
Fotó: Sándor Csilla
Diszkriminációnak tartják az egyetemisták, hogy a 26 évnél idősebb hallgatók ettől a tanévtől nem utazhatnak ingyen a vonatjáratokon.
2017. október 12., 12:042017. október 12., 12:04
Kifogásolják az országos diák- és hallgatói szervezetek, hogy a kormány a 2017/2018-as tanévtől nem biztosítja az ingyenes vonatozás lehetőségét a 26 évnél idősebb egyetemisták számára, holott az előző évben a kedvezmény kortól függetlenül minden diákra vonatkozott.
amelyben rámutatnak: az intézkedés ellenkezik az esélyegyenlőség elvével. Szerintük az ingyenes vonatutazás kortól, nemtől, nemzetiségtől vagy más kritériumtól függetlenül mindegyik hallgatónak joga kellene hogy legyen.
– fogalmaznak a szervezet vezetői, akik úgy vélik, a romániai oktatási rendszer visszafele tett egy lépést. Az egyetemisták magyarázatot kérnek a tanügyminisztertől az intézkedésre, ugyanakkor ennek költségvetésre gyakorolt hatásáról is kimutatást szeretnének.
Nyílt levelükben rámutatnak: a szaktárca honlapján megtalálható statisztikák szerint 2009 és 2015 között az egyetemisták alig 5 százaléka volt 25 és 29 év közötti, így gazdasági szempontból semmiképpen nem tartják indokoltnak az intézkedést.
Hasonló állásponton van az ország diákszervezeteit tömörítő szövetség (ANOSR), amelynek vezetői közleményükben úgy fogalmaznak: csalódottak amiatt, hogy a hatályos törvények „egyes értelmezései alapján” a kormány többé nem teszi lehetővé, hogy a 26 év fölöttiek is ingyen utazhassanak a belföldi vonatjáratokon.
Mint rámutatnak: az oktatási minisztérium jogi igazgatósága által nemrég megfogalmazott álláspont nyomán
Az ANOSR képviselői több ízben tárgyaltak az oktatási minisztérium jogi igazgatóságának szakértőivel, de a találkozók „nem végződtek pozitívan”. A szaktárca szerint az oktatási törvény módosítására lenne szükség a probléma megoldásához, így a diákszervezetek felszólították a kabinetet, hogy erre mielőbb kerítsen sort.
Zsolnay kerámiával burkolják be a vajdahunyadi vár restaurálás alatt álló Lovagtermének padlózatát, csakúgy, mint bő 130 évvel ezelőtt.
Több mint háromezer erdélyi fiatalnak mutat irányt a cserkészet a képernyők uralta világban. Az időtálló értékekre épülő mozgalomról, a Romániai Magyar Cserkészszövetség 35 évéről, kihívásairól és terveiről beszélgettünk Bálint Lajos Lóránt elnökkel.
Segesvár polgármestere pénteken bejelentette, hogy a közlekedési minisztérium kiadta a Maros megyei város több mint 13 kilométer hosszú terelőútjának megépítésére vonatkozó engedélyt.
Etikai vétséget követett el és valótlanságot állított Parászka Boróka marosvásárhelyi újságíró a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) szerint azáltal, hogy egy munkahelyi konfliktust „metoo” bántalmazásként terjesztett a közösségi médiában.
Hargita megye síterületeinek többsége ezen a hétvégén is nyitva marad, ám az idő felmelegedése miatt jövő héttől várhatóan csökkenhet a működő sípályák száma.
Érkeznek a gólyák a Székelyföldre is: Csíkszentsimon polgármestere a közösségi oldalon jelentette be, hogy megérkezett a településre a tavasz hírnökeként az első vándormadár.
A kolozsvári polgármesteri hivatal az illetékes intézményekkel együttműködve elemezni fogja, milyen megelőző intézkedések szükségesek ahhoz, hogy elejét lehessen venni a magyarellenes incidensek megismétlődésének a városban – írta Emil Boc.
A városvezetés visszásnak nevezi azokat a törvényeket és azokat a civil szervezeteket, amelyek és ahogy a madarakat védik a szárnyasok életmódját elszenvedő lakosokkal szemben.
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
szóljon hozzá!