Kifogásolt Kós-névhasználat

„Tiltakozom, hogy bármilyen alapítvány, csoportosulás, szövetség, szervezet, amely részt vesz politikai tevékenységben, és egyezséget, alkut köt a nemzet megosztására, az erdélyi magyarság megtagadására buzdító, és annak veszélyeztető voltát vizionáló pártokkal az önös politikai céljai elérése érdekében – Kós Károly nevét használja, kihasználja” – szerepel a Wekerle-telepen élő Kós Béla pszichológus levelében. A legfőbb feladatának Kós Károly szellemiségének ápolását tartó unoka leszögezi: Kós Károly említésekor mindenkinek az életvitelére, az életművére kell gondolnia, nem pedig azonosítani őt bármely politikai párttal. „Neve, személye nem válhat különböző pártideológiák és pártcsatározások mentén, érzelmi elégedetlenség, felháborodás eszközévé” – szögezi le Kós Béla, sérelmezve egyúttal azt is, hogy a szervezet létrejötte előtt és után nemcsak hogy véleményét, beleegyezését nem kérték, de céljairól, működéséről sem tájékoztatták. Bejelentette: amenynyiben a romániai jogszabályok ezt lehetővé teszik, indítványozni fogja Kós Károly nevének visszavonását az alapítványtól.

Noha levelében nem utal rá, a Kós-unoka bizonyára annak apropóján tiltakozik, hogy a KKAA meghívására egy héttel ezelőtt a nemzetpolitika aktuális kérdései tárgyában tartott előadást a kincses városban Mesterházy Attila MSZP-elnök. A fórumot megelőzően a szervezet elnöke, Markó Béla szenátor, volt RMDSZ-elnök együttműködési megállapodást írt alá Szabó Vilmossal, az MSZP Táncsics Mihály Alapítványának vezetőjével; a megegyezés többek között kiterjed a nagyváradi Riport Kiadó, illetve az Erdélyi Riport hetilap támogatására. Kolozsváron tartotta egyébként az MSZP első, határon túlra kihelyezett elnökségi ülését is, amelyen elfogadták a párt nemzetpolitikai programját. Miközben Mesterházy a kincses városban elnézést kért a külhoni magyaroktól azért, hogy az állampolgárság kiterjesztéséről szóló, 2004. december 5-i népszavazáson „egy rosszul feltett kérdésre rossz választ” adtak, a pártelnök részvételével rendezett fórumon mintegy félszáz fiatal tiltakozott a szocialisták erdélyi jelenléte ellen.

Egyébként az RMDSZ kolozsvári, valamint az MSZP alapítványának „összeborulása” azért is furcsa, mivel a KKAA-t tavaly fogadta tagjai közé az Európai Néppárt (EPP) szakmai-kutatási háttérintézményeként működő brüsszeli Európai Tanulmányok Központ. Markó Béla a tagfelvétel kapcsán akkor hangsúlyozta, az intézmény politikai-ideológiai fórum kíván lenni Erdélyben és a térségben, továbbá lehetőséget kíván nyújtani a vélemények ütközetésének, az ideológiai vitáknak és a politikai tervek bemutatásának. Sőt tagfelvételi kérelmükben Markóék arról beszéltek, az alapítvány fontos szerepet kíván betölteni az európai gondolatiság, az EPP tevékenységének erdélyi ismertetésében, „a néppárti politikai ideológia értékeire támaszkodó európai válaszokat és megoldásokat közvetít korunk szociális és gazdasági kihívásaira”. Markó Bélát tegnap többszöri próbálkozásunk ellenére sem sikerült megszólaltatnunk az ügyben. Felesége, Kós Anna – aki szintén Kós Károly unokája – azzal hárította el érdeklődésünket, hogy unokabátyja álláspontját családi ügynek tekinti, és semmiféleképpen nem kívánja kommentálni. Egy lapunk által megkérdezett ügyvéd úgy vélekedett, a kolozsvári alapítványnak tulajdonított politikai tevékenység a hazai jogszabályok szerint nem elégséges indok arra, hogy a névadó személyiség leszármazottja az elnevezés visszavonását kezdeményezze. Ezzel szemben például  a Kolozsvár közeli Körösfő általános iskoláját 2010-ben csak azután keresztelték el Kós Károlyról, hogy előzőleg a leszármazottak ebbe beleegyeztek.