Fotó: A szerző felvétele
2011. szeptember 27., 06:362011. szeptember 27., 06:36
Több, Románia által ratifikált nemzetközi előírás megengedő a kisebbségek nyelvhasználati jogát illetően.
Azonban a 215-ös számú helyi közigazgatási törvény csak a helyi önkormányzatokat és az alárendeltségükben levő intézményeket kötelezi, hogy szavatolják az anyanyelvhasználat jogát, ha a kisebbség számaránya az adott településen meghaladja a 20 százalékot. Állami intézményekre egyértelmű törvény nem vonatkozik, ezért a prefektúra ezeket nem tudja kötelezni a kétnyelvű táblák használatára, szögezte le a prefektus. Elmondta, a központi intézmények általában Bukaresttől kapják a névtábláikat, a helyi igazgató hiába tenné ki a magyar nyelvű feliratot, ha erre a központból nem kap jóváhagyást. „Addig is, amíg a helyzet tisztázódik egy demokratikus társadalomban, ahol a toleranciának és a párbeszédnek kell a főszerepet játszania, a jóérzés és jóhiszeműség kellene rávigye ezen intézmények vezetőit arra, hogy egy 75 százalékban magyarlakta megyében magyar feliratokat is használjanak” – szögezte le.
Mint arról beszámoltunk, a nyár folyamán Valentin Ionaşcu alprefektus hadjáratot indított a magyar nyelv használata ellen, a múlt héten György Ervin körlevélben szólította fel a közintézmények vezetőit: használjanak kétnyelvű táblákat. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere ennek kapcsán kifejtette, örül, hogy a prefektúra már nemcsak a román, hanem a magyar nyelv alkalmazása felett is őrködik.
| Leszerelték a magyar helységnévtáblát a Kovászna megyei Előpatakon. Sajtóértesülések szerint Dumitru Marinescu polgármester a törvényre hivatkozva vétette le a magyar feliratot, mert a településen a magyarság aránya nem éri el a 20 százalékot, csak 15 százalékos. György Ervin Kovászna megyei prefektus szerint azokon a településeken, ahol a kisebbség számaránya a közigazgatási törvény 2001-es megjelenésekor elérte a 20 százalékot, ki kell tenni a többnyelvű helységnévtáblát, akkor is, ha azóta megfogyatkozott. Ez azonban Előpatakra nem vonatkozik, ott ugyanis tíz évvel ezelőtt sem voltak többen a magyarok. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Több mint 300 munkás és 245 munkagép dolgozik a Marosvásárhely-Târgu Neamț (A8) autópálya Gyergyóalfalu-Ditró szakaszán – közölte hétfőn az Országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR).
Mindössze 2029-ben nyílhat meg újra a látogatók előtt a Brassó megye egyik turistamágnesének számító barcarozsnyói vár.
Újabb két határrendészt vettek őrizetbe a Szatmár megyei halmi határátkelőnél feltárt korrupciós ügyben. Egyiküket 30 napos előzetes letartóztatásba helyezték, miután felmerült a gyanú, hogy megpróbálta akadályozni az ügyészség nyomozását.
Egy erdélyi kötödei munkásnő és egy angol kamionsofőr szerelméből államügy lett a kommunista Romániában. A hatóságok megtagadták tőlük a házasságkötést, ezért a lány a jármű rejtett rekeszében, ingbálák közé bújva hagyta el az országot.
Az illegális fakitermelés visszaszorítását célzó új alkalmazást fejlesztett ki egy erdélyi szakember.
A rendőrséghez és a kiberbiztonsági hatósághoz fordult a nagyváradi RER Vest hulladékgazdálkodási szolgáltató, miután egy ismeretlen személy jogosulatlanul hozzáfért a cég ügyfélszolgálati portáljának teljes adatbázisához.
Tüntetést hirdettek hétfőre a vidombáki IAR repülőgépgyár alkalmazottai.
Menetrendváltozás nyomán novembertől az eddiginél kevesebb járatot indít Marosvásárhelyről Budapestre a Wizz Air.
Már több mint két hete tombol egy rendkívül nehezen megközelíthető hegyvidéki területen, a Retyezát-hegység déli részén, a Kis-Retyezát területén, Hunyad megyében található Buta-völgyi szorosban kitört bozóttűz.
Nyilvánosan adott választ Böjte Csaba ferences szerzetes a Hunyad megyei Piskin tervezett ’48-as emlékhely kialakítására kapott magyar állami támogatással kapcsolatos kritikákra. A szerzetes büszke arra, amit a történelmi szentély megmentéséért tett.
Látogatottsági adatok