A törvény adta lehetőségeivel élve, akár a műemlék-felújítási programban való részvételtől elzárkózó lakástulajdonosok akarata nélkül is restaurálja a nagyváradi Apolló-palotát a helyi önkormányzat.
2015. március 16., 16:162015. március 16., 16:16
„2012 óta több találkozót is szerveztünk a lakókkal, figyelmeztettük őket az ingatlan tatarozásának jelentőségére, de a lakótársulás tagjainak többsége elutasította a velünk való együttműködést” – közölte Adriana Lipoveanu.
Nagyvárad főépítésze, az említett program vezetőbizottságának elnöke emlékeztetett rá, hogy a városháza különböző kedvezményeket, többek között a kiadások 20 százalékának átvállalását biztosítja azoknak, akik önként beleegyeznek a történelmi értéket hordozó épületek önköltségen történő helyreállításába, ám a 41 lakrész birtokosa közül csak kilenc bólintott rá a több mint 2,5 millió lejre becsült beruházás elindítására.
Ilyen körülmények között lakótársulásként nem tudják megvalósítani a Főutcán található, impozáns palota homlokzatának helyreállítását, ám mivel az már veszélyt jelenthet a járókelőkre, az önkormányzat rájuk kényszerítheti a kivitelezést.
A városi közgyűlés által jóváhagyott határozat értelmében a megyeszékhely költségvetéséből fizetik majd ki a munkálatokat, ám annak átadásától számított öt éven belül a teljes összeget kamatostól behajtják a tulajdonosoktól. Az érintettek május 29-ig még aláírhatják a korábban elutasított műemlék-felújítási programban való részvételi beleegyezést, hogy a kedvezményekben részesüljenek.
A helyi önkormányzat döntése különben nem jelent különösebb meglepetést, Ilie Bolojan polgármester ugyanis – mint arról beszámoltunk – már tavaly figyelmeztetett arra, hogy a tulajdonosok akarata ellenére is nekilátnak a tatarozásnak.
Nagyváradon több restaurálást igénylő szecessziós épületet vettek lajstromba, ezek közül eddig a Poynár-ház és a Stern-palota felújítását indították el önkormányzati támogatással, a tulajdonosoknak biztosított kamat nélküli hitelből.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Több mint egy évszázaddal a kolozsvári Kakasos templom felszentelése után végre megszólalhatott az új, épített sípos orgona. A hangszer nemcsak az istentiszteletek zenei világát gazdagítja, hanem rendszeres orgonakoncertekre is lehetőséget nyújt majd.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
A kerékpárok és elektromos rollerek egyre népszerűbb közlekedési eszközök, azonban használatuk fokozott felelősséggel jár, figyelmeztet a rendőrség.
Fiataloknak épít lakásokat a fejlesztési minisztérium számos erdélyi és partiumi magyarlakta településen.
A nagyváradi Szent László Napok több mint egy évtizeden át a partiumi és az erdélyi magyarság egyik legjelentősebb kulturális rendezvénysorozatává nőtte ki magát. Az idei évben azonban – hosszú idő után először – elmarad a fesztivál.
Támadás érte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Kolozs megyei szervezetének kolozsvári székházát az Ilie Bolojan vezette kormány bukását eredményező bizalmatlansági indítvány keddi elfogadása után.
A testi betegségekhez hasonlóan a lelki problémák sem egyik napról a másikra alakulnak ki. Bartha Éva klinikai szakpszichológus tapasztalata szerint a legfontosabb lépés gyakran a legnehezebb: felismerni, hogy segítségre van szükség, és ezt elfogadni.
A román állami gázipari vállalat, a Romgaz megvásárolja a marosvásárhelyi Azomureș kombinátot – írja az economica.net a cég közleménye alapján.
Az RMDSZ javaslatára hivatalosította hét elején a kormány a Hargita megyei Csíkszentgyörgy zászlaját – jelentette be Cseke Attila fejlesztési és közigazgatási miniszter.
Első alkalommal érkezik Kolozs megyébe a Taste of Transylvania gasztronómiai és kulturális fesztivál.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!