
Fotó: A szerző felvétele
2007. június 08., 00:002007. június 08., 00:00
A kétnyelvű táblák ügyében tegnap a városközpontban tartottak felmérést a szervezet tagjai. Egy általuk elkészített, Piaþa Sfântul Ladislau – Szent László tér feliratú táblát felmutatva, arról kérdezték a találomra megállított járókelőket, hogy egyetértenek-e a mostani Unirii tér Szent Lászlóról való elnevezésével, illetve mit szólnak a kétnyelvű utcanévfeliratokhoz. Cãtãlin Moºincat például úgy vélte, a magyar mellé az angol felirat sem ártana, hiszen Nagyvárad európai város, Szent László pedig megérdemelné, hogy emlékét a város alapítójaként megőrizzék. A fiatalemberrel ellentétben viszont Alexandru Moº azt mondta, az Unirii megnevezés ma már több jelentéssel bír, és nem kellene rajta változtatni. A megkérdezettek kétharmada helyeselte, hogy a táblákon magyarul is feltüntessék az utcaneveket.
A fiatalok egy évvel ezelőtti kezdeményezésére hozta meg szeptemberben a városi tanács azt a határozatot, hogy több magyar elnevezést nem kapnak ugyan a város utcái, ám a táblákat kicserélik, és azokon magyarul is feltüntetik az utca, park, sétány szavakat. A határozatot azóta sem hajtották végre, a táblák cseréjére nem került sor. „Meddig várjunk, ha a tanács a saját határozatát sem volt képes végrehajtani? – tette fel a kérdést Nagy József Barna Bihar megyei EMI-alelnök. – A mostani felmérés eredményeit letesszük az asztalukra, aztán folytatjuk akciónkat. Tűrhetetlen, hogy a város polgárainak kérését, véleményét semmibe vegyék.” Az EMI az Országos Diszkriminációellenes Tanácsot és az európai emberjogi szervezeteket is meg akarja keresni az ügyben.
A város 722 utcájának mindössze 4 százaléka viseli ma magyar személyiség nevét, de azok nevét vagy román fordításban tüntették fel, vagy helytelen magyarsággal írták ki. Tavaly több mint 40 szervezet, közöttük az RMDSZ és a történelmi egyházak is aláírták azt a beadványt, amelyben a nemzetiségi aránynak megfelelően az utcák legalább 27 százalékának magyar elnevezését, illetve a már meglévő utcanevek helyes kiírását kérték.
Korlátozzák a közúti teherforgalmat a hatóságok a vörös hőségriasztás miatt három partiumi megyében.
Erdélyben évről évre bővül azoknak az intézményeknek a köre, amelyek a hagyományos állami oktatástól eltérő pedagógiai utat kínálnak: a Montessori- és Waldorf-osztályoktól kezdve a Step by Step programokon át a nemzetközi tantervű iskolákig.
Miközben Erdély történelmi kastélyairól gyakran esik szó, a hozzájuk tartozó parkok, kertek és arborétumok jóval kevesebb figyelmet kapnak.
Sokak számára természetes mozdulat, hogy időnként kirázzák a szőnyeget az erkélyről vagy az ablakból.
Pályaorientációs tanácsadással, készségfejlesztő képzésekkel segíti a 14–29 év közötti ifjúságot a Cselekvő Fiatalok program Szilágy megyében. Bogya Anna projektkoordinátor a fiataloknak nyújtott lehetőségekről beszélt a Krónikának.
Három évig tartó restaurálás után szombaton hivatalosan is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az erdélyi Gernyeszegen található Teleki-kastély.
Kevés az esély az aradi víztorony újbóli megnyitására a nagyközönség előtt, az ipartörténeti műemlék tulajdonosai szerint csak az önkormányzat mentheti meg az építészeti és műszaki szempontból a maga korában ritkaságnak számító létesítményt.
Közel 25 ezer lejért hirdetnek egy átköltöztethető, tömör fából épült, 8×12 méteres csűrt Brassó megyében. Szilágy megyében egy több mint százéves csűr ára meghaladja a 15 ezer lejt, Kolozsvár környékén 6500 euróért lehet venni ilyen gazdasági épületet.
Első írásos említésének 750. évfordulóját ünnepli idén Körösfő, amely augusztusban a Kalotaszegi Hagyomány Napok keretében idézi fel gazdag múltját. Bódis László polgármesterrel a jubileumról és a település gazdag kulturális örökségről beszélgettünk.
Sulyok Tamás államfő eltávolítása súlyos hiba, szembemegy a jogállammal – szögezte le a Krónikának Fodor Gábor. A liberális politikus abszurdnak nevezi a Tisza Párt számos intézkedését, szerinte a kormány visszaél a kétharmados felhatalmazással.