
A törvény adta lehetőségeivel élve, akár a műemlék-felújítási programban való részvételtől elzárkózó lakástulajdonosok akarata nélkül is restaurálja a nagyváradi Apolló-palotát a helyi önkormányzat.
2015. március 16., 16:162015. március 16., 16:16
„2012 óta több találkozót is szerveztünk a lakókkal, figyelmeztettük őket az ingatlan tatarozásának jelentőségére, de a lakótársulás tagjainak többsége elutasította a velünk való együttműködést” – közölte Adriana Lipoveanu.
Nagyvárad főépítésze, az említett program vezetőbizottságának elnöke emlékeztetett rá, hogy a városháza különböző kedvezményeket, többek között a kiadások 20 százalékának átvállalását biztosítja azoknak, akik önként beleegyeznek a történelmi értéket hordozó épületek önköltségen történő helyreállításába, ám a 41 lakrész birtokosa közül csak kilenc bólintott rá a több mint 2,5 millió lejre becsült beruházás elindítására.
Ilyen körülmények között lakótársulásként nem tudják megvalósítani a Főutcán található, impozáns palota homlokzatának helyreállítását, ám mivel az már veszélyt jelenthet a járókelőkre, az önkormányzat rájuk kényszerítheti a kivitelezést.
A városi közgyűlés által jóváhagyott határozat értelmében a megyeszékhely költségvetéséből fizetik majd ki a munkálatokat, ám annak átadásától számított öt éven belül a teljes összeget kamatostól behajtják a tulajdonosoktól. Az érintettek május 29-ig még aláírhatják a korábban elutasított műemlék-felújítási programban való részvételi beleegyezést, hogy a kedvezményekben részesüljenek.
A helyi önkormányzat döntése különben nem jelent különösebb meglepetést, Ilie Bolojan polgármester ugyanis – mint arról beszámoltunk – már tavaly figyelmeztetett arra, hogy a tulajdonosok akarata ellenére is nekilátnak a tatarozásnak.
Nagyváradon több restaurálást igénylő szecessziós épületet vettek lajstromba, ezek közül eddig a Poynár-ház és a Stern-palota felújítását indították el önkormányzati támogatással, a tulajdonosoknak biztosított kamat nélküli hitelből.
Húsz év folyamatos kompromisszumok közepette – így jellemezte a 2000-től 2020-ig tartó aradi alpolgármesteri megbízatását Bognár Levente, aki október 1-jén, csütörtökön ünnepelte 70. születésnapját. Életút-interjúnk 2. része.
Hat, 25 és 50 év közötti személy ellen indított kivizsgálást a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség Krassó-Szörény megyei területi szolgálata és a megye rendőrsége szervezett bűnözői csoport létrehozása és migránscsempészet gyanúja miatt.
Emil Boc vészharangot kongat: több mint 20 ezer Európai Unión kívüli személy él Kolozsváron, és „ez kezd problémává válni”. Kolozsvár polgármestere nyelvi tesztet, a beilleszkedés minimális szintjének betartását javasolja.
Az Agent Green pénteken bírálta az „orvvadászat olcsóbbá tételét”, miután az RMDSZ parlamenti képviselői által a szenátusba benyújtott tervezet 40 000 euróról 500 euróra csökkenti a kvótán felül, illegálisan kilőtt medvék után fizetendő kártérítést.
Olyan érzéseket, nehézségeket is megjeleníthetnek a gyerekek a játékban, amelyeket még nem tudnak vagy nem mernek szavakba önteni – többek között erre teremt lehetőséget a gyermekpszichodráma, októbertől Kolozsváron is.
Új fejezet kezdődött a romániai magyar oktatásban: a 2026–2027-es tanévtől a IX. osztály számára már nem román nyelvű tankönyvek magyar fordításai készülhetnek, hanem magyar szakemberek által magyarul megírt tankönyvek kerülhetnek az oktatásba.
Alig öt évvel a felépítése után szinte teljesen tönkretették az aradi Maros-parton kialakított panorámagát üvegtábláit. A mintegy 300 edzettüveg-panelből már csak néhány maradt épen.
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) elmúlt 25 éve Magyarország és az erdélyi magyarság közös eredménye, sikere – hangsúlyozta Tonk Márton rektor a magyar magánegyetem jubileumi tanévének megnyitóján pénteken Marosvásárhelyen.
Továbbra is súlyos állapotban ápolják a kolozsvári sürgősségi kórház intenzív osztályán azt a 22 éves fiatal nőt és 77 éves magyar fogorvos nagyapját, akik súlyos sérüléseket szenvedtek vasárnap este Kolozsvár Donát (Grigorescu) negyedében.
Hozzájárult a közbeszéd megváltoztatásához és a polgárcentrikus közigazgatás bevezetéséhez. Interjúnk első részében többek között az 1989-es hangulatról, a magyar–román viszonyról, a Szabadság-szobor visszaállításáért folytatott küzdelemről mesél.
szóljon hozzá!