Hirdetés

Kísérlet kudarcokkal

•  Fotó: Mediafax

Fotó: Mediafax

A román nyelv és irodalom és a matematikatételek miatt bukott el a legtöbb hetedikes. Matematikából, illetve román nyelv és irodalomból is viszonylag gyengén szerepeltek országos szinten a hetedik osztályos diákok, akik idén először írtak egységes félévi dolgozatot e két tantárgyból. A magyarul tanuló hetedikeseknek anyanyelvükből és magyar irodalomból is számot kellett adniuk tudásukról: úgy tűnik, ezt az akadályt már sokkal könnyebben vették, és nagyobb arányban érték el az ötöst vagy annál nagyobb osztályzatot.

Krónika

Krónika

2007. május 23., 00:002007. május 23., 00:00

A tételekkel, az ezek megoldására szánt idővel, valamint az elért eredményekkel a diákok és tanárok egyaránt elégedetlenek.

Az erdélyi megyékben is a román és a matematikavizsga okozta a legtöbb fejtörést a hetedikeseknek. Hargita megyében például román nyelv és irodalomból a vizsgázóknak csupán 44,43 százaléka érte el az átmenéshez elengedhetetlen ötöst. Kovászna megyében az előzetes feltételezésekkel ellentétben nem románból, hanem matematikából szerepeltek a leggyengébben a diákok, közel ötven százalékuk nem kapta meg még az ötöst sem.

A hetedikes diákok egységes félévi dolgozatának ötletével még Mihail Hãrdãu volt oktatási tárcavezető rukkolt elő a tavalyi év végén. Elképzelése szerint ez a vizsga helyettesítené a jövő tanévtől a nyolcadik osztályosok kisérettségijét. Az idei próbavizsga, kísérleti dolgozatírás volt. A diákoknak három tanév, az 5–7. osztály tananyagából kellett tudásszintfelmérő dolgozatokat írniuk. Az elért eredmények nem számítanak a 9. osztályba jutáskor, az osztályzat azonban 25 százalékot jelent az egyes tantárgyak félévi általánosában. Olvassa el írásunkat!

 

Kísérlet gyenge eredményekkel

 

A román nyelv és irodalom, valamint a matematikatételek miatt bukott el a legtöbb hetedikes.

 

„Nem jó, ne folytassák, nem fair, hogy rajtunk kísérleteznek” – kórusban tiltakoznak a székelyudvarhelyi Bethlen Gábor Általános Iskola hetedik A osztályában az újonnan bevezetett országos vizsga kapcsán. A 26-os létszámú osztályból magyar nyelv és irodalomból mindenki átmenő jegyet kapott, matematikából azonban csak tizennégyen, román nyelvből pedig mindössze nyolcan vizsgáztak sikeresen. „Magyarból könnyűek voltak a feladatok, bár a mondatbővítés csapda volt” – mondja Anikó. „Aki odafigyelt, gondolkozott, az nem esett bele” – jön a válasz, de nincs idő megvitatni a magyartételeket, mert mindenki a román nyelv és irodalom vizsgáról kíván nyilatkozni. Lehel szerint sok volt románból a feladat, Sarolta szerint nem is lehetett érteni a szöveget a sok tájszó miatt. Egy moldvai tájszólásban írt Ion Creangã-szövegrészből vették ugyanis a feladatokat, amit a magyar ajkú gyermekek nem értettek, ezért, bár tudták volna a nyelvtant, nem sikerült a feladatokat megoldani. Hargita megyében különben egyetlen tízes osztályzat született román nyelvből, egy csíkszeredai román diák kapott legmagasabb minősítést, de a feladatok nehézségére jellemző, hogy megyei átlagban a román anyanyelvű diákok osztályzatai is aránylag gyengék. A matematikavizsgát nem tartják nehéznek a gyerekek, de kevés idő volt a megoldásukra – panaszolták.

