Fotó: Kutyfalvi Degenfeld-kastély/Facebook
Kitelepített erdélyi földbirtokosok emlékszobáját adják át a Maros megyei Kutyfalván a Degenfeld-kastélyban március 2-án, szombaton 14 órától – szerepel a Kutyfalvi Degenfeld-kastély és az Asociația AntePortum Egyesület által létrehozott eseményleírásban a közösségi oldalon.
2024. február 25., 12:442024. február 25., 12:44
A kutyfalvi Degenfeld-kastélyban berendezett emlékszobákat a kitelepítés 75. évfordulója alkalmából tartják. A szobák körbejárásával lehetőség nyílik megismerni az erdélyi magyar nemesség 20. századi történetét. Az interaktív kiállítás egy adioguide segítségével teszi még átélhetőbbé az eseményeket. A tárlat bemutatja, milyen környezetben élt a két világháború közötti időszakban az erdélyi magyar nemesség, hogyan zajlott a kitelepítés, és milyen volt egy kényszerlakhely. A kezdeményezés főtámogatója a Nemzetpolitikai Államtitkárság és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.
„Képzeljük el, hogy egy éjszaka, valamikor éjfél és hajnali 4 óra között dörömbölnek a házunk ajtaján. Megkeressük a papucsunk, felvesszük a köntösünk, miközben álmosan, egy feszítő, furcsa érzéssel elindulunk ajtót nyitni.
néhány ruhát vihetünk magunkkal, értékeket nem. Sietni kell, mindent hátrahagyva kell elmenni. Mit éreznénk ekkor? Mire gondolnánk? Mit tennénk?” – olvasható a leírásban. Mint a szervezők részletezik, pontosan ez történt 1949. március 2-áról 3-ára virradó éjszaka a romániai nagybirtokosokkal. Sőt volt olyan, akinek rosszabb sors jutott, egyáltalán nem vihetett magával csomagot. Persze a nehézségek, a megszorítások már jóval korábban elkezdődtek, a Földművelésügyi Minisztérium által 1949-ben, azaz 75 évvel ezelőtt kiadott rendelet „csupán” egy folyamat betetőzését jelentette.
A kutyfalvi kastély, ahol az emlékszobát berendezik
Fotó: Haáz Vince
Az évfordulóról egyébként Erdélyben máshol is meg szoktak emlékezni: az erdélyi magyar földbirtokos, nemesi családok emléke előtt tisztelegve, akiket – több ezer személyt – jogtalanul telepített ki, deportált kényszerlakhelyre a kommunista rezsim, megfosztva őket vagyonuk legnagyobb részétől. A varsolci születésű, Kolozsváron élő Makkainé Anderlik Ildikó gyerekként maga is elszenvedője volt az eseményeknek, így ő kezdeményezte, hogy Szilágy megyei szülőfalujában megemlékezéseket tartsanak március első napjaiban – első ízben 2020-ban szerveztek megemlékező rendezvényt. Makkainé Anderlik Ildikó tavaly idézte fel a Krónika megkeresésére keserű emlékeit. Benkő Levente történész megkeresésünkre kifejtette,
A hivatalosan meghirdetett cél a nincstelen, szegényparasztság földhöz, javakhoz juttatása – voltaképpen a közös gazdálkodási társulások erőszakos létrehozása – egyszóval az általános államosítás volt. A történész, aki egyébként a Krónika volt munkatársa, azt is elmondta, hogy az államosítás érdekében több törvényt és törvényerejű rendeletet léptettek életbe, az intézkedések közé tartozott az agrárreformról szóló 187/1945. számú törvény,
Benkő Levente úgy fogalmazott, erre erősítettek rá a 83/1949. számú törvényerejű rendelettel, amely előírta, hogy a birtokosok földterületei, épületei, állat- és gépi állománya, terményei, jogcímei és jogosultságai, egyszóval javaik összessége a nép javainak tekintendők, és az állam tulajdonába mennek át.
Azokra az erdélyi magyar földbirtokos, nemesi családokra emlékeztek a hónap elején, melyeknek tagjait – több ezer személyt – 74 évvel ezelőtt jogtalanul deportált kényszerlakhelyre a kommunista rezsim.
Szimbólumértékűek, így a totalitárius rendszerre emlékeztető mementókként az UNESCO Világörökség részévé válhatnak Románia egykori kommunista börtönei. Ma, február 25-én van a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!