Kicserélnék Hám János szobrát a szatmárnémeti római katolikus székesegyház előtti téren – a tervek szerint az egykori püspök büsztje helyett egész alakos bronzszobor őrizné a városépítőként is tisztelt főpap emlékét. A munkálat engedélyezéséről csütörtöki ülésén dönthet a helyi tanács.
2014. október 27., 20:082014. október 27., 20:08
Magyar Loránd, az RMDSZ frakcióvezetője szerint nem lesz gond a tervezet elfogadásával. Mint lapunknak elmondta, tárgyalt ez ügyben Dorel Coica polgármesterrel, aki a Szociáldemokrata Párt (PSD) városi elnöke is egyben, valamint az ellenzéki Keresztény-Liberális Szövetség (ACL) vezetőivel, akik egyhangúlag megígérték, hogy támogatják a szatmári püspökség által kezdeményezett és kizárólagosan egyházi pénzből finanszírozott munkálatra vonatkozó elképzelést.
Bár a körülbelül 40 százalékban magyarok lakta Szatmárnémetiben a köztéri szobrok állítását általában „párban” hagyja jóvá a képviselő-testület, azaz egy magyar vonatkozású alkotást egy vagy esetleg több román vonatkozásúval egy időben fogad el, amint a frakcióvezetőtől megtudtuk, ez esetben nincs szó másik emlékműről, hisz nem új szobor felállításáról, mindössze cseréről van szó.
Mint megtudtuk, a kegyhellyel szembeni kis parkocskát úgy alakítják át, hogy a tervezett szoborhoz csalogassa a járókelőket. A Hám Jánost ülő pozícióban, dél felé fordulva ábrázoló bronzszobor a tervek szerint másfélszeres nagyítású lesz, azaz magassága eléri a 175 centimétert.
Az alkotást Zagyva László Szatmárnémetiből elszármazott nyíregyházi szobrászművész készíti sikeres pályázata alapján. A városépítőként is emlegetett Hám János Gyöngyösön született, és 1828-ban szentelték szatmári püspökké.
Bár az 1848–49-es forradalommal és szabadságharccal nyíltan szembefordult, pásztorleveleiben az uralkodó iránti engedelmességre buzdítva a lakosságot, emléke máig nagy tiszteletnek örvend a környéken, mivel egyházépítő munkája mellett a város számos emblematikus ingatlanjának építése vagy átalakítása fűződik a nevéhez.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az egyenrangú partnerségre épülő magyar–magyar kapcsolatokról, a közösségen belüli megosztottság meghaladásáról, valamint az újrakezdés és az értékteremtés erejéről is szó esett a 17. Kolozsvári Magyar Napok hétfő esti nyitógáláján.
Számos érdekesnek ígérkező közéleti beszélgetés színesíti a vasárnapig tartó Kolozsvári Magyar Napok idei kínálatát. Nagy érdeklődésre számot tartó politikai programpont a budapesti Tisza-kormány képviselőjének „bemutatkozása”.
Egy 69 éves férfi zuhant ki vasárnap negyedik emeleti lakásának erkélyéről a Fehér megyei Kudzsirban. A rendőrségi közlemény alapján felmerült az öngyilkosság lehetősége. Két év alatt ez a harmadik hasonló eset.
Románia harmadik legmagasabb hegyén, a Fogarasi-havasokban található Nagy-Visten vasárnap egy marosvásárhelyi férfi vesztette életét. A helyszínre érkező hegyimentők már nem tudták megmenteni az életét.
Három kiállítás mutatja be magyar és román nyelven a 130 éve született Márton Áron püspök életművét, szellemi-lelki örökségét a Kolozsvári Magyar Napok keretében.
Nem folytatja pártpolitikai szerepvállalását, sem a Romániai Magyar Egységpárt (RMEP) létrehozását Kátai István, az első erdélyi Tisza-sziget alapítója. Ezt ő maga jelentette be vasárnap egy, a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben.
Sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kánikula miatt az ország hat nyugati és északnyugati megyéjére.
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Hétfőtől újraindul Gyulafehérváron a június 17-én leállított közösségi közlekedés, miután a városi önkormányzat és a magánszolgáltató megállapodásra jutott.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!