A tanárok véleménye szerint sem volt sikeres a vizsga. „Magyarból a nyelvtan átlagos nehézségi fokú volt, de a gyerekek elvesztek a részletekben, az irodalmi feladatok pedig irodalomelméleti fogalmakra építettek, ahelyett, hogy az irodalomismeretet, a fogalmazáskészséget mérnék. Az ilyen vizsgákkal magát az irodalomtanítást szorítjuk ki az iskolából” – véli Szász Mihálykó Mária magyartanárnő.

A román nyelvű feladatok kapcsán Ajvász Ilona romántanárnő véleménye szinte szó szerint egyezik a gyerekekével: a nyelvismeret hiánya miatt alig volt remény, hogy meg tudják oldani a feladatokat, a pontozás is aránytalan volt, az értékelési szempontok viszont nem egyértelműek. „Mindenképpen differenciálni kell, képtelenség elvárni, hogy magyar anyanyelvű diákok a románokéval azonos vizsgatételekkel megbirkózzanak” – mondta. „A matematikatételek a tantervnek megfelelőek voltak. Igaz, hogy az öt, hat és hetedik osztály teljes tananyagát tudni kellett, de a feladatokkal nem volt gond” – mondta Nagy Jenő matematikatanár. „Nem szabad déli 12-kor kezdeni vizsgát, reggeltől délig izgultak a gyerekek, aztán megijedtek a feladatok sokaságától. Az ilyesmi a teljesítmény rovására megy, de persze a felkészüléssel is van gond” – mondta. 

Krónika


Gyenge eredmények születtek Erdélyben román nyelvés irodalomból, illetve matematikából

Hargita megyében a magyar nyelv és irodalom vizsgán 2021-en érték el legalább az ötös osztályzatot, az átmenők aránya 76,61 százalék. Matematikából a sikeresek aránya 54,51 százalék. Román nyelvből 1792-en buktak el, az átmenők aránya 44,43 százalék.

Maros megyében a három tantárgy közül matematikából teljesítettek a leggyengébben a hetedik osztályos diákok: 55,18 százalékuknak sikerült legalább ötös osztályzatot elérni. Román nyelv és irodalomból a vizsgázók 64,46 százaléka ért el átmenőjegyet. A magyar nyelv és irodalom tételekkel már inkább boldogultak a hetedikesek, 83,10 százalékuknak sikerült legalább ötösre vizsgázni.

Kovászna megyében szintén a matematikavizsgán születtek a leggyengébb eredmények, a felmérőt író diákok fele nem kapta meg az átmenő jegyet, és alig 19-en érték el a 10-es osztályzatot. Ezzel szemben magyar nyelv és irodalomból volt a legmagasabb az átmenők aránya. Az 1545 magyar tannyelvű osztályba járó tanulóból 1378-an jelentek meg az egységes dolgozatíráson, és ezek 86,80 százaléka ért el ötös vagy annál nagyobb osztályzatot. A román nyelv és irodalom vizsgán a hetedikesek 59,09 százaléka átmenőjegyet kapott.

Hasonlóképpen alakult az arány Kolozs megyében is, ahol leggyengébben szintén a matematikavizsgán teljesítettek: a diákoknak mindössze 54,35 százaléka ment át, vagyis megyeszerte 2636 diák nem kapta meg az ötöst. A magyar nyelv és irodalom vizsgán megjelent 654 diáknak 80,63 százaléka ment át. Román nyelv és irodalom tantárgyból 70,2 százalék érte el az átmenőjegyet.

Szatmár megyében is a matemetikavizsgán szerepeltek a leggyengébben a diákok, városon a megjelent 2014 diákból 52,83 százalék, falun pedig 2095-ből 54,80 százalék kapott átmenőjegyet. „A legügyesebb matekesünk is elszúrta a vizsgát, pedig ő olimpiászt is nyert – panaszolta el Demeter Éva, a nagykárolyi 3-as számú általános iskola igazgatója. – Az egyik tétel annyira könnyű volt, hogy nem hitt a szemének, ezért bonyolult levezetésekbe kezdett.” Román nyelv és irodalomból a városi diákok 73,96 százaléka kapott átmenőjegyet, falun ez az arány csupán 62,12 százalékos. Hasonló a helyzet a magyar nyelv és irodalom vizsga terén is, míg a városi hetedikesek 84,72 százaléka megkapta az ötöst, falun csak a diákok 77,95 százaléka ment át.

