Mozgalmat indított a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) Székelyföld határainak a kijelölésére, a tanács állandó bizottságának határozatát a szervezet saját honlapján tette közzé.
2014. augusztus 04., 17:262014. augusztus 04., 17:26
Ebben felkérte Székelyföld lakóit, hogy helyezzenek el latin és rovásírásos feliratokat, Székelyföldre utaló jelképeket a 730 kilométer hosszú határon, szervezzenek kirándulásokat, történelmi túrákat a határ kiemelkedő fontosságú vagy nevezetesebb szakaszaira, és az eseményt is megörökítő jeleket helyezzenek el a határvonalon.
Az SZNT leszögezte, hogy Székelyföld ideiglenes határainak a 2006-os Ditrói Székely Nemzetgyűlés által kijelölt határokat tekinti. Ezek egy 13 500 négyzetkilométer nagyságú területet vesznek körül, melyen 153 közigazgatási egység létezik. A terület 777 ezer lakosának 72,3 százaléka székely magyar.
Az SZNT a határozatban arra is felkérte Székelyföld lakóit, hogy a leghatározottabban lépjenek fel minden olyan kísérlet ellen, amely az ideiglenes határt – melynek határtelepüléseit is felsorolta – a kommunista diktatúra által létrehozott és a székelység beolvasztását célzó megyehatárokkal helyettesítené. Leszögezte: szorgalmaz és támogat minden olyan kulturális és sporteseményt, amely a határok megjelölését előmozdítja, ugyanakkor dokumentumfilm készítését is ajánlotta.
Izsák Balázs SZNT-elnök az MTI-nek elmondta, hogy Székelyföld végleges határairól csakis népszavazás dönthet. Hozzátette, az ideiglenes határokon levő települések között olyanok is vannak, amelyek ugyan a történelmi Székelyföld részei, de ma Brassó vagy Bákó megyéhez tartoznak, ugyanakkor olyanok is akadnak, amelyek hagyományosan nem tartoztak a történelmi Székelyföldhöz, de magyar többségük miatt ezek jövőjét is a Székelyföldön belül képzelik el.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A magyar kormány a helyi magyar közösségekkel partnerségben szeretné finomítani, részleteiben kidolgozni a magyarságpolitikáját, a partnerség és a párbeszéd pedig kulcsfogalom ezen a területen – hangsúlyozta Kollai István Kolozsváron.
Nem mondhatni, hogy kiemelt érdeklődés övezte a kolozsvári helyiérdekű vasút (HÉV) szerelvényeire kiírt közbeszerzési eljárást.
Mintegy 1500 régi képeslap idézi meg, miként vált Kolozsvár kisvárosból modern nagyvárossá, és milyen arcát tartották a korabeliek megörökítésre és továbbküldésre érdemesnek.
Szokatlan és rendkívül veszélyes jelenség okoz komoly fejtörést a hatóságoknak a Maros-ártér Természetvédelmi Park Arad és Pécska között erdőiben: tavaly október óta föld alatti tűz emészti fel a fákat és az aljnövényzetet, júliusban 30 hektár lett oda.
Már el is kezdték a munkálatokat a Marosvásárhelyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Hargita megyei szakaszán, Gyergyóalfalu és Gyergyóditró között.
Premier számba menő beruházás is zajlik az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Bihar és Bisztraterebes közötti szakaszán: az egyik szakasz kifutópályaként is használható lesz katonai gépek számára.
A negyed évszázados rendezvénysorozat történetét felidéző kiállítás megnyitójával és egy határokat átívelő koprodukcióban megvalósult színházi előadással megkezdődött hétfőn a 25. Partiumi Magyar Napok (PMN).
A Mária-tisztelet segített megmaradni a kommunista rendszer legszigorúbb, egyházat elnyomó éveiben is, amikor a helyiek Majláthi Vasárnap néven szervezett kulturális műsorba „csomagolva” ünnepelték meg a templombúcsút.
Az egyenrangú partnerségre épülő magyar–magyar kapcsolatokról, a közösségen belüli megosztottság meghaladásáról, valamint az újrakezdés és az értékteremtés erejéről is szó esett a 17. Kolozsvári Magyar Napok hétfő esti nyitógáláján.
Számos érdekesnek ígérkező közéleti beszélgetés színesíti a vasárnapig tartó Kolozsvári Magyar Napok idei kínálatát. Nagy érdeklődésre számot tartó politikai programpont a budapesti Tisza-kormány képviselőjének „bemutatkozása”.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!