Törvénnyel kényszerítenék a szülők támogatására a polgárokat
Fotó: Haáz Vince
Az állam a polgárokra hárítaná a saját feladatát, vagyis az idős és nélkülöző személyekről való gondoskodást, amennyiben életbe lépne az ügynevezett „hálatörvény”, ráadásul ezzel veszélyes precedenst is teremthet – értékelt a Krónika megkeresésére Péter László szociológus, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem oktatója, aki szerint azonban reális probléma az idősek helyzete, és az államnak megoldást kell találnia. Közben úgy tűnik, hogy a kormány visszavonulót fújhat.
2019. július 08., 15:542019. július 08., 15:54
2019. július 08., 20:502019. július 08., 20:50
Sem Románia kormánya, sem a Szociáldemokrata Párt (PSD) nem ért egyet azzal a törvénytervezettel, ami arra kényszerítené a polgárokat, hogy tartsák el szüleiket – próbálta csillapítani az elmúlt napokban hatalmas vitát generáló törvényjavaslat körüli felhajtást a hétvégén Viorica Dăncilă miniszterelnök. Leszögezte: egy jogszabályjavaslattól a törvény gyakorlatba ültetéséig hosszú az út. A kormányfő annak kapcsán nyilatkozott, hogy az elmúlt héten 73 honatya – többségük szociáldemokrata párti, és köztük van Niculae Bădălău gazdasági miniszter – úgynevezett „hálatörvényt” terjesztett be a parlament elé.
A javaslat előírja, hogy amennyiben az eltartásról nem rendelkezik végrendelet vagy írott szerződés, a feleknek kell megegyezniük erről, végső esetben pedig akár bírósághoz fordulhatnak az ügyben. A fix összegű, havonta fizetendő tartásdíj összegét a bíróság állapítja meg „a gyermek anyagi és családi helyzetének figyelembevételével”, de az összeg nem haladhatja meg a fizetésre kötelezett személy nettó havi jövedelmének egyötödét. A tervezet értelmében amennyiben a munkaképtelen, anyagi támogatásra szoruló szülőket a gyermekeiknek nem áll módjukban eltartani, ez a kötelezettség áthárul az unokákra.
Több ponton is elhibázottnak tartja a javaslatot Péter László szociológus, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem oktatója. Mint a Krónika megkeresésére kiemelte, kétségtelen, hogy a romániai idős személyek kiemelten veszélyeztetett csoportot képeznek. Esetükben nem csupán a szegénység, magány, lelki szorongás, sokszor krónikus fizikai betegség, mozgásképtelenség esélye vagy megléte magasabb, hanem a társadalom részéről jövő negatív magatartások is sújtják őket. „Ez utóbbit a magyar szaknyelvbe is beépült ageism kifejezéssel szokták jelölni, ami nem más, mint az életkori alapon történő diszkrimináció, hátrányos megkülönböztetés (ami egyébként fiatalokat is célozza). Mivel a társadalmi normák az aktivitást, a versenyt és produktivitást értékelik, a még nem, illetve már nem dolgozó népességet sokszor tehernek tekinti a többség, mert inaktívak. Ez az elmarasztalandó magatartás sajnos Romániában is divatos” – magyarázta a szakember.
Visszavonták a szenátusban az előterjesztést
A szenátus házbizottsága hétfőn úgy döntött, hogy visszavonja a felsőházból a nagykorú gyermekeket munkaképtelen szüleik eltartására kötelező törvény tervezetét. Nicolae Moga, a szenátus alelnöke az Agerpres hírügynökségnek elmondta, hogy a tervezet visszavonását Dumitru Gherman, a jogszabály egyik kidolgozója kezdeményezte. A 73, többségében szociáldemokrata párti törvényhozó által iktatott tervezet értelmében a nagykorú, munkaképes személyek kötelesek eltartani „nehézségekkel küszködő, munkaképtelen, anyagi támogatásra szoruló szüleiket”.
Véleménye szerint nálunk négy összefüggő tényező határozza meg az idősekre jellemző társadalmi problémákat. Az egyik a lakosság folyamatos elöregedése, amit nem csupán a negatív natalitási ráta okoz, hanem az átlagos várható élettartam növekedése is. Emellett a zömében aktív és fiatalabb-középkorú, külföldön munkát vállalók itthon nagy „űrt” hagytak maguk után: idehaza maradt gyermekek, magányos szülők, munkaerőpiaci zavarok jellemzik a helyzetet.
A harmadik tényező az idősek, kiemelten a vidéki, alacsonyan iskolázott özvegy nők rossz gazdasági helyzete. Végül, de nem utolsósorban „az állami inkompetenciát” említette Péter László, az állam ugyanis meglátása szerint nem megfelelően használja a rendelkezésre álló anyagi, humán és szociális erőforrásokat az idősek helyzetének kezelésében.
„Mindezek együttesen valóban súlyos és megoldandó kérdéseket produkáltak, az idősek helyzete egyáltalán nem jó. A javasolt megoldást, mögöttes logikáját azonban több ponton elhibázottnak tartom. Ugyanis a törvénytervezet – ami egyáltalán nem biztos, hogy nem reked meg ezen a szinten, s a jövőben mégsem emelkedik törvényerőre, főleg nem ebben a formájában – a megoldást kizárólag gazdasági terminusokban képzeli el.
