Ki üljön az igazgatói székbe?

„1990 óta álmodtunk arról, hogy legyen egy közösségi házunk, ahol a jelenleginél jobb körülmények között szervezhetjük meg a közösségi életünket. Most, amikor végre felépült, kiderül, hogy nem nekünk szánják – jelentette ki a Krónika kérdésére Nyisztor Tinka, a pusztinai Szent István Egyesület elnöke. – Úgy érzem, nem kívánt személy lettem a finanszírozók számára. Nem tudom, mivel szolgáltam erre rá.” A pusztinai csángó közösség legfőbb mozgatóját, szervezőjét azért kérdeztük, mert arról értesültünk, hogy feszültségeket váltott ki a magyar állam támogatásával felépített impozáns ingatlan jövője. A Pusztinán működő Szent István Egyesület természetesnek találná, hogy ő legyen az úr a házban, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSMSZ) a Bákóban székelő vezetősége viszont a szintén pusztinai Nyisztor Demetert szeretné megbízni az intézmény vezetésével, aki az építkezés megszervezésében, az engedélyek megszerzésében játszott kulcsszerepet.

Bonyodalmas építkezés
A közösségi házat idén június másodikán egyszer már birtokba vehette a közösség. Ekkor a budapesti Teleki László Alapítvány által szervezett csángókonferencia második napi előadásainak adott otthont. Azóta azonban – Nyisztor Tinkától szerzett értesülések szerint – kihasználatlanul áll. Ünnepélyes felavatását eredetileg augusztus elejére a pusztinai napok rendezvényei sorába tervezték, a magyarországi alapítványi támogatások híján azonban kétségessé vált, hogy lesz-e amiből ünnepelni.
A ház felépítésében is a Teleki Alapítvány játszott kulcsszerepet. A terv ugyanis az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület irányítása alatt megfeneklett, és 2004 végére már annak a veszélye is fennállt, hogy a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) más rendeltetést talál az eredetileg erre a célra elkülönített pénznek. A minisztérium tavaly ruházta át a feladatot a Teleki Alapítványra, amely az FKM Építészműhelyt bízta meg a munkálatok elvégzésével. A kolozsvári cég azzal látott neki a feladatnak, hogy új tervet készített. Ez a korábban tervezett ingatlanhoz képest fele akkora felületen próbált hasznosítható tereket kialakítani. Macalik Arnold építész a júniusi konferencián arról tartott előadást, miként kaptak modern rendeltetést a csángó építészet jegyei az épületben. Az egyik oldalt hosszan leeresztett eresszel, a zsindelyes tetővel, a szőttesmintára emlékeztető csíkos belső térelválasztóval az épület valóban beilleszkedett a pusztinai környezetébe. A tervezők vendégszobákat is kialakítottak az épületben, hogy ezek kiadása által bevételekhez juthasson, és önfenntartóvá válhasson a központ.

Salamoni megoldásjavaslat
A csángó közösségen belül kialakult feszültségeket egyébként a NKÖM képviselői is érzékelték, ezért a júniusi konferencia idején valamennyi érintettet egy asztal köré gyűjtöttek. Lakatos Mihály, a minisztérium határon túli ügyekben illetékes főosztályvezetője arra tett javaslatot, hogy bízzák meg a Hargita Megyei Kulturális Központ vezetőjét, Karda Emesét egy működési terv kidolgozásával. „Fontos lenne, hogy ne a sínek mellett botorkáljunk, hanem rögtön a kezdettől a sínpáron induljunk el – magyarázta a konferencia szünetében a Krónikának Lakatos Mihály. – Azért láttuk jónak ezt a megoldást, mert a közösségi ház mögött egyelőre nincsen jogintézmény, nem illeszkedik semmilyen hierarchiába. Fontos tehát, hogy olyan intézményt helyezzünk a háta mögé, amely a működést, az irányítást felügyeli és számon kéri a mindenkori vezetéstől. Azért kértük fel Karda Emesét a feladatra, mert egy a pusztinaihoz hasonló, anyagilag is, szakmailag is sikeres intézmény vezetője. Olyan tapasztalattal rendelkezik, amellyel sínre tudja tenni a ház működését.”
Lakatos Mihály természetesnek találta, hogy a helyi csoportok, egyesületek töltik majd meg tartalommal a ház működtetését. Úgy vélte azonban, hogy a formát kívülről kell biztosítani. „Elég sok olyan intézményt láttam, amelyik kínlódott, nem tudott fejlődni, mert nem volt megoldott a korszerű irányítása. Az itteni egyesületek közül egyik sem vezetett még intézményt. Biztosan kiválóan működnek, de egy intézmény vezetése valamivel több ismeretet igényel. Szükség van a tanulóidőre” – tette hozzá. Kérdésünkre ötéves időtartamúra becsülte a tanonckodást. Hozzátette azonban: ha úgy látják, már korábban is átadhatják az intézményt a helyieknek. A budapesti javaslatot végül kénytelen-kelletlen valamennyi érintett fél elfogadta.

