Kitartanak a zöldek

Körlevelet juttattak el a sajtónak, valamint környezetvédelmi szervezeteknek, amelyben tiltakozásukat fejezik ki a több szállodát, sípályákat és más szórakoztatólétesítményeket magukban foglaló tervek ellen. A tiltakozókhoz csatlakozott az Erdélyi Kárpát-Egyesület Bihar megyei szervezete és a Czárán Gyula Alapítvány is, amely hétfõn lakossági vitafórumot szervez a Bihar Nemzeti Park Pádis környéki turisztikai beruházása környezeti kihatásáról.

Amint arról korábban beszámoltunk, a december 18-i ülésén az Erdélyi-szigethegység Természetvédelmi Park konzultatív tanácsa sem egyezett bele, hogy alacsonyabb védettségi fokozatba rangsorolják az említett területet, amelyen a Compania de Turism, Hoteluri ºi Restaurante Padiº kereskedelmi társaság több szállodát és sípályát építene. A pádisi karsztvidék átminõsítését véleményeznie kell egy tudományos tanácsnak is, amelynek a tervek szerint januárban kell összeülnie.

Mihai Togor, a CRSE civil szervezet vezetõje elfogadhatatlannak tartja, hogy az olasz érdekeltségû társaság visszautasítja a tervezett építkezés környezeti hatásairól szóló párbeszéd minden formáját. A zöldek sajtónyilatkozatukban részletesen ismertették azokat az okokat, amelyek miatt féltik a karsztvidék biológiai sokszínûségét. „Jelentõs károkat okoz már az is, hogy egy európai standardoknak megfelelõ, aszfaltozott, legkevesebb 5 méter széles utat építenek a tervezett szállodákig\" – áll a közleményben. Emellett a parkolóhelyek kialakítása révén újabb területekrõl tûnne el a növényzet és az ott élõ állatvilág. Szerintük a környezetbarát megoldás egy drótkötélpálya megépítése lenne, ráadásul ennek karbantartása kevesebb pénzébe kerülne a vállalatnak.

A zöldek levelükhöz mellékelték ugyanakkor az építtetõ cég megrendelésére készült környezetvédelmi tanulmányt is. A konstancai Aster Consulting Kft. szakértõje, Paul Viorel Costache nevével fémjelzett dokumentumban részletesen felsorolják a karsztvidék jellegzetes élõlényeit és ezek élõhelyeit, a különféle gombáktól az emlõsállatokig. Az építkezésre kiszemelt környéken 159 gombafajt azonosítottak, amelyek közül az aranyos rezgõgomba ritka fajnak számít. Két zuzmófajt is ezen a környéken azonosítottak elõször, és több mohafajta is él itt. Az építkezés miatt mindezek veszélybe kerülhetnek, akárcsak az itt felfedezett bihari csomorlya. A növényeken kívül gerinctelen és gerinces állatok élõhelyeit veszélyezteti a tervezett építkezés. A Romániában és az Európai Unióban egyaránt védettnek számító havasi cincér, felpillantó küllõ, a pénzes pér, a botos kölönte, a petényi márna és a réti csík, de a szalamandrák, néhány gyík- és kígyófaj élõhelye és több vándormadár – például a vándorsólyom – pihenõhelyei is megszûnhetnek. A harkályok száma szintén csökkenhet, akárcsak a farkasok, hiúzok, nyestek és vidrák, amelyek szintén veszélyeztetett fajoknak számítanak.

A zöldek ugyanakkor úgy tudják, hogy tisztázatlanok a Pádison zajló telekügyletek, és a Bihar Megyei Tanács vezetõsége is hibázott, mikor kedvezõen véleményezte a tervet.