Török László polgármester a Krónikának elmondta: nagyjából másfél évvel ezelőtt a református egyházközség visszaszolgáltatott épületében szeretett volna egyházi iskolát létrehozni.
Az elöljáró azonban azt mondja, a szövetség számításai szerint ez középtávon kettéosztotta volna a jelenlegi magyar tannyelvű oktatási rendszert. A városban ugyanis jelenleg működik egy vegyes tannyelvű iskola, és Török úgy gondolja, ahelyett, hogy annak potenciális magyar diákjaiból építkezne egy új tanintézmény, és mindkettő jóval gyengébb színvonalon működne, inkább alapítsanak állami iskolát a mostani magyar osztályok és oktatók mindegyikének bevonásával.
Egy évig tartó tárgyalássorozat után a református egyházközség is beleegyezett a tervbe. Török László polgármester (képünkön), a szalontai RMDSZ elnöke úgy fogalmazott: Nagyszalonta magyar szigetnek számít Bihar megye déli részén. Önálló magyar állami iskolára pedig azért van szüksége az elöljáró szerint, mivel egy vegyes tannyelvű tanintézetben az, aki kisebbségben van, mindig a rövidebbet húzza: neki jutnak a rosszabb állapotú osztálytermek, és kevésbé képviselheti az érdekeit a vezetőségben.
Megtudtuk: nemrég szociológiai felmérést készített a Nagyváradi Egyetem erről a jelenségről. A 150 oldalas tanulmányból, amelyet a megyei tanfelügyelőségnek is átadtak, kiderült: a vegyes iskolákban a kisebbségi gyerek úgy szocializálódik, hogy mindig másodrendűnek érzi magát. A tervezett új iskola létrehozásához még egy minisztériumi rendelet szükséges, illetve újabb termek, hiszen a református egyház ingatlana valószínűleg kicsi lesz majd az Arany János Iskolacsoport befogadására, amelyben 1–12. osztály működik majd, és lesz elméleti, illetve szakoktatás is.
| Egyáltalán nem jelent hátrányt egy gyerek számára, ha önálló magyar iskolában tanul – összegezte a Krónikának e téren szerzett tapasztalatait Rus Fodor Dóra, a tordai Jósika Miklós Gimnázium igazgatója. Felvetésünkre, hogy a nagyszalontai szülők amiatt aggódnak, hogy egy önálló magyar iskolában a gyerekek kevésbé vagy egyáltalán nem tanulnak meg románul, az iskolaigazgató badarságnak nevezte a szülők aggodalmát. „Óriási előítélet, logikátlan és megalapozatlan állítás, hogy egy magyar tannyelvű iskolában kevésbé tanulnak meg a gyerekek románul” – szögezte le Rus Fodor Dóra. Álláspontja alátámasztására a tordai magyar tannyelvű gimnázium igazgatója elmondta: diákjaik szép eredményt értek el a nemzeti kisebbségek számára megrendezett román nyelv és irodalom országos tantárgyversenyeken. Hozzáfűzte: büszkék arra, hogy 2008-ban egyik hetedik osztályos tanítványuk az első helyet is elnyerte, s egy szintén hetedikes kisdiákjuk román nyelvű novellája különdíjban részesült a jászvárosi kreativitási versenyen, és ki is adták a kislány írását. |
Az iskolaalapítás ügyében nemrég rendezett hajdúvárosi fórumon egyébként számos magyar pedagógus és szülő aggályának adott hangot az önálló magyar tanintézet létrehozásával kapcsolatban.
Többen kételkedtek az intézmény létjogosultságában és a vegyes tagozatokkal szembeni előnyében, és nem tartották helyesnek „elszigetelni” a magyar gyermekeket és tanárokat többségi társaiktól, kollégáiktól.
Sőt akadt olyan javaslat is, miszerint a többségiek „kirekesztettség-érzetének” megelőzése érdekében román osztályt is indítani kellene a tervezett magyar iskolában.
Már a minisztériumi jóváhagyást is megszerezte, és jövő ősszel elkezdi működését a szintén Bihar megyei Margitta magyar iskolája – tudtuk meg Bradács Aliz helyi RMDSZ-elnöktől.
