
Fotó: Mediafax
A tételekkel, az ezek megoldására szánt idővel, valamint az elért eredményekkel a diákok és tanárok egyaránt elégedetlenek.
Az erdélyi megyékben is a román és a matematikavizsga okozta a legtöbb fejtörést a hetedikeseknek. Hargita megyében például román nyelv és irodalomból a vizsgázóknak csupán 44,43 százaléka érte el az átmenéshez elengedhetetlen ötöst. Kovászna megyében az előzetes feltételezésekkel ellentétben nem románból, hanem matematikából szerepeltek a leggyengébben a diákok, közel ötven százalékuk nem kapta meg még az ötöst sem.
A hetedikes diákok egységes félévi dolgozatának ötletével még Mihail Hãrdãu volt oktatási tárcavezető rukkolt elő a tavalyi év végén. Elképzelése szerint ez a vizsga helyettesítené a jövő tanévtől a nyolcadik osztályosok kisérettségijét. Az idei próbavizsga, kísérleti dolgozatírás volt. A diákoknak három tanév, az 5–7. osztály tananyagából kellett tudásszintfelmérő dolgozatokat írniuk. Az elért eredmények nem számítanak a 9. osztályba jutáskor, az osztályzat azonban 25 százalékot jelent az egyes tantárgyak félévi általánosában. Olvassa el írásunkat!
Kísérlet gyenge eredményekkel
A román nyelv és irodalom, valamint a matematikatételek miatt bukott el a legtöbb hetedikes.
„Nem jó, ne folytassák, nem fair, hogy rajtunk kísérleteznek” – kórusban tiltakoznak a székelyudvarhelyi Bethlen Gábor Általános Iskola hetedik A osztályában az újonnan bevezetett országos vizsga kapcsán. A 26-os létszámú osztályból magyar nyelv és irodalomból mindenki átmenő jegyet kapott, matematikából azonban csak tizennégyen, román nyelvből pedig mindössze nyolcan vizsgáztak sikeresen. „Magyarból könnyűek voltak a feladatok, bár a mondatbővítés csapda volt” – mondja Anikó. „Aki odafigyelt, gondolkozott, az nem esett bele” – jön a válasz, de nincs idő megvitatni a magyartételeket, mert mindenki a román nyelv és irodalom vizsgáról kíván nyilatkozni. Lehel szerint sok volt románból a feladat, Sarolta szerint nem is lehetett érteni a szöveget a sok tájszó miatt. Egy moldvai tájszólásban írt Ion Creangã-szövegrészből vették ugyanis a feladatokat, amit a magyar ajkú gyermekek nem értettek, ezért, bár tudták volna a nyelvtant, nem sikerült a feladatokat megoldani. Hargita megyében különben egyetlen tízes osztályzat született román nyelvből, egy csíkszeredai román diák kapott legmagasabb minősítést, de a feladatok nehézségére jellemző, hogy megyei átlagban a román anyanyelvű diákok osztályzatai is aránylag gyengék. A matematikavizsgát nem tartják nehéznek a gyerekek, de kevés idő volt a megoldásukra – panaszolták.
A tanárok véleménye szerint sem volt sikeres a vizsga. „Magyarból a nyelvtan átlagos nehézségi fokú volt, de a gyerekek elvesztek a részletekben, az irodalmi feladatok pedig irodalomelméleti fogalmakra építettek, ahelyett, hogy az irodalomismeretet, a fogalmazáskészséget mérnék. Az ilyen vizsgákkal magát az irodalomtanítást szorítjuk ki az iskolából” – véli Szász Mihálykó Mária magyartanárnő.
A román nyelvű feladatok kapcsán Ajvász Ilona romántanárnő véleménye szinte szó szerint egyezik a gyerekekével: a nyelvismeret hiánya miatt alig volt remény, hogy meg tudják oldani a feladatokat, a pontozás is aránytalan volt, az értékelési szempontok viszont nem egyértelműek. „Mindenképpen differenciálni kell, képtelenség elvárni, hogy magyar anyanyelvű diákok a románokéval azonos vizsgatételekkel megbirkózzanak” – mondta. „A matematikatételek a tantervnek megfelelőek voltak. Igaz, hogy az öt, hat és hetedik osztály teljes tananyagát tudni kellett, de a feladatokkal nem volt gond” – mondta Nagy Jenő matematikatanár. „Nem szabad déli 12-kor kezdeni vizsgát, reggeltől délig izgultak a gyerekek, aztán megijedtek a feladatok sokaságától. Az ilyesmi a teljesítmény rovására megy, de persze a felkészüléssel is van gond” – mondta.
Krónika
Gyenge eredmények születtek Erdélyben román nyelvés irodalomból, illetve matematikából
Hargita megyében a magyar nyelv és irodalom vizsgán 2021-en érték el legalább az ötös osztályzatot, az átmenők aránya 76,61 százalék. Matematikából a sikeresek aránya 54,51 százalék. Román nyelvből 1792-en buktak el, az átmenők aránya 44,43 százalék.
