Távoznak. A kanadai Eldorado Gold a jogi huzavonák nyomán kiszáll a felsőcsertési aranybánya-ügyletből
Kiszáll a kanadai Eldorado Gold a Hunyad megyei Felsőcsertésen tervezett aranybánya-projektből: a cég megállapodást kötött a román Deva Gold vállalatban lévő 80,5 százaléksos többségi részesedésének eladásáról.
2024. december 25., 15:552024. december 25., 15:55
Ez utóbbi cég a felsőcsertési arany-, ezüst- és ipari andezitlelőhelyek kitermelésére vonatkozó koncessziós engedély birtokosa – számolt be a Profit.ro gazdasági portál az aranybányaprojekt kapcsán.
A tranzakció összértéke mintegy 30 millió dollárra rúg.
Az ügylet lezárásának feltétele többek között a projektre vonatkozó általános területrendezési terv (PUZ) jóváhagyása, majd ezt követően az építési engedély megszerzése.
A felsőcsertési koncessziót birtokló Deva Gold további részvényesei a román állami tulajdonú Minvest Rt. bányavállalat (19,25 százalék) és a kolozsvári székhelyű Cartel BAU Rt. építőipari vállalat (0,25 százalék).
A kanadaiak kivonulási szándéka a 2020-ra nyúlik vissza, miután a projektet egy évvel korábban végleg megakadályozta a területrendezési engedély jogerős bírósági megsemmisítése, amely lehetetlenné tette az építési engedélyek kiadását az Eldorado Gold által oda tervezett aranybánya számára.
A kanadai bányaprojektet több hazai és nemzetközi nem kormányzati szervezet is hevesen ellenzi.
A civil szervezetek azt kifogásolják, hogy a cég ciántechnológiát akart alkalmazni az Edélyi-szigethegységben található mintegy 5000 hektáros területén.
Ugyanakkor
A dokumentumok nyilvános véleményezési időszaka jövő év februárjáig tart
Ugyanakkor egy hivatalos dokumentum szerint a román hatóságok arra készülnek, hogy 5 évvel, 2030. január 24-ig meghosszabbítják a felsőcsertési bányászati engedély időtartamát. A teljes projektdokumentációt, beleértve a megvalósíthatósági tanulmányt is, aktualizálták a 2025-2029-es időszakra. A környezetvédelmi civil szervezetek eközben folytatják kampányukat az engedély meghosszabbítása ellen.
Az 1999-ben kiadott engedély eredeti tulajdonosa a Minvest volt, a Deva Gold 2002-ben vette át a koncessziót.
A bányászati törvény a nemesfémek esetében a kitermelt mennyiség értékének 6 százalékában szabja meg a bányajáradékot. Az állami hatóságok becslése szerint a következő öt évben 85,7 millió lej adót és bányajáradékot szed be a felsőcsertési projektből, ami átlagosan évi 17,14 millió lej.
A felsőcsertési arany- és ezüst, illetve az ipari és építőipari és andezit kitermelési költségeit a 2025. január 25. és 2030. január 24. közötti időszakra több mint 1,13 milliárd lejre becsülik.
Azon terület kiterjedése, amelyen a tervezett munkálatokat elvégeznék, több mint 245 hektár, amelynek egy része Felsőcsertés köztulajdona, a többi pedig a Deva Gold magántulajdona.
Mint arról beszámoltunk, a Hunyad megyei Felsőcsertés térségi területrendezési terve lehetővé tette volna a község térségében található arany- és ezüstlelőhely kibányászását.
A területrendezési tervet a kanadai többségi tőkével létrehozott Deva Gold Rt. javaslatára fogadta el 2010-ben Felsőcsertés önkormányzata.
Azokat a helyi szabályozásokat tartalmazta, amelyek a telkek felhasználására vonatkoznak, és a felszíni bánya, a zagytározók létrehozását és a feldolgozó üzem megépítését tették lehetővé.
A terv szerint a kitermeléshez évente 1653 tonna ciánt használnának, ami révén egy 456 hektáros területen 45 millió tonna ércből 68 tonna aranyat és 490 tonna ezüstöt nyernének ki 16 év alatt.
A beruházás 221 új munkahelyet teremtene.
A Felsőcsertésen átfolyó patak Déva határában ömlik a Marosba.
A beruházás annak nyomán lehetetlenült el, hogy a Kolozs megyei törvényszék jogerősen érvénytelenítette a területrendezési engedélyt, a céh perújrafelvételi kérelmét pedig a Bihar megyei ítélőtábla 2020 júliusában elutasította.
Felsőcsertés lakóinak emlékében még elevenen él, hogy 1971 őszén a település melletti zagytározó átszakadt, és a szennyezett víz elöntötte a falut. A szerencsétlenség – melyről a Ceaușescu-diktatúra bukásáig beszélni sem volt szabad – 89 ember halálát okozta.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Riasztották szombaton a tűzoltókat egy marosvásárhelyi tömbház lakói, miután gázszagot éreztek a lépcsőházban.
A miniszterelnök ellenőrző testülete lezárta a parajdi bányakatasztrófa után elkezdett vizsgálatait az Országos Sóipari Társaságnál (Salrom) és a vízügyi igazgatóságnál (ANAR).
Péntek este egy medve jelent meg a Fehér megyei Magyarbénye (Biia) település iskolájának udvarán – közölte a Fehér Megyei Csendőrség.
Romániában az utóbbi években aggasztó mértékben megnövekedett az aranysakálok száma: a legfrissebb kutatások szerint ezek a ragadozók ma már több egyedet számlálnak, mint a medvék és a farkasok együttvéve.
Súlyos biztonsági hiányosságokra hívta fel a figyelmet egy aradi édesapa, miután hatéves kislányát egy 30 centiméteres csempe találta fejbe a Gyerekpalota egyik mosdójában.
Hamarosan átalakulhat a települések közigazgatási besorolása Romániában: Cseke Attila fejlesztési miniszter szerint túl magasak a jelenlegi lakosságszám-küszöbök a városok és municípiumok esetében.
A Richter-skála szerint 3,4-es erősségű földrengés történt pénteken 1 óra 41 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A parajdi sóbánya bezárása nyomán állás nélkül maradt személyek fejenként 9000 lej értékű gyorssegélyt kapnak az államtól.
Együttműködési megállapodást kötöttek csütörtökön Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyében található kórházak vezetői azzal a céllal, hogy közösen keressenek megoldást a térségben fokozódó orvoshiányra.
Újjáépítési terv kidolgozását kéri a bányakatasztrófa által sújtott Parajd és térsége számára a román kormánytól a korrupcióellenes megmozdulásokat szervező Declic közösség.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!