Ott a város három, illetve a hozzá tartozó Magyarkéc település egy vegyes iskolájából hozzák majd át a magyar osztályokat a Horváth János Iskolacsoportba.
Bradács Aliz elmagyarázta: egy iskolaépület terve már évekkel ezelőtt, az előző helyhatósági ciklusban elkészült kormánypénzből, de mostanáig nem használták fel, egyebek közt a válság miatt, ő azonban bizakodó.
„Merünk álmodni, hátha 3, 5 vagy akár 2 év múlva felépülhet az oktatási intézmény” – jelentette ki. Addig is az önkormányzat biztosít a tanintézetnek három különböző épületet, ahol 2011 őszén már meg is kezdődhet a tanítás.
A margittai iskola engedélyezésére három hét alatt érkezett meg a minisztériumi rendelet. Király András oktatásügyi államtitkár semmi akadályát nem látja, hogy Nagyszalontán is hamar véglegessé váljon a terv, hiszen, mint mondja, az alapfeltétel csak anynyi, hogy legyen megfelelő épülete az iskolának.
Elmondta: bár a legtöbb magyarlakta városban már évekkel ezelőtt megalakultak az önálló magyar iskolák, örvendetes, hogy mos másutt is mutatkoznak ilyen törekvések.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Valamivel éjfél utánra sikerült a tűzoltóknak eloltaniuk a Nagyváradhoz tartozó Biharpüspökiben található hulladélerakónál kiütött tüzet.
Utolsó útjára kísérték kedden a kolozsvári Házsongárdi temetőben a 71 éves korában, tragikus hirtelenséggel elhunyt Takács Csabát. Az RMDSZ egykori ügyvezető elnökétől többek között Kelemen Hunor jelenlegi és Markó Béla volt szövetségi elnök búcsúztatta.
Heves tűz tombol a Nagyváradhoz tartozó Biharpüspökiben kialakított hulladéklerakóban – a gomolygó füst miatt a közelben tartózkodókat Ro-Alert üzenetben figyelmeztette kedden a katasztrófavédelem.
Egyedülálló avar kori sírleletre bukkantak Temesvár közelében: a gazdag mellékletekkel és lóval eltemetett harcos nyughelye újabb fontos adatokkal szolgálhat a kora középkori Bánság történetéről.
Autóbuszokat, mikrobuszokat, valamint egyéb személy- és áruszállításra szolgáló járműveket állítanak meg a közlekedési rendőrök országszerte. Az egy hétig tartó ellenőrzéseket az Európai Unió valamennyi tagállamában egy időben
Hamarosan teljesen elkészül a Mária-út félezer kilométeres szakaszának kijelzése, előkészítése, – mondta el a Krónika megkeresésére Péterfi Attila Csongor, a Romániai Mária Út Egyesület vezetője.
Felmelegedés várható az egész országban a következő két hétben, a nappali hőmérséklet egyes térségekben eléri a 28 Celsius-fokot, az éjszakai minimumok helyenként 12-13 fokig emelkednek, május 6. után pedig szinte naponta lehet záporokra számítani.
A Babeș-Bolyai Tudományegyetem kolozsvári magyar tagozatos közgazdász hallgatói egy győzelemmel és egy második hellyel zárták idén a Kárpát-medence legrangosabb magyar nyelvű esettanulmány-versenyét, az Országos Esettanulmány Versenyt (OEV).
Drónt vet be az engedély nélküli építkezések és az illegális hulladéklerakások visszaszorítására a kolozsvári önkormányzat. Az ultramodern eszköz továbbá a forgalmi torlódások és a tűzesetek megfigyelésében is kulcsszerepet kapna.
Kolozsvár polgármestere, Emil Boc a Jobboldali Alternatíva Pártnak adott válaszában bejelentette, hogy nem szándékozik megváltoztatni a Radu Gyr utca nevét mindaddig, amíg nem születik jogerős ítélet az ügyben – írja a Cluj24.ro helyi portál.
Látogatottsági adatok