 

Hirdetés

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. március 07., szombat

Zsolnayval borítják be az erdélyi jelkép Lovagtermét

Zsolnay kerámiával burkolják be a vajdahunyadi vár restaurálás alatt álló Lovagtermének padlózatát, csakúgy, mint bő 130 évvel ezelőtt.

Zsolnayval borítják be az erdélyi jelkép Lovagtermét
Hirdetés
2026. március 07., szombat

Képernyők helyett közösséget kínál az erdélyi fiatalok számára a cserkészet

Több mint háromezer erdélyi fiatalnak mutat irányt a cserkészet a képernyők uralta világban. Az időtálló értékekre épülő mozgalomról, a Romániai Magyar Cserkészszövetség 35 évéről, kihívásairól és terveiről beszélgettünk Bálint Lajos Lóránt elnökkel.

Képernyők helyett közösséget kínál az erdélyi fiatalok számára a cserkészet
2026. március 06., péntek

Épülhet az erdélyi világörökséget is megóvó terelőút

Segesvár polgármestere pénteken bejelentette, hogy a közlekedési minisztérium kiadta a Maros megyei város több mint 13 kilométer hosszú terelőútjának megépítésére vonatkozó engedélyt.

Épülhet az erdélyi világörökséget is megóvó terelőút
2026. március 06., péntek

Másodszor mondja ki Parászka Borókáról a MÚRE, hogy etikai vétséget követett el

Etikai vétséget követett el és valótlanságot állított Parászka Boróka marosvásárhelyi újságíró a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) szerint azáltal, hogy egy munkahelyi konfliktust „metoo” bántalmazásként terjesztett a közösségi médiában.

Másodszor mondja ki Parászka Borókáról a MÚRE, hogy etikai vétséget követett el
Hirdetés
2026. március 06., péntek

Hétvégén még kitartanak a Hargita megyei sípályák

Hargita megye síterületeinek többsége ezen a hétvégén is nyitva marad, ám az idő felmelegedése miatt jövő héttől várhatóan csökkenhet a működő sípályák száma.

Hétvégén még kitartanak a Hargita megyei sípályák
2026. március 06., péntek

Székelyföld egyik településére már megérkezett az első gólya

Érkeznek a gólyák a Székelyföldre is: Csíkszentsimon polgármestere a közösségi oldalon jelentette be, hogy megérkezett a településre a tavasz hírnökeként az első vándormadár.

Székelyföld egyik településére már megérkezett az első gólya
2026. március 06., péntek

Boc: elemezni fogjuk a szükséges megelőző intézkedéseket a magyarellenes incidensek elkerüléséhez

A kolozsvári polgármesteri hivatal az illetékes intézményekkel együttműködve elemezni fogja, milyen megelőző intézkedések szükségesek ahhoz, hogy elejét lehessen venni a magyarellenes incidensek megismétlődésének a városban – írta Emil Boc.

Boc: elemezni fogjuk a szükséges megelőző intézkedéseket a magyarellenes incidensek elkerüléséhez
Hirdetés
2026. március 06., péntek

Varjak „terrorizálják” a partiumi városközpontot, az önkormányzat aberrációnak nevezi a madarakat védő törvényeket

A városvezetés visszásnak nevezi azokat a törvényeket és azokat a civil szervezeteket, amelyek és ahogy a madarakat védik a szárnyasok életmódját elszenvedő lakosokkal szemben.

Varjak „terrorizálják” a partiumi városközpontot, az önkormányzat aberrációnak nevezi a madarakat védő törvényeket
2026. március 05., csütörtök

Előrelépés a Brassó–Háromszék–Bákó autópálya ügyében

Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.

Előrelépés a Brassó–Háromszék–Bákó autópálya ügyében
2026. március 05., csütörtök

Kihasználatlan az iskolákban létrehozott „elkülönítők” zöme

Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.

Kihasználatlan az iskolákban létrehozott „elkülönítők” zöme
Hirdetés
Hirdetés