KMN – Gulyás–Schiffer-vita az autonómiatörekvések támogatásáról

Schiffer András úgy vélte, hogy Magyarország feladta a határon túli autonómiatörekvések támogatását azzal, hogy az értékelvű külpolitikát a pillanatnyi gazdasági érdekek kiszolgálásával helyettesítette.

„A kalmárkodásnak alávetett geostratégia azt a látszatot keltette, hogy Magyarország Putyin csatlósa, és ezt Bukarest remekül kihasználja. Ezzel házal Brüsszelben, Washingtonban, ez pedig óriási csapás a határon túli magyarság törekvéseinek – jelentette ki Schiffer András.

Az LMP társelnöke szerint ez azért is rossz, mert a térség országai fokozottan egymásra lennének utalva, csak akkor lenne esélyük a felemelkedésre, ha együttműködnének egy új Európa megfogalmazásában.

Gulyás Gergely cáfolta, hogy a kormány letért volna az értékelvű külpolitika útjáról, és méltánytalannak tartotta azt a vádat, hogy nem támogatják a határon túli autonómiatörekvéseket.

„Egy ilyen jellegű magyar állami tevékenység 2012 januárja óta a magyar alkotmánnyal is ellentétes lenne – jelentette ki a fideszes politikus. Azt azonban elismerte, hogy „Magyarországnak nem jó a nemzetközi elismertsége, és ez sok esetben az érdekérvényesítő képessége erejét is mérsékli\".

Példaként hozta fel, hogy a kormányoldalnak az Európa Tanácsban a kisebbségi jogok érvényesítése helyett arra kell pazarolnia az energiáját, hogy elhárítsa azt a „Magyarország elleni hadjáratot\", amelyet a MSZP is támogat. „Jó lenne, ha eljutnánk oda, hogy a nemzetközi szervezeteken belül a magyar érdeket közösen tudjuk érvényesíteni\" – jelentette ki a frakcióvezető-helyettes.

Azt is hozzátette azonban, hogy nem kell csodát várni a nemzetközi szervezetektől. Antall József, Horn Gyula és Orbán Viktor első kormánya alatt jó volt Magyarország nemzetközi megítélése, de akkor sem sikerült előbbre mozdítani a határon túli autonómiatörekvéseket.

Gulyás Gergely is úgy látta, hogy a térség országainak a közös fellépését „az alapvető közösségi jogok megtagadása\" akadályozza. Hozzátette, az együttműködés szükségességének a belátását várják valamennyi környező állam politikai elitjétől. „A magyar politikai, társadalmi és tudományos elitnek is arra kell törekednie, hogy erre rádöbbentsük a szomszédos államokat\" – jelentette ki a politikus.

Schiffer András szerint az egymásrautaltság felismerését az is hátráltatja, hogy a nagyhatalmak a térség országai közötti konfliktusok kihasználásával tudják a saját geostratégiai érdekeiket érvényesíteni.

Az MTI tudósítójának a kérdésére, hogy Magyarország kezdeményezi-e az 1996-ban aláírt román–magyar alapszerződés felülvizsgálatát, mindketten árnyalt választ adtak. Korábban az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke indítványozta az alapszerződés felülvizsgálatát, és megfeleltetését a 21. századi realitásoknak.

Amint Toró T. Tibor egy tavalyi sajtótájékoztatón elmondta, a felek 2015. szeptember 16-ig jelezhetik egymásnak, ha változtatni szeretnének a szövegen. Ha ezt nem teszik, az alapszerződés hatálya 2016 szeptemberétől újabb tíz évre meghosszabbodik.

Gulyás Gergely a kérdésre elmondta, a módosítási kezdeményezésnek kizárólag szimbolikus jellege lenne, hiszen alig van esélye annak, hogy a jelenlegi román kormánnyal sikerüljön megállapodni a kényes kérdésekről. „Azt kell mérlegelni, hogy egy ilyen szimbolikus kezdeményezés az erdélyi magyar közösség érdekében áll-e\" – jelentette ki Gulyás Gergely.

Schiffer András úgy vélte, a lehetőséggel élnie kellene Magyarországnak, de annak a tudatában kellene megfontolni a magyar lépést, hogy Romániában a magyar–román viszony „belpolitikai kártya\", és „a jó szándékú magyar felvetés is a román választási küzdelem részévé válhat\".