
Kolozsvár rendszerváltás utáni történetében először kapott piros-fehér-zöld dekorációt a belvárosi Deák Ferenc (Eroilor) utca
Fotó: Rostás Szabolcs
Kihelyezték a magyar felirattal és nemzeti színekkel ellátott utcai dekorációkat a március 15-ei nemzeti ünnep közeledtével a kincses városban.
2024. március 14., 13:432024. március 14., 13:43
2024. március 14., 16:142024. március 14., 16:14
A minden második lámpatestre, a román és uniós zászlók helyére kifüggesztett kis méretű molinók két nyelven, magyarul és románul hirdetik: „Minden magyar ünnepe”. A zászlócskák a Bocskai teret a Főtérrel összekötő Deák Ferenc (Eroilor) utcában kaptak helyet csütörtökön. Az RMDSZ kincses városi elöljárói történelmi pillanatként könyvelik el, hogy a villanyoszlopokon három napon át március 15-ei tematikájú díszítést tekinthetnek meg a járókelők, és hogy a központi utca „ünnepi pompát öltött”.
Fotó: Rostás Szabolcs
„Azt üzeni: Itt van magyar közösség és kész részt vállalni a történelmére való emlékezés mellett a közös jövőtervezésben is, amely a békés együttélésről és a kölcsönös tiszteletről kell szóljon” – posztolta közösségi oldalán a júniusi helyhatósági választáson újabb alpolgármesteri mandátumra pályázó RMDSZ-es elöljáró.
Ugyanezzel a szöveggel üdvözölte a Kolozsváron legutóbb 80 esztendeje látható hasonló magyar dekorációt Csoma Botond parlamenti képviselő is. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke egyébként az elmúlt napokban telefonon keresztül is ünnepelni hívja a kolozsvári magyarokat, a hívás során automatikusan lejátszott hangfelvételen a politikus többek között azzal a felhívással „toborozza” a március 15-ei programokra az embereket, hogy „Győzzenek a magyarok!”
Magyar felirat Iuliu Hossu, a vértanú görögkatolikus püspök szobra mellett a kincses városban
Fotó: Rostás Szabolcs
Az RMDSZ több belvárosi épület és Szamos-híd esetében kérte a kolozsvári, valamint a Kolozs megyei önkormányzattól, hogy a magyar nemzeti ünnepen piros-fehér-zöld díszkivilágítást kapjanak. Antal Géza, az alakulat megyei szervezetének ügyvezető elnöke a hét elején úgy nyilatkozott, hogy a polgármesteri hivatal a Diákművelődési Ház esetében jóváhagyta a kérést, a többi építmény ugyanis nem rendelkezik megfelelő technikai felszereléssel.
Kolozsváron a hagyományos felvonulás idén is a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet elől indul március 15-én, pénteken 14 órakor, majd a Deák Ferenc utcán keresztül ér a Főtérre, ahol a Szent Mihály-templomban ökumenikus istentisztelet lesz. A központi ünnepség a Főtéren folytatódik, az ünnepi beszédek után népviseletbe öltözött kétszáz fiatal tart bemutatót, és a Kolozsvári Magyar Gyermekkórus koncertezik. Az ünneplők Petőfi Sándor egykori szálláshelyét, a Biasini Szállót is megkoszorúzzák.
Fotó: Rostás Szabolcs
Az ünnepi műsort a Diákművelődési Házban rendezik Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának szervezésében. Fellép a Tokos Zenekar és a Bekecs Néptáncszínház, vendégelőadók Vajas Evelin és Marosán Csaba. A központi rendezvényt egész héten át tartó kulturális és ifjúsági programok kísérik, a többi között Pilvax-kvíz és forradalmi táncház várja a fiatalokat, és a kolozsvári diákság Mátyás király szülőházánál is megemlékezést tart.

Rendhagyó módon piros-fehér-zöld díszkivilágítással és ünnepi utcai dekorációval készülnek a március 15-i nemzeti ünnepre Kolozsváron. Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter részt vesz a nagyváradi és sepsiszentgyörgyi ünnepségen.
Kolozsvár 286 ezer lakosával Románia második legnagyobb városa. A legutóbbi népszámlálás adatai szerint a magyar közösség létszáma 33 ezer, és nagyjából 50 ezer személy nem vallott nemzetiségéről. A rendszerváltás után, Gheorghe Funar polgármestersége idején a városban tilos volt a magyar jelképek használata, és csak a 2000-es évek közepétől – civil és jogi nyomásra – sikerült elmozdulni a többnyelvűség irányába. Erdély fővárosában jogerős bírósági döntés révén sikerült kihelyeztetni 2017-ben a háromnyelvű – a város román, magyar és német nevét tartalmazó – helységnévtáblákat, melyek mellé egy, a település római kori eredetére emlékeztető, latin nyelvű tábla is került. Az önkormányzati rendezvényeken – például a karácsonyi vásáron – évek óta vita tárgya a magyar nyelvű feliratok kihelyezése, arra pedig, hogy a március 15-i nemzeti ünnepen magyar feliratokkal köszöntsék a magyar közösségét, évtizedek óta nem volt példa.
Súlyos baleset történt hétfő este a Nagyvárad–Félixfürdő közötti országúton – a váradszentmártoni kerülőúton –, ahol két személygépkocsi ütközött.
Több mint 67 ezren látogatták a közgyűjtemény kiállításait és rendezvényeit. A legnépszerűbbek közé tartozik az 1848–1849-es Ereklyemúzeum és a világhírű magyar festők műveiből álló Képtár.
A Szeben megyei Kürpöd (Chirpăr) település közelében patakba esett és életét vesztette hétfőn egy testvérpár: egy 6 éves kislány és egy 9 éves fiú.
Egy átfogó, erdészeti bűncselekmények elleni rendőrségi akció keretében a bihari hatóságok több mint 415 köbméter, jogszerű származással nem rendelkező tűzifát és fenyő fűrészárut foglaltak le, 110 000 lej értékben.
Országszerte felmelegedés várható a következő napokban, a jövő hét közepétől azonban ismét lehűl az idő; csapadékra a jövő héten lehet számítani – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat február 2. és 15. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Alkoholkómához közeli állapotban lévő gépkocsivezetőt vettek őrizetbe a szatmárnémeti rendőrök. A súlyos mozgás- és beszédzavarral előállított, alkoholos befolyásoltság alatt álló járművezetőt a bíróság 60 napos hatósági felügyelet alá helyezte.
Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepét tartják február 2-án a római katolikus egyházban, minden templomban ekkor tartják a gyertyákat megszentelő szentmiséket.
A tanügyben foganatosított költségcsökkentő intézkedések nyomán Arad megyében történtek osztályösszevonások, megszűntek helyettesítői tanári állások, mindez azonban a magyar oktatást nem érintette – tudta meg a Krónika. Hasonló a helyzet Temes megyében.
1945 januárjában közel 75 ezer német származású személyt deportáltak a Szovjetunióba Erdély, a Partium és a Bánság különböző településeiről. Az Arad megyei Simonyifalváról 59 lakost vittek el, közül 13-an sosem tértek vissza a lágerekből.
Heves indulatokat váltott ki a közösségi oldalakon Korodi Attilának, Csíkszereda polgármesterének az állásfoglalása, amelyben elfogadhatatlannak nevezte, hogy a szélsőséges Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) tüntetést szervezzen a városban.
szóljon hozzá!