Ki fújt Agachénak?

Egyelőre talány, hogy kik lehetnek azok a személyek, akik Agache őrnagynak embertársaikról jelentettek. Erről a dokumentumot lapunkhoz eljuttató Aurel Dionisie Agache, az elhunyt őrnagy nagyobbik fia sem tudott beszámolni. Szerinte ez aligha tudódik ki, miután 1989. december 22-én, a romániai rendszerváltozás kirobbanása napján a tömeg a városi milícia épületéből és lakásukból is kidobálta és megsemmisítette az iratokat, a Krónikának átadott irat pedig a lakásukban megmaradt egyetlen dokumentum. Ifjabb Agache szerint házukat 1989. december 22-én két hullámban dúlták szét a fellázadt emberek: előbb a fosztogatók, majd az iratokra vadászók. „Édesapám otthon is dolgozott, a szekrényében őrzött irataiba olykor én is belenéztem, de tizenéves voltam, fogalmam sincs a besúgók kilétéről” – mondta lapunknak Aurel Dionisie Agache. Hozzátette, az 1980-as években lakásukban több besúgó is megfordult, „voltak, akik ellen gazdasági bűncselekményeik nyomán megszűntették a kivizsgálást a besúgás fejében, de olyanok is, akik önként, pénzért jelentettek”.
A lapunk birtokába került jegyzék szerint a besúgók közül Dumitru, Lipinka és Vasile az akkori állami kereskedelmi vállalatról (ICS) jelentettek. Csernáton községért egy Koday Z. fedőnevű személy „felelt”, a Munka Szövetkezetről Tibi, a városgazdálkodási vállalatról Torok (Török?), az egykori kereskedelmi lerakatról (ICRA) Cojoacă, a kórházról pedig Jenő jelentett. A besúgók között szerepel Deák Sándor, Peri Ion, Orban és Andrei fedőnév is, ezekről nem derül ki, hogy milyen intézményekről kellett jelentéseket tenniük. A besúgók zöme az 1980-as évek első felében, kisebb része az 1970-es években dolgozott Agache őrnagynak, de a dokumentum szerint Torok 1958-tól, Koday Z. pedig 1965-től jelentett a milíciának. Az irat szerint 1980. július 7-e és 1984. március 9-e között tizenhárom személy került Agache őrnagy feketelistájára, ezeket bízta kollégáira, amikor 1984 augusztusában a Prahova megyei Câmpinán rövid időre tanári állást vállalt a milicista-iskolában.

Lezárt ügy?
A bukaresti legfelső törvényszék 1999 februárjában Filip-Orbán Daniella Kamilla, Héjja Dezső, Paizs Ottó, Reiner Antal és Ifj. Konrád János kézdivásárhelyi lakosokat többévi börtönbüntetésre, illetve jogfosztásra ítélte. A vád szerint felelősek a tömeglincselés áldozatává vált 43 éves milicista őrnagy, Aurel Agache életének kioltásáért. Héjja Dezső 253 napos börtönbüntetés letöltése után 2002. március 18-án, Reiner Antal összesen 557 napi rabság után elnöki kegyelemmel 2003. február 12-én szabadult. Ifj. Konrád János már 1990-ben, néhány hónappal később pedig Filip-Orbán Daniella Kamilla és Paizs Ottó is elhagyták az országot. Paizs, Reiner, Héjja és Konrád az Európai Emberjogi Bírósághoz fordult, amely szeptember 27-i ítéletében felülbírálta a román legfelső törvényszék ítéletét. Az időközben elhunyt Reinert leszámítva másik három elítélttársa perújrafelvételt kért és kapott. „Már nem érdekel az ügy, de ha kell, bizonyítani fogom igazamat” – nyilatkozta a Krónikának Aurel Dionisie Agache.

Bartos Lóránt, Benkő Levente