Maros megyében a három tantárgy közül matematikából teljesítettek a leggyengébben a hetedik osztályos diákok: 55,18 százalékuknak sikerült legalább ötös osztályzatot elérni. Román nyelv és irodalomból a vizsgázók 64,46 százaléka ért el átmenőjegyet. A magyar nyelv és irodalom tételekkel már inkább boldogultak a hetedikesek, 83,10 százalékuknak sikerült legalább ötösre vizsgázni.
Kovászna megyében szintén a matematikavizsgán születtek a leggyengébb eredmények, a felmérőt író diákok fele nem kapta meg az átmenő jegyet, és alig 19-en érték el a 10-es osztályzatot. Ezzel szemben magyar nyelv és irodalomból volt a legmagasabb az átmenők aránya. Az 1545 magyar tannyelvű osztályba járó tanulóból 1378-an jelentek meg az egységes dolgozatíráson, és ezek 86,80 százaléka ért el ötös vagy annál nagyobb osztályzatot. A román nyelv és irodalom vizsgán a hetedikesek 59,09 százaléka átmenőjegyet kapott.
Hasonlóképpen alakult az arány Kolozs megyében is, ahol leggyengébben szintén a matematikavizsgán teljesítettek: a diákoknak mindössze 54,35 százaléka ment át, vagyis megyeszerte 2636 diák nem kapta meg az ötöst. A magyar nyelv és irodalom vizsgán megjelent 654 diáknak 80,63 százaléka ment át. Román nyelv és irodalom tantárgyból 70,2 százalék érte el az átmenőjegyet.
Szatmár megyében is a matemetikavizsgán szerepeltek a leggyengébben a diákok, városon a megjelent 2014 diákból 52,83 százalék, falun pedig 2095-ből 54,80 százalék kapott átmenőjegyet. „A legügyesebb matekesünk is elszúrta a vizsgát, pedig ő olimpiászt is nyert – panaszolta el Demeter Éva, a nagykárolyi 3-as számú általános iskola igazgatója. – Az egyik tétel annyira könnyű volt, hogy nem hitt a szemének, ezért bonyolult levezetésekbe kezdett.” Román nyelv és irodalomból a városi diákok 73,96 százaléka kapott átmenőjegyet, falun ez az arány csupán 62,12 százalékos. Hasonló a helyzet a magyar nyelv és irodalom vizsga terén is, míg a városi hetedikesek 84,72 százaléka megkapta az ötöst, falun csak a diákok 77,95 százaléka ment át.
Szilárdan megalapozott nemzettudatra napjainkban legalább akkora szükség van, mint hetven évvel ezelőtt – jelentette ki Dávid Gyula egykori politikai elítélt az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján Kolozsvárt rendezett megemlékezésen.
A Maros megyei Szováta önkormányzata tematikus parkot létesít a Föld medvefajainak bemutatására. A becslések szerint 2,5 millió euróba kerülő beruházást európai uniós forrásokból finanszírozzák.
A történelmi egyházak segesvári egyházközségei pénteken hivatalos petíciót iktattak a Maros megyei város polgármesteri hivatalában, amelyben tiltakoznak a Halloween a Várban (Halloween în Cetate) című rendezvény megszervezése ellen.
A szerzetesek végezték a város lakóinak lelki gondozását a törökök kiűzése után, évszázadokon át szervezték az oktatás, az 1848–1849-es magyar forradalom idején pedig kitartottak a szabadságharcosok mellett, sőt többen nemzetőrnek is álltak közülük.
A Temes megyei rendőrség nyomozást indított, miután egy 13 éves diák egy késsel a kezében jelent meg egy fotón, amelyet egy temesvári iskola tantermében készítettek.
Elhunyt 102 éves korában az utolsó úzvölgyi veterán, a sepsiszentgyörgyi Bartha Mihály.
Zsók László 1942. január 8-án született Csíkdánfalván. Az elemit szülőfalujában, a középiskolát Csíkszeredában, az akkori 1-es számú gimnáziumban, a mai Márton Áron Főgimnáziumban végezte. Azaz végezte volna.
Hiába került 2022-ben Arad tulajdonába a 18. századi vár, és hiába született két és fél évvel ezelőtt megállapodás a katonai helyőrség kiköltöztetéséről, az erődítmény továbbra is el van zárva a nagyközönség elől, műemlék épületei pedig pusztulnak.
Felhagytak a tiltakozással azok a bányászok, akik közel két napig tiltakoztak a Zsil-völgyi Zsilyvajdejvulkán szénbányájának tárnáiban, miután biztosítékot kaptak arra, hogy követeléseiket teljesítik.
Megnyitották szerdán este a Vörös Csillag Múzeumot Sepsiszentgyörgyön. A háromszéki megyeszékhely egykori dohánygyárának raktárában kialakított közel 3000 négyzetméteres kiállítótérben Romániában elsőként a kommunista diktatúra történetét mutatják be.