Kiújult az iskolavita Küküllőszéplak és Héderfája között

Az új tanévtől a magyar gyerekeknek Héderfájára, a románoknak Nagylászlóra kell ingázniuk. A széplaki iskola „leépítése” évekkel ezelőtt, 2007-ben kezdődött, amikor a helyi tanács megvonta a tanintézet jogi státusát és a múlt század elején született híres képzőművészről, Bordi Andrásról elnevezett héderfáji általános iskolának adta.

Mindezt annak dacára, hogy míg a községközponti tanintézetben 102 diák tanult, a héderfáji iskolában mindössze 78-an jártak. A hét esztendővel ezelőtti önkormányzati döntés törvénytelenségére Keresztes Matild jegyző is felhívta a figyelmet, a prefektúra pedig a tanácsi határozat visszavonására kötelezte a magyar többségű község tanácsát. Az ügy azóta többször is „megjárta” a tanfelügyelőséget, az oktatási minisztériumot, de még az ombudsmanhoz is eljutott.

A széplaki Imre István szerint a mostani intézkedés nem csak törvényellenes, de felháborító is azok után, hogy Illés Ildikó főtanfelügyelő-helyettes korábban azt bizonygatta, hogy a megyében egyetlen iskola sem zár be, és összevonásokra sem kerül sor. „A helyi közösségek és önkormányzatok kérésére még azokban a falvacskákban is sikerül megtartanunk az iskolákat, ahol a gyermeklétszám indokolná az összevonást” – nyilatkozta korábban lapunknak Illés Ildikó.

„Ha létezne egy okirat, amely kimondja, hogy már nem érvényes a rendelkezés, mely szerint az összevont iskolákat a községközpontban kell működtetni, befognánk a szánkat” – háborog a küküllőszéplaki férfi. Rámutat: ráadásul a földrajzi fekvése is a községközpont mellett szól, ugyanis Széplak Héderfája és Nagylászló között terül el.

A volt önkormányzati képviselő szerint, ha a gyereklétszám csökkenése miatt már nem lehet fenntartani mindhárom iskolát, a természetszerű megoldás az osztályok Küküllőszéplakra való átcsoportosítása lenne, ahol a község egyetlen emeletes iskolaépületében egy erős tanintézetet lehetne működtetni.

Illés Ildikó főtanfelügyelő-helyettes jól ismeri a két falu közötti rivalizálást. Néhány évvel ezelőtt ez oda vezetett, mondja, hogy a hatóságok által kiutalt iskolabusz végül más községnek jutott. „Addig veszekedtek, amíg busz nélkül maradtak” – állítja a magyar nyelvű oktatásért felelős tanfelügyelő.

Szerinte a széplakiaknak félre kellene tenniük a büszkeségüket, és be kellene látniuk, hogy a településen kevés a gyerek, ezért a tanfelügyelőség ősztől csak az elemi osztályokat hagyja meg.

„Mi sem örülünk a helyzetnek, ezért nehezen is hoztuk meg a döntést. Ismerjük a küküllőszéplaki iskolaügyet, az indulatokat, ezért sokat gondolkodtunk, mit tegyünk, hogy jobb legyen. Semmi értelme összevont osztályokat működtetni, mert abból a gyerekek csak veszítenek. Arról nem is beszélve, hogy a széplaki iskola mindig is úgy nézett ki, mint egy nyilvános vécé” – állítja Illés Ildikó.

Imre István szerint ez nem igaz, hisz a három iskolaépület közül a széplaki a legújabb és legnagyobb. Ráadásul az udvara műgyepes pályával is rendelkezik.

Ezt az álláspontot képviselte a település volt polgármestere, Sándor Mihály is, aki 2007-ben átiratban kérte a tanfelügyelőséget és a prefektúrát, hogy tartsa tiszteletben a küküllőszéplaki és nagylászlói szülők kérését. Utódja, Szakács Béla polgármester viszont úgy véli, Küküllőszéplakon nem lehet minőségi oktatást biztosítani. Ráadásul a héderfáji iskolába nem csak több diák jár, ez nagyobb hagyománnyal is rendelkezik.

„Nehogy valaki azt higgye, hogy az önkormányzatnak nem fáj a széplaki iskola fölött kimondott ítélet. Az épület olyan, amilyen, akárcsak az összevont osztályban való tanulási rendszer, de a szülőknek megfelelt volna. Az önkormányzat felvállalta volna a veszteségek finanszírozását, de a tanfelügyelőség nem egyezett bele. Az az igazság, hogy Héderfája már a ’70-es évek óta vonzza a gyerekeket, akiket más községekből is ide küldenek szüleik. Széplakon gyenge az utánpótlás, a harmadik osztályban például egyetlen magyar gyermek sincs. Míg Héderfájára sok fiatal telepedett vissza, Küküllőszéplakon mintha megállt volna az élet; aki innen egyszer elment, soha vissza nem jött” – vázolja a szomorú helyzetet az elöljáró.