Fotó: A szerző felvétele
2011. szeptember 27., 06:362011. szeptember 27., 06:36
Több, Románia által ratifikált nemzetközi előírás megengedő a kisebbségek nyelvhasználati jogát illetően.
Azonban a 215-ös számú helyi közigazgatási törvény csak a helyi önkormányzatokat és az alárendeltségükben levő intézményeket kötelezi, hogy szavatolják az anyanyelvhasználat jogát, ha a kisebbség számaránya az adott településen meghaladja a 20 százalékot. Állami intézményekre egyértelmű törvény nem vonatkozik, ezért a prefektúra ezeket nem tudja kötelezni a kétnyelvű táblák használatára, szögezte le a prefektus. Elmondta, a központi intézmények általában Bukaresttől kapják a névtábláikat, a helyi igazgató hiába tenné ki a magyar nyelvű feliratot, ha erre a központból nem kap jóváhagyást. „Addig is, amíg a helyzet tisztázódik egy demokratikus társadalomban, ahol a toleranciának és a párbeszédnek kell a főszerepet játszania, a jóérzés és jóhiszeműség kellene rávigye ezen intézmények vezetőit arra, hogy egy 75 százalékban magyarlakta megyében magyar feliratokat is használjanak” – szögezte le.
Mint arról beszámoltunk, a nyár folyamán Valentin Ionaşcu alprefektus hadjáratot indított a magyar nyelv használata ellen, a múlt héten György Ervin körlevélben szólította fel a közintézmények vezetőit: használjanak kétnyelvű táblákat. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere ennek kapcsán kifejtette, örül, hogy a prefektúra már nemcsak a román, hanem a magyar nyelv alkalmazása felett is őrködik.
| Leszerelték a magyar helységnévtáblát a Kovászna megyei Előpatakon. Sajtóértesülések szerint Dumitru Marinescu polgármester a törvényre hivatkozva vétette le a magyar feliratot, mert a településen a magyarság aránya nem éri el a 20 százalékot, csak 15 százalékos. György Ervin Kovászna megyei prefektus szerint azokon a településeken, ahol a kisebbség számaránya a közigazgatási törvény 2001-es megjelenésekor elérte a 20 százalékot, ki kell tenni a többnyelvű helységnévtáblát, akkor is, ha azóta megfogyatkozott. Ez azonban Előpatakra nem vonatkozik, ott ugyanis tíz évvel ezelőtt sem voltak többen a magyarok. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Hétfőtől újraindul Gyulafehérváron a június 17-én leállított közösségi közlekedés, miután a városi önkormányzat és a magánszolgáltató megállapodásra jutott.
Oláhszentgyörgy nagy múltú fürdőváros, egykori szállodái azonban vagy bezártak, vagy csak részben működnek. A helyi önkormányzat közberuházásokban látja az újjáéledés lehetőségét: korszerű gyógykezelő központot és wellnesskomplexumot hoznának létre.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
A geopolitikától és nemzetpolitikától a gasztronómián, kultúrán és egészséges életmódon át egészen a mesterséges intelligenciáig: számos témával várja az érdeklődőket Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a Kolozsvári Magyar Napokon.
Illegális autóbontót számoltak fel a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Barcarozsnyón. A szétbontott autókból származó hatalmas mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladékot hatósági zár alá vették.
Szeptembertől bezár és véglegesen megszűnik a kolozsvári Főtéren működő, közel 100 férőhelyes parkoló.
Megszólalt az 50 éves férfi, aki halálos balesetet okozott Brassó belvárosában.
Pénteken reggel használatba adták a nagyváradi körgyűrű legújabb felüljáróját – tudatta a beruházásért felelős Bihar megyei önkormányzat.
Évszázados hagyományból születnek új művek, amelyek a templomba nem járókat is megszólítják. Reneszánszát éli a magyar egyházzene? Mi dönti el, hogy a kortárs alkotások közül melyek válnak idővel maguk is hagyománnyá?
Látogatottsági adatok