
Ha az első félévben kevesebb tananyagot adnak le, a második félévben nagyobb lesz a terhelés
Fotó: Haáz Vince
Elsősorban a kerettantervet, a tananyagot kellene gyerekközpontúvá tenni, majd ehhez rendelni a tanítási napokat – véli Ferencz S. Alpár oktatási szakember. Az RMPSZ alelnöke szerint a következő tanév szerkezetének negatívuma a két félév közötti aránytalanság, ami befolyásolja a tanítás terjedelmének rendszerét.
2021. február 19., 14:172021. február 19., 14:17
2021. február 19., 14:172021. február 19., 14:17
Minden érintett elégedetlen a következő tanév struktúrájával, hiszen míg az első félév 14 hetes lesz, a második 20 hétig tart. A pedagógusok és a diákok azt is nehezményezik, hogy az oktatási minisztérium közvita nélkül fogadta el a tanévszerkezetre vonatkozó rendeletet. „A tanév szerkezetének negatívuma a két félév közötti aránytalanság, ami befolyásolja a tanítás terjedelmének rendszerét, az első félévben kevesebb tananyagot vesznek át, ennek következményeként a második félévben nagyobb lesz a terhelés” – szögezte le megkeresésünkre Ferencz S. Alpár, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) alelnöke.
A tapasztalat egyértelműen azt mutatja, hogy hatékonyabb a kiegyensúlyozott szerkezet, két egyforma hosszúságú félév, mintha egyharmad-kétharmad arányban strukturálnák. „Ez a kérdés, mint a hazai közoktatási rendszer sok más vetülete, megérne egy alapos felmérést, konzultációt, majd ennek nyomán kialakított következetességet” – mutatott rá az oktatási szakember. Szerinte
A sorozatos változtatások, a kiszámíthatatlanság, nem tesz jót a diákoknak, pedagógusoknak, a rendszernek, de még a családoknak sem. „Minden évben várjuk, milyen döntés születik, hogyan alakul a következő tanév, az elmúlt harminc évben nem sikerült véget vetni az összevisszaságnak” – fogalmazott az RMPSZ alelnöke. Németországot hozta fel példaként, ott minden tartományban más a tanévszerkezet, ám ahhoz következetesen ragaszkodnak. Amikor kidolgozták a rendszert, több szempontot is figyelembe vettek, többek között a turizmus és a családok igényeit.
Ferencz S. Alpár szerint a tanév közben beiktatott kisebb szünetek nem feldarabolják azt, hanem éppen ellenkezőleg, megszusszanásra adnak lehetőséget, a diák és a pedagógus testi-lelki felfrissülését szolgálják, hiszen nem lehet eredményesen dolgozni, ha a diák és a tanár is kimerült. Ilyen megközelítésből a két félév közötti vakációnak is megvolt a jogosultsága, ez viszont a következő tanévben már kimarad. A tanév hosszúságáról a szakértő kifejtette, Romániában nincs megfelelő infrastruktúra, hogy a forró nyári hónapokban benntartsák a diákokat, de ezt is a tanterv, a tananyag átalakítása után kellene gyerekközpontú módon alakítani.
Kezdődjön és érjen véget hamarabb?
A Tanulók Országos Tanácsa szerint a tanév szeptember elsején kellene hogy kezdődjön, nem 13-án, mint ahogy a rendeletben szerepel, ezzel kivédhető lenne, hogy az első félév sokkal rövidebb legyen, mint a második. Másrészt hamarabb, még június 10-e előtt befejeznék a tanévet, azzal érvelnek, hogy a közoktatási intézmények többségében nincs légkondicionáló berendezés. Így csökkenti az oktatás-tanulás minőségét, hogy június közepéig, a szakiskolások pedig július elejéig kell iskolába járjanak. A diáktanács ugyanakkor azt is javasolja, hogy a 12. osztályosok számára a tanév 32 hetes legyen és 2022. május 20-án érjen véget, a 8. osztályosok számára pedig 33 hetes legyen, és 2022. május 27-ig tartson. A hivatalos közlönyben megjelent miniszteri rendelet szerint a 2021–2022-es tanév 34 hétből áll majd, és 2021. szeptember 13-án kezdődik. Az első szemeszter 14 hetes lesz, 2021. szeptember 13-ától 2021. december 22-éig tart, a második szemeszter 20 hétből áll, 2022. január 10-én kezdődik és 2022. június 10-éig tart. 2021. október 25-e és 31-e között az elemi osztályos gyerekek vakációra mennek, a téli szünet 2021. december 23-án kezdődik és 2022. január 9-éig tart, a második félévben 2022. április 15. és május 1. között lesz tavaszi vakáció.
Közeledik a parlagfű virágzása, ezért Erdély-szerte felszólítják a hatóságok a telek- és ingatlantulajdonosokat, az útkezelőket és az érintett intézményeket, hogy kötelesek intézkedni.
A képességfelmérő vizsga első napját technikai hibák árnyékolták be: a dolgozatfeltöltő platform többször összeomlott, tanárok ezrei rekedtek órákra az iskolákban. A szakszervezetek szerint a minisztérium alkalmatlansága okozta a káoszt.
Újabb mesterséges intelligencia alapú rendszert vezetett be a Kolozs megyei sürgősségi kórház: a Carebot nevű platform a tüdőgócok felismerésében segíti a radiológusokat, ezzel hozzájárulva a tüdőrák minél korábbi diagnosztizálásához.
Még a nyáron átadhatják az észak-erdélyi autópálya Magyarzsombor és Vaskapu közötti, 12 kilométeres szakaszát Szilágy megyében – közölte a közlekedési tárca illetékese.
A meteorológiai szolgálat (ANM) hétfői figyelmeztető előrejelzése szerint szerdáig meleg időre és kellemetlen hőérzetre lehet számítani az egész országban.
Hőségre figyelmeztető előrejelzést adott ki vasárnap a következő napokra az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Románia nagy részére.
Sárga, vagyis elsőfokú hőségriasztást adott ki szombaton az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) 15 megyére. Az ország többi részén kedd estig melegre, kellemetlen hőérzetre és viharos időjárásra figyelmeztető időjárás-előrejelzés lesz érvényben.
Senki sem jelentkezett a tasnádi polgármesteri hivatal által kiírt tenderre, amely egy 102 millió lejes hitel felvételére irányult a Szatmár megyei településen tervezett, Aquapark Transilvania Terme nevű élményfürdő megvalósítása érdekében.
Jól haladnak a munkálatok a Nagyszebent Fogarassal összekötő autópályán – közölte a Brassó megyei út- és hídkarbantartó vállalat.
Nyolc éve kihasználatlanul áll az egykor népszerű gyermekrészleg az aradi Neptun Strandon: azóta benőtte a gaz, a medencék burkolatát pedig tönkretette az idő. Bár az önkormányzat évek óta ígérgeti a felújítást, eddig nem történt semmi.
szóljon hozzá!