
Fotó: Mediafax
A tételekkel, az ezek megoldására szánt idővel, valamint az elért eredményekkel a diákok és tanárok egyaránt elégedetlenek.
Az erdélyi megyékben is a román és a matematikavizsga okozta a legtöbb fejtörést a hetedikeseknek. Hargita megyében például román nyelv és irodalomból a vizsgázóknak csupán 44,43 százaléka érte el az átmenéshez elengedhetetlen ötöst. Kovászna megyében az előzetes feltételezésekkel ellentétben nem románból, hanem matematikából szerepeltek a leggyengébben a diákok, közel ötven százalékuk nem kapta meg még az ötöst sem.
A hetedikes diákok egységes félévi dolgozatának ötletével még Mihail Hãrdãu volt oktatási tárcavezető rukkolt elő a tavalyi év végén. Elképzelése szerint ez a vizsga helyettesítené a jövő tanévtől a nyolcadik osztályosok kisérettségijét. Az idei próbavizsga, kísérleti dolgozatírás volt. A diákoknak három tanév, az 5–7. osztály tananyagából kellett tudásszintfelmérő dolgozatokat írniuk. Az elért eredmények nem számítanak a 9. osztályba jutáskor, az osztályzat azonban 25 százalékot jelent az egyes tantárgyak félévi általánosában. Olvassa el írásunkat!
Kísérlet gyenge eredményekkel
A román nyelv és irodalom, valamint a matematikatételek miatt bukott el a legtöbb hetedikes.
„Nem jó, ne folytassák, nem fair, hogy rajtunk kísérleteznek” – kórusban tiltakoznak a székelyudvarhelyi Bethlen Gábor Általános Iskola hetedik A osztályában az újonnan bevezetett országos vizsga kapcsán. A 26-os létszámú osztályból magyar nyelv és irodalomból mindenki átmenő jegyet kapott, matematikából azonban csak tizennégyen, román nyelvből pedig mindössze nyolcan vizsgáztak sikeresen. „Magyarból könnyűek voltak a feladatok, bár a mondatbővítés csapda volt” – mondja Anikó. „Aki odafigyelt, gondolkozott, az nem esett bele” – jön a válasz, de nincs idő megvitatni a magyartételeket, mert mindenki a román nyelv és irodalom vizsgáról kíván nyilatkozni. Lehel szerint sok volt románból a feladat, Sarolta szerint nem is lehetett érteni a szöveget a sok tájszó miatt. Egy moldvai tájszólásban írt Ion Creangã-szövegrészből vették ugyanis a feladatokat, amit a magyar ajkú gyermekek nem értettek, ezért, bár tudták volna a nyelvtant, nem sikerült a feladatokat megoldani. Hargita megyében különben egyetlen tízes osztályzat született román nyelvből, egy csíkszeredai román diák kapott legmagasabb minősítést, de a feladatok nehézségére jellemző, hogy megyei átlagban a román anyanyelvű diákok osztályzatai is aránylag gyengék. A matematikavizsgát nem tartják nehéznek a gyerekek, de kevés idő volt a megoldásukra – panaszolták.
A tanárok véleménye szerint sem volt sikeres a vizsga. „Magyarból a nyelvtan átlagos nehézségi fokú volt, de a gyerekek elvesztek a részletekben, az irodalmi feladatok pedig irodalomelméleti fogalmakra építettek, ahelyett, hogy az irodalomismeretet, a fogalmazáskészséget mérnék. Az ilyen vizsgákkal magát az irodalomtanítást szorítjuk ki az iskolából” – véli Szász Mihálykó Mária magyartanárnő.
A román nyelvű feladatok kapcsán Ajvász Ilona romántanárnő véleménye szinte szó szerint egyezik a gyerekekével: a nyelvismeret hiánya miatt alig volt remény, hogy meg tudják oldani a feladatokat, a pontozás is aránytalan volt, az értékelési szempontok viszont nem egyértelműek. „Mindenképpen differenciálni kell, képtelenség elvárni, hogy magyar anyanyelvű diákok a románokéval azonos vizsgatételekkel megbirkózzanak” – mondta. „A matematikatételek a tantervnek megfelelőek voltak. Igaz, hogy az öt, hat és hetedik osztály teljes tananyagát tudni kellett, de a feladatokkal nem volt gond” – mondta Nagy Jenő matematikatanár. „Nem szabad déli 12-kor kezdeni vizsgát, reggeltől délig izgultak a gyerekek, aztán megijedtek a feladatok sokaságától. Az ilyesmi a teljesítmény rovására megy, de persze a felkészüléssel is van gond” – mondta.
