A regionális sürgősségi kórház és a felüljáró látványterve, utóbbi a kolozsvári körgyűrűprojekt része
Fotó: Kolozsvár polgármesteri hivatala
Új szakaszba lépett a hosszú ideje tervezgetett kolozsvári körgyűrű megvalósítása: nekiláttak a felüljáró-építésnek az ország egyik legforgalmasabb útszakaszán, a DN1-es jelzésű főúton, a kincses város és Szászfenes között, a leendő regionális sürgősségi kórháznál, ahol keddtől elterelik a forgalmat. Közben hamarosan nekifoghatnak a kolozsvári körgyűrű lényegi része, a második szakasz megvalósításának is.
2025. április 22., 17:192025. április 22., 17:19
Kedden délelőtt elkezdődtek a munkálatok Erdély legnagyobb városa és községe, a kincses város és Szászfenes határában, a DN1-es jelzésű főúton, ahol a régóta várva várt és tervezgetett kolozsvári körgyűrűprojekt részeként felüljárót építenek. A forgalmat mintegy 200 méteres szakaszon enyhén elterelik anélkül, hogy a sávok számát csökkentenék. A forgalom továbbra is négy sávon halad, irányonként két sávon, de az érintett szakaszon 30 km/h sebességkorlátozás lesz érvényben a közlekedők és az építkezésen dolgozók biztonsága érdekében.
Ez 58 méter hosszú lesz, és lehetővé teszi az út mentén épülő regionális sürgősségi kórház megközelítését, biztosítva a folyamatos közlekedést a jövőbeli körforgalom felett. A munka előrehaladtával a körgyűrű első szakaszának további részein is korlátozásokat fognak bevezetni.
Forgalom-elterelés a felüljáró építőtelepén
Fotó: Kolozsvár polgármesteri hivatala
Mint ismeretes, a 18,4 millió eurós költségvetéssel számoló első szakasz parányinak mondható a teljes nyomvonal hosszához képest, hiszen alig több mint két kilométeres, ráadásul nem új út, hanem a DN1-esen „fut”. Viszont haszna nem elhanyagolható, hiszen amellett, hogy majdan elérhetővé teszi a regionális sürgősségi kórházat, a meglévő négy sávot hatra bővítik, így pedig külön sávot kap a tömegközlekedés, ami jelentősen javíthat a város és Szászfenes között ingázók jelenleg szinte elviselhetetlen közlekedésén. Ugyanakkor bicikliutak és járdák is épülnek.
A körgyűrű java azonban a második szakasz, amely esetében nemrég szintén előrelépés történt: múlt héten megjelent a Hivatalos Közlönyben a műszaki és gazdasági mutatók aktualizálásáról szóló kormányhatározat.
A megaprojekt mindeddig a közbeszerzési eljárás azon szakaszában „pihent”, amikor is győztest kell hirdetni. Korábban ugyanis a tervező jelezte: 2022 és 2025 között jelentősen nőttek az útépítési költségek: a számítások szerint az alagutak folyómétere esetében 61,53%-os, a szerkezetek folyómétere esetében pedig 22,54%-os növekedést jegyeztek, ami nem fér bele az előzetes becslésekbe, ezért új költségvetési keretet szorgalmaztak. Ezt elfogadták a hatóságok: 8,6 milliárd lejről 9,3 milliárd lejre (1,87 milliárd euróra) növelték a teljes körgyűrűprojekt költségvetését. Amelyet túlnyomórészt az EU szállításügyi programja révén érkező finanszírozás alkot.
A kormány rábólintásával ki lehet jelölni a második szakasz megépítőjének győztesét – ezen már nem kell sokat rágódni, hiszen egyetlen jelentkezőről van szó: a besztercei Dimex által vezetett, bolgár és montenegrói céget is tartalmazó, csaknem 20 alvállalkozót tömörítő csoportosulás várja az aláírási ceremóniát.
Mint ismeretes, a munkálatok „bonyolultsága”, vagy inkább az óriási költségek miatt a teljes, több mint 40 kilométeres körgyűrű megépítését jelentő beruházást két munkafázisra osztották. Az elsőben két szakaszt valósítanak meg: az első alig több mint két kilométeres, viszont az ország legforgalmasabb útszakaszának hatsávossá bővítését jelenti Kolozsvár és Szászfenes, a leendő regionális sürgősségi kórház között. Itt már régebben győztest hirdettek, bizonyos munkálatok már tavaly május óta zajlanak.
Ismét egyetlen ajánlat érkezett a hosszú ideje várva várt kolozsvári körgyűrű Szászfenes és a reptér-Apahida környéke közötti szakaszának megépítéséért – harmadszor – kiírt versenytárgyaláson.
A második szakasz – mely ügyében a kormány elfogadta az új mutatókat – több rész összevonásával alakult ki. A főút mintegy 24 kilométeres a szászfenesi és apahidai városhatár között, illetve csaknem ugyanennyi hosszúságú bekötőút megépítését is feltételezi a Kolozsvár nyugati és keleti határát déli irányban összekötő új terelőút.
Ugyanennyi idő jutna a második kivitelezésére is, amely még jóval odébb van. Ebben a fázisban nyugat felé kiépítenék az összeköttetést a regionális kórház és az észak-erdélyi autópálya gyalui lehajtója között, illetve a keleti oldalon Apahidától észak, Telekfarka felé.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Antikommunista román hősre, a Ceaușescu-diktatúra elleni tiltakozásként önmagát felgyújtó Liviu Corneliu Babeșre emlékeztek hétfőn az erdélyi Brassópojánán.
Nemcsak lopott személygépkocsival, hanem Nyugat-Európából eltulajdonított kerékpárral is le lehet bukni. Szatmárnémetiben egy Ausztriából származó biciklit sikerült lokalizálni a rajta elhelyezett helymeghatározó eszköz segítségével.
Erdélyi személyek is Dubajban rekedtek a háborús közel-keleti helyzet miatt.
Tiltással nem megy, ezért szabályozással és jó példával kell óvnunk gyermekeinket a digitális világ csapdáitól. Erről szólt az előadás, amelyet Mircea Miclea pszichológus, akadémikus, volt tanügyminiszter tartott a tordaszentlászlói református templomban.
Legalább másfél, de akár több év is eltelhet, amíg ismét sikerül építőt találni a kolozsvári körgyűrűnek, amelynek botrányos kivitelezési szerződését pénteken mondta fel egyoldalúan a polgármesteri hivatal.
A brassói nemzetközi repülőtér februárban utasrekordot döntött: 38 373 utas vette igénybe a járatokat, ami 140%-os növekedést jelent az előző évhez képest.
Kolozsváron is fontolóra veszik a játéktermek betiltását, miután korábban több polgármester is jelezte, hogy bezáratja az általa vezetett településen működő ilyen létesítményeket.
Nyíltan felsorakozott a Demokratikus Koalíció (DK) mögé Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének egykori elnöke, aki egyetért Dobrev Klára ellenzéki alakulatával, hogy a határon túli magyaroknak nem kellene szavazniuk az anyaországi választáson.
A hegyimentők sikeresen kimentettek három ukrán állampolgárt, akik szombaton eltévedtek a Máramarosi-havasokban, több mint 1600 méteres magasságban – közölte vasárnap a Facebook-oldalán a Máramaros megyei Salvamont.
Hargita megye tiszteletbeli nagykövete lett Borbás Marcsi. A televíziós szerkesztő és műsorvezető a 2027-es év népszerűsítésében segíti a székelyföldi megyét, amikor Európa Gasztronómiai Régiója lesz – közölte a Hargita Megyei Tanács sajtószolgálata.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!