Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) csaknem kétszázezer euró értékű kártérítést ítélt meg 27 szászrégeni (abafáji) romának a nyolc évvel ezelőtt őket ért atrocitásokért.
2015. január 28., 19:392015. január 28., 19:39
Összesen 37 személy perelte be az államot, illetve a román kormányt az őket ért agresszió miatt, anyagi és erkölcsi kártérítést követelve. Az EJEB tíz személynek nem, de a többi 27-nek elfogadta a panaszát, és részben kártérítési igényét is.
A sértett személyek szerint ütlegelték őket, sokukat gumilövedékkel, de éles tölténnyel is meglőtték a túlkapással vádolt rendőrségi alakulatok. A különleges rendőrségi osztag könnyfakasztó gránátokat is használt a megtámadott és ellenállást nem tanúsító cigányok ellen, akik közül sokat súlyosan bántalmaztak. A kifizetés módjáról egyelőre nem tájékoztattak az illetékesek, az ítélet azonban érvényes, a kártérítést ki kell fizetnie az államnak.
Kivizsgálás vagy leszámolás?
Az abafáji roma közösséget ért hatósági túlkapásokra 2006-ban került sor. „Szeptember 7-én délután három óra körül egy szászrégeni bár teraszán ült a megyei rendőr-felügyelőség egyik pihenőszabadságát töltő tisztje (mellesleg maga is roma nemzetiségű) családjával, amikor két személy szidalmazni és fenyegetni kezdte az asztaltársaságot.
A nyomozás első szakaszában kiderült, hogy a büntetett előéletű 33 éves B. Augustint és a 27 éves C. Attilát a rendőrtiszt korábban egy bűneset kapcsán kihallgatta, s most ily módon akartak boszszút állni a kivizsgálást lefolytató tiszten” – fogalmaz egy aznap este 9 órakor kiadott rendőrségi közlemény.
A rendőri és különleges alakulatok (DIAS) tagjaiból álló karhatalmiak és a romák között történt véres öszszecsapásban az első hivatalos bejelentés szerint 15 polgári személy sebesült meg, két rendőr ápolásra szorult. Másnap kivizsgálásra Maros megyébe érkezett az országos rendőrkapitányságtól Gheorghe Popa rendőrfőkapitány-helyettes.
„Az incidens nyomán a rendőrség operatív csoportot indított az abafáji lakótelepre, hogy a két rendbontót lakásukon azonosítsák és előállítsák. Őket támogatta egy hét főből álló különleges DIAS-osztag” – derül ki a beszámolókból. Ezek szerint a rendőrség elismerte, hogy a kivonult erők a könnygáz, füstbombák és gumisöréteken kívül éles lövedékeket is használtak, de állításuk szerint csak a levegőbe adtak le ezekkel riasztólövéseket. Hozzátették, hogy a kivonult rendőri erők nem akarták őrizetbe venni a két roma férfit, csupán át akartak adni nekik egy-egy idézést, hogy másnap jelenjenek meg a rendőrségen.
Többen megsebesültek
Biga József roma nemzetiségű városi tanácsos a következőképpen emlékezett a történtekre: „Két kocsi jött, elöl a milícia, hátul a DIAS, és minden szó nélkül asszonyt, gyermekeket, akit értek, lőttek, mint a kutyát. Egymásnak hátat fordítva szórták a halált, s mikor pisztolyaikból kifogyott a golyó, kivették a puskákat, vagy hatot, s azzal folytatták a mészárlást.”
Elmondta: nemcsak gumilövedékkel, hanem éles golyóval is lőttek, egyik húgát – akit ilyen golyóval ért találat – a marosvásárhelyi sürgősségin ápolták. A 13 éves Mihai Moldovant jobb felső mellkasán érte lövés. Kalányosi Ildikó könnyekkel küszködve mesélte: „Édesanyám a ház előtt üldögélt, ott lőtték meg. Most az intenzív osztályon van, állapota súlyos, de segíteni sem tudtam rajta, mert 16 éves fiammal futottam a kórházba. Őt is meglőtték.”
Az eset után Mohácsi Viktória és Lévai Katalin EP-képviselő, illetve a bukaresti Romani Criss és a marosvásárhelyi Pro Európa Liga munkatársai helyszíni szemlét tartottak a szászrégeni Abafája nevű cigánytelepen. Az emberi jogi bíróságra azután került a panaszosok ügye, hogy valamennyi hazai lehetőséget kimerítettek, és nem találtak jogorvoslatra.
Romániában csak egy hivatalos himnusz van – mondta szombaton Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke annak kapcsán, hogy pénteken kiment az RMDSZ kongresszusának otthont adó teremből, amikor felcsendült a székely himnusz.
Felerősödő szélre figyelmeztető sárga, vagyis elsőfokú riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szombaton az ország 22 megyéjére.
Orbán Viktor miniszterelnök, aki pénteken részt vett az RMDSZ 17. kongresszusán a Kolozs megyei Zsukiménesen, útban hazafelé még megállt ebédelni. És ha már itt járt, egy Romániában hagyományos ételt választott, a miccset.
A pénteki RMDSZ-kongresszus nem csupán Orbán Viktor magyar és Ilie Bolojan román miniszterelnök jelenléte miatt keltette fel a román sajtó és politikum érdeklődését, hanem azért is, mert annak kezdetén a magyar és a román himnusz után a székely himnuszt is lejátszották.
Átfogó képet rajzol a romániai magyar oktatás helyzetéről az a friss kutatás, amelyet Kolozsváron mutattak be. A szociológusok által végzett országos vizsgálat feltárta az erdélyi magyar iskolák infrastruktúrájának, nyelvhasználatának főbb tendenciáit.
Kelemen Hunor szövetségi elnök az RMDSZ 17. kongresszusán elmondott politikai beszédében az elmúlt 35 évet „a közösségi reziliencia történetének” nevezte, és azt hangoztatta: az erdélyi magyarság nem csupán túlélő, hanem újjáépítő közösség.
„Az erdélyi magyarság az élő bizonyíték, hogy egy közösség addig él, amíg vannak, akik hisznek benne. És ha hiszünk benne, a győzelem sem marad el” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az RMDSZ kongresszusán pénteken a Kolozs megyei Zsukiménesben.
A posztkommunista időszakban az RMDSZ folyamatosan jelen volt a román politikában, az átmenet időszakában, a válságos időszakokban vagy az újjáépítés idején a magyar szervezet fontos szerepet játszott a közéletben – jelentette ki Ilie Bolojan.
Újabb harminc nappal meghosszabbította a vészhelyzetet Parajdon a helyi vészhelyzeti bizottság – számolt be a Hargita megyei prefektúra.
Az RMDSZ 35 éven keresztül vállalta, és fontos feladatának tekinti most is, hogy Románia és Magyarország között összekötő kapocs, híd legyen – jelentette ki Kelemen Hunor az RMDSZ 17. kongresszusán pénteken a Kolozs megyei Zsukiménesben.
szóljon hozzá!