Fotó: A szerző felvétele
2007. június 08., 00:002007. június 08., 00:00
A kétnyelvű táblák ügyében tegnap a városközpontban tartottak felmérést a szervezet tagjai. Egy általuk elkészített, Piaþa Sfântul Ladislau – Szent László tér feliratú táblát felmutatva, arról kérdezték a találomra megállított járókelőket, hogy egyetértenek-e a mostani Unirii tér Szent Lászlóról való elnevezésével, illetve mit szólnak a kétnyelvű utcanévfeliratokhoz. Cãtãlin Moºincat például úgy vélte, a magyar mellé az angol felirat sem ártana, hiszen Nagyvárad európai város, Szent László pedig megérdemelné, hogy emlékét a város alapítójaként megőrizzék. A fiatalemberrel ellentétben viszont Alexandru Moº azt mondta, az Unirii megnevezés ma már több jelentéssel bír, és nem kellene rajta változtatni. A megkérdezettek kétharmada helyeselte, hogy a táblákon magyarul is feltüntessék az utcaneveket.
A fiatalok egy évvel ezelőtti kezdeményezésére hozta meg szeptemberben a városi tanács azt a határozatot, hogy több magyar elnevezést nem kapnak ugyan a város utcái, ám a táblákat kicserélik, és azokon magyarul is feltüntetik az utca, park, sétány szavakat. A határozatot azóta sem hajtották végre, a táblák cseréjére nem került sor. „Meddig várjunk, ha a tanács a saját határozatát sem volt képes végrehajtani? – tette fel a kérdést Nagy József Barna Bihar megyei EMI-alelnök. – A mostani felmérés eredményeit letesszük az asztalukra, aztán folytatjuk akciónkat. Tűrhetetlen, hogy a város polgárainak kérését, véleményét semmibe vegyék.” Az EMI az Országos Diszkriminációellenes Tanácsot és az európai emberjogi szervezeteket is meg akarja keresni az ügyben.
A város 722 utcájának mindössze 4 százaléka viseli ma magyar személyiség nevét, de azok nevét vagy román fordításban tüntették fel, vagy helytelen magyarsággal írták ki. Tavaly több mint 40 szervezet, közöttük az RMDSZ és a történelmi egyházak is aláírták azt a beadványt, amelyben a nemzetiségi aránynak megfelelően az utcák legalább 27 százalékának magyar elnevezését, illetve a már meglévő utcanevek helyes kiírását kérték.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szilárdan megalapozott nemzettudatra napjainkban legalább akkora szükség van, mint hetven évvel ezelőtt – jelentette ki Dávid Gyula egykori politikai elítélt az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján Kolozsvárt rendezett megemlékezésen.
A Maros megyei Szováta önkormányzata tematikus parkot létesít a Föld medvefajainak bemutatására. A becslések szerint 2,5 millió euróba kerülő beruházást európai uniós forrásokból finanszírozzák.
A történelmi egyházak segesvári egyházközségei pénteken hivatalos petíciót iktattak a Maros megyei város polgármesteri hivatalában, amelyben tiltakoznak a Halloween a Várban (Halloween în Cetate) című rendezvény megszervezése ellen.
A szerzetesek végezték a város lakóinak lelki gondozását a törökök kiűzése után, évszázadokon át szervezték az oktatás, az 1848–1849-es magyar forradalom idején pedig kitartottak a szabadságharcosok mellett, sőt többen nemzetőrnek is álltak közülük.
A Temes megyei rendőrség nyomozást indított, miután egy 13 éves diák egy késsel a kezében jelent meg egy fotón, amelyet egy temesvári iskola tantermében készítettek.
Elhunyt 102 éves korában az utolsó úzvölgyi veterán, a sepsiszentgyörgyi Bartha Mihály.
Zsók László 1942. január 8-án született Csíkdánfalván. Az elemit szülőfalujában, a középiskolát Csíkszeredában, az akkori 1-es számú gimnáziumban, a mai Márton Áron Főgimnáziumban végezte. Azaz végezte volna.
Hiába került 2022-ben Arad tulajdonába a 18. századi vár, és hiába született két és fél évvel ezelőtt megállapodás a katonai helyőrség kiköltöztetéséről, az erődítmény továbbra is el van zárva a nagyközönség elől, műemlék épületei pedig pusztulnak.
Felhagytak a tiltakozással azok a bányászok, akik közel két napig tiltakoztak a Zsil-völgyi Zsilyvajdejvulkán szénbányájának tárnáiban, miután biztosítékot kaptak arra, hogy követeléseiket teljesítik.
Megnyitották szerdán este a Vörös Csillag Múzeumot Sepsiszentgyörgyön. A háromszéki megyeszékhely egykori dohánygyárának raktárában kialakított közel 3000 négyzetméteres kiállítótérben Romániában elsőként a kommunista diktatúra történetét mutatják be.
Látogatottsági adatok