagy szerepe van ebben az egyetemnek is: a BBTE a legnagyobb hazai egyetem, a belföldi egyetemi rangsort több éve vezeti, a külföldi értékelésekben is viszonylag jól teljesít. Sok diákunk dolgozik vezető nemzetközi cégeknél, és szerintem ők is elviszik a város, illetve az egyetemünk jó hírét a nemzetközi cégekhez. Ez nem új keletű dolog, már elég régen viszonthalljuk a különböző cégektől a képzéseinkre vonatkozó pozitív értékeléseket. A kolozsvári Matematika és Informatika Kar diákjai egyébként is nagyon ügyesek, nagyon sok új és okos ötlettel jönnek, amelyeken mi rendszeresen meglepődünk az Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencián és államvizsga írások, -védések idején. Ezeknek a bemutatására sokszor cégek képviselői is eljönnek, hogy megtalálják azt az emberkét, akire szükségük van. Ilyenkor látják az új ötleteket is, amelyek szerintem sok szempontból gyakran sokkal jobbak, mint a cégek saját ötletei.

– Miben látja Kolozsvár jövőjét, még mit kellene megvalósítania a töretlen fejlődés érdekében?

– Nagyon sok cég nagyrészt outsourcing (külsős cégeknek készít termékeket – szerk. megj.) tevékenységet folytat, kevés saját projektről beszélhetünk. Ezt mindenképp problémának tartom, és lehet, hogy hosszú távon nem is fog működni. Például ez vissza is ütött 2008–2009-es gazdasági válság idején. Sok, addig jól működő cég kénytelen volt megválni az alkalmazottaitól, mert kevesebb pénzt kaptak a kivitelezésre. Ha minden cég legalább egy olyan projekttel foglalkozna, amely saját terméket feltételez, akkor ilyen problémák kisebb valószínűséggel következnének be. Ez a cégek pozitív megítélését is növelné.

A megoldást az utóbbi években nagy számban kezdeményezett startupok (innovatív, korai szakaszban lévő vállalkozások) jelenthetik,

amelyek ilyen szempontból tényleg nagyon jók, hiszen saját terméken, új ötleteken, innovatív megoldásokon dolgoznak. Nyugaton jellemző, hogy az ilyen kezdeményezéseket, ha az megtetszik, bizonyos idő után felvásárolják a nagyobb cégek. A startup mozgalomnak csakis pozitív hatásait tudom elképzelni.

– Visszatérve „okoskodásainkra”: hol tart a mesterséges intelligencia, kell már félnünk?

– Mesterséges intelligenciával foglalkozom kutatás szintjén, gépi tanulással pontosabban.

Nem hiszek az emberi szintű mesterséges intelligenciában, amiről egyesek azt mondják, hogy be fog következni.

Valójában ez nemcsak hitkérdés: a mai számítógépes architektúrákon ez nem valósítható meg. A Ray Kurzweilhez hasonló kutatók és futuristák azt állítják: el fogjuk érni a szuperintelligenciát, a szingularitás (az emberfeletti intelligencia miatt az ember elveszti a kontrollt a technológia felett – szerk. megj.) be fog következni valamikor 2045 környékén. Az ilyen elméletek miatt, illetve amiatt, hogy ne lehessen az új eredményeket negatív célokra felhasználni, a napokban olyan hírek láttak napvilágot, hogy egyesek korlátozni szándékozzák a mesterséges intelligenciához, gépi tanuláshoz köthető tudományos publikációk megoszthatóságát. Itt olyan felületre kell gondolni, ahová neves vagy kevésbé ismert kutatók töltötték fel eddig a kutatásaik nulladik verzióját, így a többieknek nem kellett megvárniuk a tényleges megjelenést, hogy felhasználják vagy reagáljanak rá. Ennek a korlátozásnak nem igazán látom értelmét.

– Tehát a mesterséges intelligencia inkább kiegészíti az emberek életét, mintsem romba döntené?

– A mesterséges intelligencia hasznosnak bizonyul, amikor adott feladat megoldására összpontosítanak: segítenek, kiegészítenek minket, viszont ez még nem jelenti azt, hogy emberi szinten is megvalósíthatóak, vagy hogy helyettesíteni tudnának minket mindenben.

A mostani számítógépek nem képesek adaptációra, nem tudják változtatni a struktúrájukat, nincs bennük intuíció, nem tudnak a megérzéseik alapján dönteni.

A modern gépi tanulási módszerek statisztikák alapján működnek. Sok-sok adatra van szükségük, hogy megtanulják, kinyerjék azokból a szükséges információt, de ezek mégiscsak statisztikai adatok maradnak. Meg lehet tanítani őket, hogy kreatívak legyenek, de más az, ha megtanítjuk őket valamire, és megint más, ha valamire önmaguktól jönnek rá. Én nem az emberi szintű mesterséges intelligencia megjelenésétől, hanem a természetes intelligencia eltűnésétől félek.

Tőkés Hunor

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
1 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat