Minden a régi. A változó megyei vezetés ellenére az egykori ppénzügyi palota helyzete cseppet sem javult
Fotó: Bálint Eszter
Miután a korábbi mandátumban hosszú ideig gyakorlatilag működésképtelen volt, az új választási ciklusban is pártpolitikai érdekek nehezítik a Bihar megyei önkormányzat működését. Kétharmados többség hiányában a PNL-s megyevezetés képtelen hozzáfogni az egykori pénzügyi palota helyreállításához.
2021. augusztus 26., 15:322021. augusztus 26., 15:32
Akárcsak az elmúlt mandátumban, most is Nagyvárad egyik legpatinásabb műemlék épülete, az évtizedek óta omladozó egykori pénzügyi palota látja a kárát annak, hogy a Bihar megyei önkormányzatban képtelenek együttműködni a hatalmon lévő és az ellenzéki frakciók. Míg az RMDSZ-es Pásztor Sándor tanácselnök mandátuma idején a Nemzeti Liberális Párt (PNL) frakciója próbálta minden lehetséges módon akadályozni a munkát, az utóbbi hónapban a szövetség és a Szociáldemokrata Párt (PSD) önkormányzati képviselői „köpnek bele” a liberális megyevezetés levesébe.
Ilie Bolojan tanácselnök júniusban jelentette be, hogy a kommunista pártfőtitkárok egykori villájának eladásából kezdené el a pénzügyi palota felújítását. A Bunyitai-ligetben (I.C. Brătianu park) található egykori pártfőtitkári székhely pár éve irodaként szolgált a megyei tanács alkalmazottai számára, azonban a leépítések során a köztisztviselők egy részének menesztésével kihasználatlan maradt, így a megyei vezetés az eladásáról határozott.
A tanácselnök akkor még azt remélte, hogy már júliusban kiírhatják a versenytárgyalást a felújításra, erre azonban nem kerülhetett sor, hiszen nem született meg a pártfőtitkári villa eladását lehetővé tevő tanácsi határozat. Ezt a megyei döntéshozó testület e heti rendkívüli ülésén kellett volna jóváhagyni a tanácsosoknak, az RMDSZ és a PSD képviselői azonban ellenezték, a PNL-s szavazatok pedig nem voltak elegendők a kétharmados többséghez. Hasonló helyzet a múlt mandátumban is számtalanszor akadt, csak akkor a liberális frakció kötötte az ebet a karóhoz.
A patinás Fő (Republicii) utcai ingatlan – mint arról többször beszámoltunk – évtizedek óta elhagyatottan áll, és Bolojan még nagyváradi polgármesterként sokat sürgette a felújítását – megyei tanácselnökként most neki kell végrehajtani azt.
A palotát uniós pályázat révén restaurálnák, ehhez jelentős összegre lesz szükség, tekintve, hogy az ingatlannál statikai problémákat is észleltek. Újra elkészítették a felújítás műszaki tervét, hogy biztosítsák az épület energiahatékonyságát, ezt a megyei műemlékvédelmi bizottság is jóváhagyta. „Első körben a megyei költségvetésből kezdjük el a felújítást, de reméljük, hogy sikerül uniós finanszírozást szerezni” – adott hangot derűlátón terveinek még júniusban Bolojan, ám úgy tűnik, ezek egyelőre nem valósulhatnak meg. Ahogy Pásztor Sándor korábbi tanácselnök tervei sem szökkentek szárba, aki bankhitelből fogott volna neki a felújításnak, és a kivitelezőt is kiválasztotta. Liberális utódja tavaly decemberben aztán szerződést bontott a kivitelezővel, arra hivatkozva, hogy uniós pénzből tervezi restauráltatni az impozáns ingatlant.
Az ingatlant az irgalmas rend építette, saját telkére, majd bérbe adta az Osztrák–Magyar Monarchia pénzügyminisztériumának. A megyei tanács a bérleti szerződésre hivatkozva megtámadta a restitúciós bizottság 2012-es határozatát, ugyanis szerintük ez azt bizonyítja, hogy a palota valójában a magyar állam tulajdona volt, így napjainkban a román államot illeti.
Bolojan és a volt-nincs néptáncegyüttes esete
Nem a pénzügyi palota az egyetlen, mely megsínyli a megyei tanácsban dúló politikai harcot, ennél is abszurdabb a Crișana néptáncegyüttes helyzete, melyet a megyei vezetés a kulturális intézmények átszervezése keretében Körösvidék (Țara Crișurilor) néven alapított volna újra egy másik intézmény égisze alatt. Az augusztus eleji rendes tanácsülésen a döntéshozó testület jóváhagyta a néptánccsoport megszüntetését, az új entitás megalapításához azonban nem volt meg a kétharmados többség. Az RMDSZ és a PSD tanácsosai azzal az indoklással ellenezték a javaslatot, hogy semmilyen, a kulturális intézmények átszervezését szolgáló határozattervezetet nem szavaznak meg. Nem volt ez másként a héten tartott rendkívüli tanácsülésen sem, így a néptáncegyüttes több tucat alkalmazottja „a levegőben lóg”, érvényes jogi háttér nélkül a bérüket sem lehet biztosítani.
Vasárnap reggel visszatérhettek otthonukba azok az emberek, akiket nem sokkal korábban kimenekítettek tömbházukból, miután robbanás történt az ingatlanban, valószínűleg gázszivárgás miatt.
Életveszélyes állapotban fekszik a Bihar Megyei Kórház intenzív osztályán Flavia Groșan orvos, aki a koronavírus-világjárvány (Covid-19) idején több vitatott kezelési módszert népszerűsített.
Riasztották szombaton a tűzoltókat egy marosvásárhelyi tömbház lakói, miután gázszagot éreztek a lépcsőházban.
A miniszterelnök ellenőrző testülete lezárta a parajdi bányakatasztrófa után elkezdett vizsgálatait az Országos Sóipari Társaságnál (Salrom) és a vízügyi igazgatóságnál (ANAR).
Péntek este egy medve jelent meg a Fehér megyei Magyarbénye (Biia) település iskolájának udvarán – közölte a Fehér Megyei Csendőrség.
Romániában az utóbbi években aggasztó mértékben megnövekedett az aranysakálok száma: a legfrissebb kutatások szerint ezek a ragadozók ma már több egyedet számlálnak, mint a medvék és a farkasok együttvéve.
Súlyos biztonsági hiányosságokra hívta fel a figyelmet egy aradi édesapa, miután hatéves kislányát egy 30 centiméteres csempe találta fejbe a Gyerekpalota egyik mosdójában.
Hamarosan átalakulhat a települések közigazgatási besorolása Romániában: Cseke Attila fejlesztési miniszter szerint túl magasak a jelenlegi lakosságszám-küszöbök a városok és municípiumok esetében.
A Richter-skála szerint 3,4-es erősségű földrengés történt pénteken 1 óra 41 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A parajdi sóbánya bezárása nyomán állás nélkül maradt személyek fejenként 9000 lej értékű gyorssegélyt kapnak az államtól.
szóljon hozzá!