
A törvény adta lehetőségeivel élve, akár a műemlék-felújítási programban való részvételtől elzárkózó lakástulajdonosok akarata nélkül is restaurálja a nagyváradi Apolló-palotát a helyi önkormányzat.
2015. március 16., 16:162015. március 16., 16:16
„2012 óta több találkozót is szerveztünk a lakókkal, figyelmeztettük őket az ingatlan tatarozásának jelentőségére, de a lakótársulás tagjainak többsége elutasította a velünk való együttműködést” – közölte Adriana Lipoveanu.
Nagyvárad főépítésze, az említett program vezetőbizottságának elnöke emlékeztetett rá, hogy a városháza különböző kedvezményeket, többek között a kiadások 20 százalékának átvállalását biztosítja azoknak, akik önként beleegyeznek a történelmi értéket hordozó épületek önköltségen történő helyreállításába, ám a 41 lakrész birtokosa közül csak kilenc bólintott rá a több mint 2,5 millió lejre becsült beruházás elindítására.
Ilyen körülmények között lakótársulásként nem tudják megvalósítani a Főutcán található, impozáns palota homlokzatának helyreállítását, ám mivel az már veszélyt jelenthet a járókelőkre, az önkormányzat rájuk kényszerítheti a kivitelezést.
A városi közgyűlés által jóváhagyott határozat értelmében a megyeszékhely költségvetéséből fizetik majd ki a munkálatokat, ám annak átadásától számított öt éven belül a teljes összeget kamatostól behajtják a tulajdonosoktól. Az érintettek május 29-ig még aláírhatják a korábban elutasított műemlék-felújítási programban való részvételi beleegyezést, hogy a kedvezményekben részesüljenek.
A helyi önkormányzat döntése különben nem jelent különösebb meglepetést, Ilie Bolojan polgármester ugyanis – mint arról beszámoltunk – már tavaly figyelmeztetett arra, hogy a tulajdonosok akarata ellenére is nekilátnak a tatarozásnak.
Nagyváradon több restaurálást igénylő szecessziós épületet vettek lajstromba, ezek közül eddig a Poynár-ház és a Stern-palota felújítását indították el önkormányzati támogatással, a tulajdonosoknak biztosított kamat nélküli hitelből.
Nem folytatja pártpolitikai szerepvállalását, sem a Romániai Magyar Egységpárt (RMEP) létrehozását Kátai István, az első erdélyi Tisza-sziget alapítója. Ezt ő maga jelentette be vasárnap egy, a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben.
Sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kánikula miatt az ország hat nyugati és északnyugati megyéjére.
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Hétfőtől újraindul Gyulafehérváron a június 17-én leállított közösségi közlekedés, miután a városi önkormányzat és a magánszolgáltató megállapodásra jutott.
Oláhszentgyörgy nagy múltú fürdőváros, egykori szállodái azonban vagy bezártak, vagy csak részben működnek. A helyi önkormányzat közberuházásokban látja az újjáéledés lehetőségét: korszerű gyógykezelő központot és wellnesskomplexumot hoznának létre.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
A geopolitikától és nemzetpolitikától a gasztronómián, kultúrán és egészséges életmódon át egészen a mesterséges intelligenciáig: számos témával várja az érdeklődőket Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a Kolozsvári Magyar Napokon.
Illegális autóbontót számoltak fel a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Barcarozsnyón. A szétbontott autókból származó hatalmas mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladékot hatósági zár alá vették.
Szeptembertől bezár és véglegesen megszűnik a kolozsvári Főtéren működő, közel 100 férőhelyes parkoló.
Megszólalt az 50 éves férfi, aki halálos balesetet okozott Brassó belvárosában.
szóljon hozzá!