Csak segítenének
„Nem akarjuk, és nem is tudnánk a csángók, a helyiek nélkül elvállalni a közösségi házzal kapcsolatos munkát – nyilatkozta a Krónikának Karda Emese. – Nem akarunk beleavatkozni az életükbe, csupán segíteni szeretnénk. Ha sikerül, örvendünk neki, ha nem, azt is tudomásul vesszük.” A csíkszeredai igazgató elmondta, nem egészen előzmények nélküli az, hogy az általa vezetett intézményhez fordult a NKÖM. Végeztek ugyanis már korábban csángókutatásokat, és ezáltal megismerték a közösség problémáit. Elképzelése szerint egy újabb jogi személyt, egyesületet vagy alapítványt kellene bejegyezni a közösségi ház működtetésére, amelyben valamennyi érintett fél képviselői részt vesznek. „Engem arra kértek fel, hogy segítsek az éves működési terv kidolgozásában, a költségvetés összeállításában. A háznak nyilván lesz majd egy ottani vezetője, aki valószínűleg versenyvizsga útján nyeri majd el a tisztségét. Ezt a feladatot nem lehetne Csíkszeredából ellátni” – tette hozzá Karda Emese.

Értelmiségi dilemmák
Az MCSMSZ Nyisztor Demeterre bízná az intézményvezetést. „Õ a legaktívabb emberünk Pusztinán, és meggyőződésem, hogy az adminisztratív feladatokat is jobban el tudná látni, mint Tinka – érvelt Róka Szilvia a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSMSZ) elnöke. – Egy ilyen feladat elvégzésénél nem az a lényeg, hogy ki milyen értékes tudományos dolgozatot képes írni.” Kijelentésével arra utalt, hogy a néprajzból diplomázott Nyisztor Tinka jelenleg a doktori dolgozatát készíti. A Szent István Egyesület elnöke egyébként az MCSMSZ-nek is vezetőségi tagja, de a bákóiak nehezményezik, hogy ritkán vesz részt a gyűléseiken, sokat tartózkodik Magyarországon. Távolléte egyébként jórészt a doktori vizsgákkal áll összefüggésben. Ha jövő év szeptemberéig sikerül a budapesti akadémiai bizottság előtt megvédenie dolgozatát, ő lehet az első csángó csúcsértelmiségi. Pályája abban is különbözik a külföldön tanult társaiétól, hogy visszatért szülőfalujába, és hosszabb távon sem áll szándékában elköltözni onnan. Róka Szilvia elismerte, a csángószövetség valóban céljának tartja a közösség értelmiségének a kialakítását. Úgy vélte azonban, nem az egzisztenciateremtést kellene elsődleges szempontnak tekinteni, amikor a közösségi ház vezetőjének a személyéről döntenek.
Hozzátette, a közösségi ház felavatása körül is gondok mutatkoznak. „Arra számítottunk, hogy a NKÖM Petrás Ince János-pályázatán szerzünk pénzt a pusztinai napok megszervezésére, és ezen belül a közösségi ház felavatási ünnepségére. A pályázatot azonban a budapesti takarékoskodás jegyében egyelőre nem hirdették meg – magyarázta. – Ha július közepéig nem derül ki, hogy lesz-e egyáltalán pályázási lehetőség, összeülünk, és eldöntjük, hogy hogyan tovább.” Róka Szilvia szerint nem lenne jó megoldás, hogy két vagy három gazdája legyen az épületnek. „Egy ilyen megoldás összezavarná a felelősségeket” – tette hozzá az elnök. Azt sem vélte szerencsésnek, hogy csíkszeredai felügyelet alatt kezdje el működését az intézmény.

Amiről nem beszélnek
A megkérdezettek általában kerülik, hogy Nyisztor Tinka pénzügyeiről nyilatkozzanak. A Krónika azonban megtudta, többek között az szól a Szent István Egyesület elnökének intézményvezetői kinevezése ellen, hogy pert vesztett a NKÖM-mel szemben. A minisztérium nem fogadta el egy évekkel ezelőtt megpályázott támogatás elszámolását, és a két évvel ezelőtt kimondott bírósági ítélet szerint immár nemcsak a 350 ezer forintos támogatási összeget, hanem annak kamatait, és a perköltséget is, összesen egymillió forintot követel a pusztinai egyesületvezetőtől. A tartozás lehetetlenné teszi, hogy újabb pályázatokat nyújtsanak be a minisztériumhoz.
Nyisztor Tinka „jóakaróinak” tulajdonítja az ügyet, és azt sem zárja ki, hogy annak politikai háttere van. Sokan tudják róla, hogy közeli kapcsolatban áll Orbán Viktor családjával, az elszámolást pedig a baloldali kormányzás kezdetekor utasították el. Elmondása szerint azonban az is szerepet játszhatott, hogy feszült a viszony közötte és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma csángóreferense, a szintén pusztinai származású Szőcs Anna között. „Furcsa, hogy idén áprilisban kaptam meg a 2004-es végzést, amikor a ház körül ilyen bonyodalmak keletkeztek. Ezt kicsit zsarolásnak érzem” – tette hozzá. Amint elmagyarázta, a vitatott pályázat éves vallási programra vonatkozott. A minisztérium illetékesei azt kifogásolták, hogy a 350 ezer forintos összeget az egyesület utazásra költötte, nem pedig magyar nyelvű bibliákra, imakönyvekre.
„Az elmúlt hetekben műsorral készültünk a csíksomlyói Ezer Székely Lány ünnepére, de hiába készült el a közösségi ház, a próbákat továbbra is az udvarunkon tartottuk” – panaszolja Nyisztor Tinka. Úgy tűnik, várni kell még arra, hogy a közösségi ház a moldvai, pusztinai csángó közösséget szolgálja.