Krónika
Gyenge eredmények születtek Erdélyben román nyelvés irodalomból, illetve matematikából
Hargita megyében a magyar nyelv és irodalom vizsgán 2021-en érték el legalább az ötös osztályzatot, az átmenők aránya 76,61 százalék. Matematikából a sikeresek aránya 54,51 százalék. Román nyelvből 1792-en buktak el, az átmenők aránya 44,43 százalék.
Maros megyében a három tantárgy közül matematikából teljesítettek a leggyengébben a hetedik osztályos diákok: 55,18 százalékuknak sikerült legalább ötös osztályzatot elérni. Román nyelv és irodalomból a vizsgázók 64,46 százaléka ért el átmenőjegyet. A magyar nyelv és irodalom tételekkel már inkább boldogultak a hetedikesek, 83,10 százalékuknak sikerült legalább ötösre vizsgázni.
Kovászna megyében szintén a matematikavizsgán születtek a leggyengébb eredmények, a felmérőt író diákok fele nem kapta meg az átmenő jegyet, és alig 19-en érték el a 10-es osztályzatot. Ezzel szemben magyar nyelv és irodalomból volt a legmagasabb az átmenők aránya. Az 1545 magyar tannyelvű osztályba járó tanulóból 1378-an jelentek meg az egységes dolgozatíráson, és ezek 86,80 százaléka ért el ötös vagy annál nagyobb osztályzatot. A román nyelv és irodalom vizsgán a hetedikesek 59,09 százaléka átmenőjegyet kapott.
Hasonlóképpen alakult az arány Kolozs megyében is, ahol leggyengébben szintén a matematikavizsgán teljesítettek: a diákoknak mindössze 54,35 százaléka ment át, vagyis megyeszerte 2636 diák nem kapta meg az ötöst. A magyar nyelv és irodalom vizsgán megjelent 654 diáknak 80,63 százaléka ment át. Román nyelv és irodalom tantárgyból 70,2 százalék érte el az átmenőjegyet.
Szatmár megyében is a matemetikavizsgán szerepeltek a leggyengébben a diákok, városon a megjelent 2014 diákból 52,83 százalék, falun pedig 2095-ből 54,80 százalék kapott átmenőjegyet. „A legügyesebb matekesünk is elszúrta a vizsgát, pedig ő olimpiászt is nyert – panaszolta el Demeter Éva, a nagykárolyi 3-as számú általános iskola igazgatója. – Az egyik tétel annyira könnyű volt, hogy nem hitt a szemének, ezért bonyolult levezetésekbe kezdett.” Román nyelv és irodalomból a városi diákok 73,96 százaléka kapott átmenőjegyet, falun ez az arány csupán 62,12 százalékos. Hasonló a helyzet a magyar nyelv és irodalom vizsga terén is, míg a városi hetedikesek 84,72 százaléka megkapta az ötöst, falun csak a diákok 77,95 százaléka ment át.
Zsolnay kerámiával burkolják be a vajdahunyadi vár restaurálás alatt álló Lovagtermének padlózatát, csakúgy, mint bő 130 évvel ezelőtt.
Több mint háromezer erdélyi fiatalnak mutat irányt a cserkészet a képernyők uralta világban. Az időtálló értékekre épülő mozgalomról, a Romániai Magyar Cserkészszövetség 35 évéről, kihívásairól és terveiről beszélgettünk Bálint Lajos Lóránt elnökkel.
Segesvár polgármestere pénteken bejelentette, hogy a közlekedési minisztérium kiadta a Maros megyei város több mint 13 kilométer hosszú terelőútjának megépítésére vonatkozó engedélyt.
Etikai vétséget követett el és valótlanságot állított Parászka Boróka marosvásárhelyi újságíró a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) szerint azáltal, hogy egy munkahelyi konfliktust „metoo” bántalmazásként terjesztett a közösségi médiában.
Hargita megye síterületeinek többsége ezen a hétvégén is nyitva marad, ám az idő felmelegedése miatt jövő héttől várhatóan csökkenhet a működő sípályák száma.
Érkeznek a gólyák a Székelyföldre is: Csíkszentsimon polgármestere a közösségi oldalon jelentette be, hogy megérkezett a településre a tavasz hírnökeként az első vándormadár.
A kolozsvári polgármesteri hivatal az illetékes intézményekkel együttműködve elemezni fogja, milyen megelőző intézkedések szükségesek ahhoz, hogy elejét lehessen venni a magyarellenes incidensek megismétlődésének a városban – írta Emil Boc.
A városvezetés visszásnak nevezi azokat a törvényeket és azokat a civil szervezeteket, amelyek és ahogy a madarakat védik a szárnyasok életmódját elszenvedő lakosokkal szemben.
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.