
Kijelölték az új román–magyar határátlépő pont helyét
Fotó: Facebook/Temesvári Híd- és Útügyi Igazgatóság
A Temes megyei Óbéb és a Csongrád-Csanád vármegyei Kübekháza között épül meg hamarosan a legújabb román–magyar határátkelőhely. Térképészeti és útügyi szakemberek szerda délután jelölték ki a határmetszési pontot: ez lesz a 23. román–magyar közúti határátlépő hely, amit az idei schengeni csatlakozás eredményeként ellenőrzés nélkül használhatnak az utazók.
2025. június 19., 12:542025. június 19., 12:54
A román–magyar–szerb hármashatár közelében, a Temes megyei Óbéb (Beba Veche) és a Csongrád-Csanád vármegyei Kübekháza között létesítendő határátkelő kialakításáról 2023 októberében írt alá kormányközi megállapodást Sorin Grindeanu román közlekedési miniszter és Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter, de az első „kapavágásig” több mint másfél évnek kellett eltelnie. Most is csak megállapították, hogy hol fog majd haladni az út, ami a romániai Óbesenyőt (Dudeștii Vechi) Óbébbel összekötő 59G-jelzésű országutat kapcsolja össze a magyarországi 43112-es számú úttal.
A temesvári székhelyű regionális útügyi igazgatóság (DRDP) tájékoztatása szerint a helyi önkormányzatok képviselői, román és magyar útügyi szakemberek, térképészek és geodéták közös csapata jelölte ki a határmetszési pontot.
amelynek megvalósítási határideje július vége (az INCONS és DINENG DEV kft.-k társulása dolgozza majd ki). Csak ezután következhet a versenytárgyalás megszervezése a kivitelezésre, majd a konkrét munkavégzés.
Magyarországon a csatlakozás egy körforgalomban történik majd, és
A Bánság délnyugati része – Nagyszentmiklós és térsége – lakói számára nagy előnyt jelent majd az új román–magyar határátkelőhely, hiszen jelenleg a Nagycsanád–Kiszombor határátkelő felé kerülve juthatnak át Magyarországra.
a múlt év végéig 12 volt, de Románia 2025. január 1-jei schengeni csatlakozásával megszűnt az állandó ellenőrzés, így másik tíz olyan határkeresztező út is állandó jelleggel használhatóvá vált, amelyeken korábban csak hétvégenként, akkor is meghatározott időszakban kelhettek át az utazók.

A román–magyar–szerb hármashatár közelében lévő Óbéb–Kübekháza határátkelővel, illetve a Temes megyei Csanád és a magyarországi Magyarcsanád közötti Maros-híd újjáépítésével 14-re fog emelkedni a határátkelők száma Románia és Magyarország között.
Az EDDA lesz az egyik fellépő a 35. Tusványoson – jelentették be a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szervezői szerda délután.
Miközben az AUR látványos előretörése sokak szemében a nacionalizmus és a magyarellenesség visszatérését jelzi, egy friss országos kutatás szerint a román társadalom politikai megosztottságát ma már nem elsősorban az etnikai kérdések alakítják.
Megújult az egykori apátsági épület és plébániatemplom, elkészült a zarándokközpont a Bihar megyei Szentjobbon.
Több mint 226 ezer lejnyi állami támogatást szerzett jogosulatlanul egy 26 éves, Máramarosszigetről származó férfi a gyanú szerint úgy, hogy valótlan adatokat közölt ukrajnai menekültek elszállásolásáról és ellátásáról.
Brassóban a medvék már nem csak az élőket zavarják, hanem a temetőben is gyakran felbukkannak, a sírokon taposnak, a pap a csendőrséggel éjszaka járőrözik a sírkertben.
A medvék és a viperák egyre gyakrabban jelennek meg a népszerű túraútvonalakon, ezért a most kezdődő nyári időszakban fokozott elővigyázatosságra van szükség – hívta fel a figyelmet a Salvamont hegyimentő-szolgálat.
Egy friss felmérés szerint a romániai nagyvárosokban élők legfőbb kikapcsolódási helye a bevásárlóközpont.
Precedensértékű pert nyert a tanügyi tárcával szemben egy kolozsvári diáklány, aki azért fordult bírósághoz, mert egy bécsi egyetem felvételi vizsgája egybeesett az érettségivel, és nem engedték meg számára a speciális vizsgaidőszakban való részvételt.
Az 1989-es rendszerváltás óta drámaian visszaesett a szőlőtermesztés és a bortermelés a ménes–magyarádi dombokon, ezért az érintettek az összefogástól remélik a vállalkozások forgalmának növelését, a térség történelme és hagyományai megismertetését.
Ismét megvételre kínálják a tulajdonosok az érköbölkúti Bónis-kúriát, amely arról híres, hogy az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc idején átmenetileg a Szent Korona menedékhelye is volt.
szóljon hozzá!