Hirdetés

Kicsiktől a nagyokig: őstermelők és nagyvállalkozók is megférnek egymás mellett a mezőgazdasági vásáron

Teltház az Expón: három pavilonban és kültéren is vannak kiállítók •  Fotó: Facebook/Agromalim

Teltház az Expón: három pavilonban és kültéren is vannak kiállítók

Fotó: Facebook/Agromalim

A legújabb növénytermesztési és állattartási technológiákkal, a precíziós mezőgazdaság alapjaival ismerkedhetnek meg az érdeklődők a csütörtökön megnyílt aradi Agromalim Nemzetközi Mezőgazdasági, Élelmiszeripari és Csomagolástechnikai Szakkiállításon. A 34. alkalommal megszervezett vásáron tíz ország 300-nál is több kiállítója van jelen, a szakmai tanácskozásokon a kor kihívására keresik a megoldást. Több mint egy tucat magyarországi cég kínálja termékeit, szolgáltatásait.

Pataky Lehel Zsolt

2024. szeptember 05., 16:402024. szeptember 05., 16:40

Románia második legnagyobb, a nyugati országrész legjelentősebb agráripari szakkiállítása az aradi Agromalim, amely az Expo kiállítási központ három pavilonjában és több mint 30 ezer négyzetméter szabadtéri kiállítási területen sorakoztatja fel a több mint 300 kiállító standját. A hagyományos földműveléstől a digitalizált mezőgazdasági eljárásokig minden megtalálható a vásárban. Őstermelők, mezőgazdasági gépgyártók és forgalmazók, agrárvállalkozók, állattenyésztők, felvásárlók egyaránt jelen vannak az Arad Megyei Kereskedelmi, Ipar- és Agrárkamara által szervezett eseményen.

Az őstermelőknek is van helyük •  Fotó: Pataky Lehel Zsolt Galéria

Az őstermelőknek is van helyük

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

Az Agromalim Arad védjegye lett az elmúlt közel három és fél évtized alatt, a rendezvény nemcsak a kereslet és kínálat találkozási pontja, hanem a szakma számára iránymutató programok kidolgozásának, a mezőgazdaságban alkalmazott innovációs megoldások bemutatásának ideális terepe

Hirdetés

– hangsúlyozta megnyitó beszédében Gheroghe Seculici, a kamara elnöke. Sajnálattal jegyezte meg, hogy az állategészségügyi hatóság szerda esti átirata értelmében le kellett fújják – a juhállományt tizedelő kiskérődzők pestisjárványa miatt – a dísz- és haszonállat-kiállítást, ami mindig az egyik vonzereje volt a négynapos rendezvénynek, a „tehénszépségverseny” például óriási sikernek örvendett.

A juhpestis terjedése elleni védekezés miatt üresen maradtak a haszonállat -kiállítás karámjai •  Fotó: Pataky Lehel Zsolt Galéria

A juhpestis terjedése elleni védekezés miatt üresen maradtak a haszonállat -kiállítás karámjai

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

Iustin Cionca Arad megyei tanácselnök a mezőgazdaságot sújtó extrém természeti jelenségek kapcsán annak a véleményének adott hangot, hogy a kárfelmérés és a kártérítés folyamatában a centralizáció nem a gazdák érdekeit szolgálja, ezért szorgalmazta, hogy a megyei önkormányzatok nagyobb hatáskört kapjanak, mert akkor többet tehetnének a földműveléssel foglalkozók érdekében. Tóth Csaba Arad megyei prefektus szerint nagyon sok kihívással kerültek szembe a gazdák idén.

Idézet
Az első félévben egyetlen kárigényt sem továbbítottunk Bukarestbe, de az év második felében már most rengeteg a kártérítési kérés. Becsléseim szerint a mezőgazdasági területek 90 százalékát érintette az aszály, az állattenyésztők pedig előbb az afrikai sertéspestis, majd a szarvasmarhakórral, most meg a juhpestis okozta nehézségekkel találják szembe magukat” – sorolta.
Tóth Csaba prefektus a megnyitón •  Fotó: Pataky Lehel Zsolt Galéria

Tóth Csaba prefektus a megnyitón

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

Az RMDSZ-es kormánymegbízott szerint mindez nemcsak gazdasági, hanem környezetvédelmi veszélyt is jelent. Az Agromalim a kihívásokkal szembeni megoldások kitalálásának szakmai műhelye, a mezőgazdasági és állattenyésztési szakemberek, kutatók fóruma is kell legyen – tette hozzá Tóth Csaba.

Minden megatálható, ami a mezőgazdasággal kapcsolatos •  Fotó: Pataky Lehel Zsolt Galéria

Minden megatálható, ami a mezőgazdasággal kapcsolatos

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

Immár 25 éve, hogy a magyarországi cégek egy része központi standdal van jelen. Idén a magyar kormány támogatásával, a CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat szervezésben tíz vállalkozás jött Aradra (saját költségen további négy anyaországi cég is állított standot). Mezőgazdasági gépeket, vetőmagokat, állattartási vagy növénytermesztési technológiát kínálnak egyebek mellett.

Idézet
Változik a világ, és olyan cégeket igyekszünk hozni, amelyek a változó éghajlati körülmények között a gazdáknak tudnak segíteni, hogyan lépjenek tovább. Az aszályos környezetben lehet úgy dolgozni, mint régen, de már nem éri meg: növényt vagy technológiát kell váltani, vagy öntözőberendezésbe fektetni” – nyilatkozta Skapinyecz Péter, a CED igazgatója.

