2008. december 22., 18:362008. december 22., 18:36
Szakács László szerint a város tulajdonát képező erdőt gondozó erdészeti hivatalnak hatástanulmányt kellett volna készítenie a kitermelésről, és azt jóváhagyás végett be kellett volna nyújtania a Maros Megyei Környezetvédelmi Ügynökséghez, ami nem történt meg.
„Mivel köztulajdonról van szó, nyilvános vitát kellett volna szervezni a kitermeléssel kapcsolatban, hogy a lakosság is véleményt mondhasson” – mondta Szakács László, hozzátéve hogy a közeljövőben nyílt levelet intéznek az önkormányzathoz és az erdészeti hivatalhoz, amiben felszólítják az illetékeseket, hogy tájékoztassák a közvéleményt arról, mi történik a Somostetőn. A környezetvédő szerint az évszázados tölgyek kivágása nyomán az egész táj jellege megváltozik, néhány év múlva csupán éger és más, értéktelenebb fák maradnak.
A somostetői 600 hektáros erdő a város tulajdonában van, az erdészeti hivatal érvényes szerződés alapján gondozza. Tudor Valeriu Herlea, a marosvásárhelyi erdészeti hivatal vezetője lapunk kérdésére elmondta: 2008 és 2009 folyamán mintegy 5000 köbméternyi fát vágnak ki. “Nincs semmi vész, természetes és szükséges favágás zajlik, hiszen csakis azokat az egyedeket vágjuk ki, amelyek félig-meddig elhaltak, vagy betegek” – állította Herlea.
A Somostetőn levő erdő átlagéletkora 100 év, de vannak olyan tölgyek is, amelyeket 130 évvel ezelőtt ültettek eleink. “Minden törvényesen történik. Erre vigyáztunk, mert tudjuk, hogy a sajtó és mindenféle civil szervezetek érzékenyek az ilyesmire” – válaszolta azon kérdésünkre, hogy mi történik a kivágott fákkal. Mint kifejtette, a kivágott faanyag értékesítésére nyilvános árverést szervezett a hivatal, és ennek nyomán a vastag törzseket egy Hargita megyei cég vásárolja fel. A vékonyabb ágakkal a városi melegházat fűtik, illetve a maradék faanyagot a köztemetőknek adják.
Megtaláltak a hegyimentők egy ukrán állampolgárságú fiatalt, aki a Máramarosi-havasokon keresztül jutott át a határon, és segítséget kért a román hatóságoktól.
Az aradi Szabadság-szobor egyik alakjának kezéből hiányzik a tőr pengéje. Megpróbáljuk beazonosítani a vandalizmus időpontját, választ keresünk arra, hogy mikor állítják helyre az alkotást, és számba vesszük, hány ízben volt támadás célpontja a szobor.
Restaurálták, felavatják a marosvásárhelyi Teleki Téka Freskós termét, amelynek lenyűgöző, pasztell színvilágú falfestményeit egy szebeni mester készítette Teleki Sámuel megrendelésére a 19. század elején.
Rostás Szabolcs, a Krónika főszerkesztője vehette át az idén harmadszor odaítélt Kosztolányi-díjat a IV. Kárpát-medencei Magyar Médiatalálkozón Balatonalmádiban.
Romániában csak egy hivatalos himnusz van – mondta szombaton Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke annak kapcsán, hogy pénteken kiment az RMDSZ kongresszusának otthont adó teremből, amikor felcsendült a székely himnusz.
Felerősödő szélre figyelmeztető sárga, vagyis elsőfokú riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szombaton az ország 22 megyéjére.
Orbán Viktor miniszterelnök, aki pénteken részt vett az RMDSZ 17. kongresszusán a Kolozs megyei Zsukiménesen, útban hazafelé még megállt ebédelni. És ha már itt járt, egy Romániában hagyományos ételt választott, a miccset.
A pénteki RMDSZ-kongresszus nem csupán Orbán Viktor magyar és Ilie Bolojan román miniszterelnök jelenléte miatt keltette fel a román sajtó és politikum érdeklődését, hanem azért is, mert annak kezdetén a magyar és a román himnusz után a székely himnuszt is lejátszották.
Átfogó képet rajzol a romániai magyar oktatás helyzetéről az a friss kutatás, amelyet Kolozsváron mutattak be. A szociológusok által végzett országos vizsgálat feltárta az erdélyi magyar iskolák infrastruktúrájának, nyelvhasználatának főbb tendenciáit.
Kelemen Hunor szövetségi elnök az RMDSZ 17. kongresszusán elmondott politikai beszédében az elmúlt 35 évet „a közösségi reziliencia történetének” nevezte, és azt hangoztatta: az erdélyi magyarság nem csupán túlélő, hanem újjáépítő közösség.