Kolozs megye: összehangolnák a légi, vasúti és közúti forgalmat

 Ciceo elmondta: a részletes tanulmány elkészítése 2 millió euróba kerül, de már a tervezést is magában foglalja, a beruházás felét az EU állja. Hozzáfűzte: először fordul elő, hogy egy légikikötő uniós támogatást kap erre a célra, az első 500 ezer euró már megérkezett a repülőtér bankszámlájára. Mint részletezte, a megvalósíthatósági tanulmányra és a tervezésre már kiírták a közbeszerzési eljárást, a részletes tervnek 2014. november végéig kell elkészülnie. Ezt követően látnak hozzá a kivitelezéséhez szükséges anyagi források előteremtéséhez, majd kiírják a közbeszerzési eljárást.

Uioreanu kijelentette: a légi, a vasúti és a közúti forgalom öszszehangolása nélkül Kolozsvár nem nevezheti magát sem a régió fővárosának, sem Erdély légi kapujának. Vákár István, a megyei tanács alelnöke hozzáfűzte: a projekt része a megyei közszállítási makrostratégiának, azért is fontos mert még nem vezet Nyugat-Európából autópálya Kolozsvárra.

A sajtótájékoztatón ugyanakkor szóba került a délkeleti körgyűrű és az apahidai terelőút ügye is. Mint ismeretes, Eugen Cecan, az Utak és Hidak Regionális Igazgatóságának (DRDP) a vezetője egy hét végi televíziós műsorban azt mondta, hogy a magas töltésen haladó körgyűrű „elzárja” a repülőtér épülő 3500 méteres kifutópályájának a légi folyosóját, ezért a körgyűrűszakaszt a kifutópálya szintjén kell újraépíteni, ami 10 millió euróba kerül. David Ciceo elmondta, a körgyűrű átépítése csak az egyik lehetséges megoldás, de igazából nincs rá szükség. Mint részletezte, valóban a kifutópálya 200 méteres biztonsági övezetén belül halad a körgyűrű, ez azonban komolyabb fennakadást nem okoz.

Mindössze arról van szó, hogy a jelenlegi helyzetben a legnagyobb gépek legfeljebb teherbírási kapacitásuknak csak 90 százalékát kihasználva szállhatnak le vagy fel, ha a város felől érkeznek, vagy arra indulnak. Mint kifejtette, a problémát úgy is orvosolni tudják, hogy a tervezett 3,5 kilométeres kifutópályát inkább 200 méterrel a város irányában hosszabbítják meg. Vákár István ugyanakkor elmondta: a megyei önkormányzatnak nagyobb gondot okoz, hogy a Ponta-kabinet költségvetésébe egyelőre nem szerepel a Szamos elterelésének költsége. Hozzáfűzte, a munkálatokat márciusban mindenképpen elkezdik, ha másként nem megy, a megyei tanács költségvetésének terhére.