
Fotó: A szerző felvétele
2007. június 08., 00:002007. június 08., 00:00
A kétnyelvű táblák ügyében tegnap a városközpontban tartottak felmérést a szervezet tagjai. Egy általuk elkészített, Piaþa Sfântul Ladislau – Szent László tér feliratú táblát felmutatva, arról kérdezték a találomra megállított járókelőket, hogy egyetértenek-e a mostani Unirii tér Szent Lászlóról való elnevezésével, illetve mit szólnak a kétnyelvű utcanévfeliratokhoz. Cãtãlin Moºincat például úgy vélte, a magyar mellé az angol felirat sem ártana, hiszen Nagyvárad európai város, Szent László pedig megérdemelné, hogy emlékét a város alapítójaként megőrizzék. A fiatalemberrel ellentétben viszont Alexandru Moº azt mondta, az Unirii megnevezés ma már több jelentéssel bír, és nem kellene rajta változtatni. A megkérdezettek kétharmada helyeselte, hogy a táblákon magyarul is feltüntessék az utcaneveket.
A fiatalok egy évvel ezelőtti kezdeményezésére hozta meg szeptemberben a városi tanács azt a határozatot, hogy több magyar elnevezést nem kapnak ugyan a város utcái, ám a táblákat kicserélik, és azokon magyarul is feltüntetik az utca, park, sétány szavakat. A határozatot azóta sem hajtották végre, a táblák cseréjére nem került sor. „Meddig várjunk, ha a tanács a saját határozatát sem volt képes végrehajtani? – tette fel a kérdést Nagy József Barna Bihar megyei EMI-alelnök. – A mostani felmérés eredményeit letesszük az asztalukra, aztán folytatjuk akciónkat. Tűrhetetlen, hogy a város polgárainak kérését, véleményét semmibe vegyék.” Az EMI az Országos Diszkriminációellenes Tanácsot és az európai emberjogi szervezeteket is meg akarja keresni az ügyben.
A város 722 utcájának mindössze 4 százaléka viseli ma magyar személyiség nevét, de azok nevét vagy román fordításban tüntették fel, vagy helytelen magyarsággal írták ki. Tavaly több mint 40 szervezet, közöttük az RMDSZ és a történelmi egyházak is aláírták azt a beadványt, amelyben a nemzetiségi aránynak megfelelően az utcák legalább 27 százalékának magyar elnevezését, illetve a már meglévő utcanevek helyes kiírását kérték.
Zsolnay kerámiával burkolják be a vajdahunyadi vár restaurálás alatt álló Lovagtermének padlózatát, csakúgy, mint bő 130 évvel ezelőtt.
Több mint háromezer erdélyi fiatalnak mutat irányt a cserkészet a képernyők uralta világban. Az időtálló értékekre épülő mozgalomról, a Romániai Magyar Cserkészszövetség 35 évéről, kihívásairól és terveiről beszélgettünk Bálint Lajos Lóránt elnökkel.
Segesvár polgármestere pénteken bejelentette, hogy a közlekedési minisztérium kiadta a Maros megyei város több mint 13 kilométer hosszú terelőútjának megépítésére vonatkozó engedélyt.
Etikai vétséget követett el és valótlanságot állított Parászka Boróka marosvásárhelyi újságíró a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) szerint azáltal, hogy egy munkahelyi konfliktust „metoo” bántalmazásként terjesztett a közösségi médiában.
Hargita megye síterületeinek többsége ezen a hétvégén is nyitva marad, ám az idő felmelegedése miatt jövő héttől várhatóan csökkenhet a működő sípályák száma.
Érkeznek a gólyák a Székelyföldre is: Csíkszentsimon polgármestere a közösségi oldalon jelentette be, hogy megérkezett a településre a tavasz hírnökeként az első vándormadár.
A kolozsvári polgármesteri hivatal az illetékes intézményekkel együttműködve elemezni fogja, milyen megelőző intézkedések szükségesek ahhoz, hogy elejét lehessen venni a magyarellenes incidensek megismétlődésének a városban – írta Emil Boc.
A városvezetés visszásnak nevezi azokat a törvényeket és azokat a civil szervezeteket, amelyek és ahogy a madarakat védik a szárnyasok életmódját elszenvedő lakosokkal szemben.
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.