Tehát a probléma elszenvedői oldják meg a társadalom okozta bajaikat. Ez elég cinikusan hat” – fogalmazta meg a szociológus.
Mint hangsúlyozta: nyilvánvaló, hogy a személytelen társadalom okozta a nehézségeiket – esetünkben a tömegesen magára maradt és anyagilag kiszolgáltatott helyzetben lévő idősek komplex helyzetét –, normális esetben pedig a tömegesen előforduló társadalmi problémákat a társadalomnak kell az állam révén megoldania. „Az állami felelősségnek az implicit hárítása eleve nagyon nem jó előjel, precendens lehet. Más estben is alkalmazható a logika, például fizessenek a szülők az egyébként ingyenes oktatásért, még több hozzájárulást az egészségügyi szolgáltatásokért, az utak használatáért” – kongatta meg a vészharangot Péter László.
Véleménye szerint ugyanakkor a felnőtt gyermek-szülő kapcsolatban a különféle kölcsönös segítségnyújtás gyakorlatai – mikor ki segít kinek, a bajok, lehetőségek és a szükség szerint – természetes módon a domináns kulturális mintánkba eleve bele vannak kódolva. „És ebben nemcsak az anyagi segítség játszik szerepet, hiszen nekünk, embereknek nem csak pénzre van szükségünk, hanem törődésre, odafigyelésre, lelki gondozásra, társadalmi kapcsolatokra és megerősítésekre is. A pénz nyilván nagyon fontos, de nem minden.
Még egyszer, a rokoni segítségre nagy szükség van, de ez nem válthatja ki az állami szerepvállalást. Ha mégis, akkor ne kelljen ilyen címen a továbbiakban adót fizetni” – szögezte le a szociológus.
„Számomra az a problémásabb része az ötletnek, hogy hárít, felelősséget tol el, mert hallgatólagosan felrúgja az egyén és a társadalom között érvényben lévő szociális szerződést. Nevezetesen, hogy az időskori alacsony jövedelmek kérdését elsősorban az államnak kell megoldani decens nyugdíjak biztosításával, hiszen az érdekeltek aktív korukban fizették a társadalombiztosítást, a szociális járulékokat. A család tagjainak ezzel párhuzamosan morális – de nem jogi! – kötelessége a társadalmi értékek és szabályok szerint egyénileg szolidárisnak lenni az időseikkel, tehát az időseken segíteni, de ez semmiképpen nem helyettesítheti teljes mértékben az államilag garantált társadalmi szolidaritást” – vélekedett Péter László. Mint kiemelte,
„Amíg ezek esetében az állam alulteljesít, addig az ilyesféle felvetések gyanúsak. Romániának hatékonyabb és átláthatóbb szociális rendszerre van szüksége, ami a rászorultak nehézségein segít, nem a megoldások privatizálására. Az idősgondozásban az államnak a jelenleginél nem kevesebb, hanem több szerepet kell vállalnia!” – vallja a szociológus, aki szerint az idősek helyzete kétségtelenül nem rózsás ebben az országban, mint ahogy máshol sem. Ám Romániában a fiatalok nagymértékű kivándorlása sajátossá tette a helyzetet, ami véleménye szerint valóban sürgősen kezelendő. „Csakhogy az emberek nem jószántukból mentek-mennek el milliós nagyságrendben, hanem tőlük független, társadalmi okok miatt: alacsonyabb jövedelmek, lassú karrierépítési lehetőségek, korrupció, máshol vonzóbb feltételek. Magyarán, indirekt módon az állam szakította el őket az idősebb családtagjaiktól – a tervezet elsősorban őket érinteni” – fogalmazta meg a szociológus.
A szakember szerint amúgy az ötlet nehezen volna alkalmazható, ráadásul az a logika, hogy pénzzel minden megoldható, eleve hamis. Persze az anyagiak nagyon fontosak, de nem oldanának meg lényeges kérdéseket.
„Személyes véleményem szerint az elég populista kezdeményezők kizárólag politikai célokat követnek: maguknak reklámot és jó pontokat szerezni, s a külföldre szakadt honfitársaink nyakába – bosszúból a májusi politikai opciójukért – anyagi terhet varrni. Összeségében: a törvénytervezet egyfelől nem oldaná meg a kikényszerített »fizetés-eltartás« nyomán a probléma tetemes részét: a szociális kapcsolatok hiányát, az idősek általános helyzetének többségi megítélését, a velük szemben alkalmazott diszkriminációt, a lelki gondozásukat. Sokan ugyanakkor a hazaküldött pénz ellenére elsősorban azért szenvednek, mert gyerekeik, unokáik fizikailag máshol vannak” – összegzett Péter László.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Perrel fenyegetőzik Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti RMDSZ-es polgármestere, miután olyan információk láttak napvilágot, hogy jogosulatlanul vett igénybe rendőri kíséretet.
„Ha elcsúszunk öt percet, az egész napunk rossz” – mondja Kovács Katalin, miközben a konyhán aznap 3600 gombóc készül.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!