A magyarországi vállalkozások többsége visszatérő vendég az Agromalimon, és a megjelenésüket támogató budapesti gazdaságfejlesztő társaság közvéleménykutatást végez a körükben, hogy megérte-e számukra a részvétel.

Skapinyecz Péter (zakó nélkül), a CED igazgatója szerint a magyarországi cégeknek megéri részt venni a vásárban •  Fotó: Pataky Lehel Zsolt Galéria

Skapinyecz Péter (zakó nélkül), a CED igazgatója szerint a magyarországi cégeknek megéri részt venni a vásárban

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

„Minden vásár végén mérjük, mi a véleményük, majd fél év múlva ismét megkeressük őket, hogy milyen eredménye volt a vásárnak. Egy-két üzlet be szokott csúszni, de nem az jellemző, hogy a vásárban mindjárt egymás tenyerébe csapnak. Azért is hasznos számukra a részvétel, mert fel tudják mérni egy másik ország piacát, gazdálkodói közösségét, innen tudnak beljebb lépni Romániába, ahol erősebb vásárlóközönséggel találkoznak, mint Bukarestben vagy a régióközpontokban. De a mezőgazdaság tekintetében a Partium jelentős régió, itt is vannak nagy területek, több száz hektáros gazdák, akik vevők lehetnek állattartási és növénytartási technológiára vagy trágyázási megoldásra” – sorolta Skapinyecz Péter.

„Multifunkcionális” gép •  Fotó: Pataky Lehel Zsolt Galéria

„Multifunkcionális” gép

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

A vasárnap záruló Agromalim keretében szombat délelőtt tartják meg a CED és az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének szervezésében a hagyományos magyar gazdafórumot, idén Innovációs trendek a mezőgazdaságban címmel.

Az egyik pavilonban csak helyi termékek kaptak helyet •  Fotó: Pataky Lehel Zsolt Galéria

Az egyik pavilonban csak helyi termékek kaptak helyet

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. július 17., péntek

Novemberben nem indulnak járatok a temesvári repülőtérről

Három hétre teljesen leáll a forgalom a temesvári nemzetközi repülőtéren: 2026. november 2. és 22. között egyetlen repülőgép sem szállhat fel és nem landolhat, mivel a repülőtér fel- és leszállópályáját felújítják.

Novemberben nem indulnak járatok a temesvári repülőtérről
Hirdetés
2026. július 17., péntek

Új fejezet kezdődik a gernyeszegi Teleki-kastély történetében. Gróf Teleki Kálmán felújításról, nemesi örökségről a Krónikának

Megnyitotta kapuit a gernyeszegi Teleki-kastély, Erdély egyik legjelentősebb barokk műemléke. A felújításról, a kastély múltjáról és jövőjéről, valamint a Teleki család örökségéről gróf Teleki Kálmánnal beszélgettünk.

Új fejezet kezdődik a gernyeszegi Teleki-kastély történetében. Gróf Teleki Kálmán felújításról, nemesi örökségről a Krónikának
2026. július 17., péntek

Nem csak medvék, rókák is sűrűn bukkannak fel az egyik erdélyi városban, megkezdték elszállításukat

Nem csak a medvék, de rókák is egyre sűrűbben bukkannak fel Brassóban, ahonnan a hatóságok elkezdték elszállítani a rókákat. Az állatok hozzászoktak a város zajához, és már sem a forgalom, sem a dudálás nem riasztotta el őket.

Nem csak medvék, rókák is sűrűn bukkannak fel az egyik erdélyi városban, megkezdték elszállításukat
2026. július 17., péntek

Elhunyt Ráduly János néprajzkutató, mesegyűjtő, költő

Életének 89. évében csütörtökön elhunyt Ráduly János székelyföldi néprajzkutató, mesegyűjtő, költő – közölte a Facebookon a Kriza János Néprajzi Társaság, melynek tagja és életműdíjasa volt.

Elhunyt Ráduly János néprajzkutató, mesegyűjtő, költő
Hirdetés
2026. július 17., péntek

Tűz ütött ki Erdély egyik iskolájában, órákon át oltották a lángokat

Tűz ütött ki csütörtök este a Kolozs megyei Alsójára iskolájában, a tűzoltók egész éjjel dolgoztak az oltáson.

Tűz ütött ki Erdély egyik iskolájában, órákon át oltották a lángokat
2026. július 16., csütörtök

Visszanyerte régi fényét a „Maros ékköve”: megnyitotta kapuit a gernyeszegi Teleki-kastély

Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.

Visszanyerte régi fényét a „Maros ékköve”: megnyitotta kapuit a gernyeszegi Teleki-kastély
2026. július 16., csütörtök

Szállodában akartak fogászati tevékenységet végezni, nyomozás indult az egyik erdélyi városban

Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.

Szállodában akartak fogászati tevékenységet végezni, nyomozás indult az egyik erdélyi városban
Hirdetés
2026. július 16., csütörtök

Haragszik pártja nagyágyúira, liberális-konzervatív akar lenni az erdélyi tanácselnök

Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.

Haragszik pártja nagyágyúira, liberális-konzervatív akar lenni az erdélyi tanácselnök
2026. július 15., szerda

Sem élve, sem holtan nem kellettek senkinek a dél-bihari illegális otthonok többségében magyar lakói (RIPORT)

Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.

Sem élve, sem holtan nem kellettek senkinek a dél-bihari illegális otthonok többségében magyar lakói (RIPORT)
2026. július 15., szerda

A falomlás után még többen keresik fel a muzsnai erődtemplomot

Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.

A falomlás után még többen keresik fel a muzsnai erődtemplomot
Hirdetés
Hirdetés