Török László polgármester a Krónikának elmondta: nagyjából másfél évvel ezelőtt a református egyházközség visszaszolgáltatott épületében szeretett volna egyházi iskolát létrehozni.
Az elöljáró azonban azt mondja, a szövetség számításai szerint ez középtávon kettéosztotta volna a jelenlegi magyar tannyelvű oktatási rendszert. A városban ugyanis jelenleg működik egy vegyes tannyelvű iskola, és Török úgy gondolja, ahelyett, hogy annak potenciális magyar diákjaiból építkezne egy új tanintézmény, és mindkettő jóval gyengébb színvonalon működne, inkább alapítsanak állami iskolát a mostani magyar osztályok és oktatók mindegyikének bevonásával.
Egy évig tartó tárgyalássorozat után a református egyházközség is beleegyezett a tervbe. Török László polgármester (képünkön), a szalontai RMDSZ elnöke úgy fogalmazott: Nagyszalonta magyar szigetnek számít Bihar megye déli részén. Önálló magyar állami iskolára pedig azért van szüksége az elöljáró szerint, mivel egy vegyes tannyelvű tanintézetben az, aki kisebbségben van, mindig a rövidebbet húzza: neki jutnak a rosszabb állapotú osztálytermek, és kevésbé képviselheti az érdekeit a vezetőségben.
Megtudtuk: nemrég szociológiai felmérést készített a Nagyváradi Egyetem erről a jelenségről. A 150 oldalas tanulmányból, amelyet a megyei tanfelügyelőségnek is átadtak, kiderült: a vegyes iskolákban a kisebbségi gyerek úgy szocializálódik, hogy mindig másodrendűnek érzi magát. A tervezett új iskola létrehozásához még egy minisztériumi rendelet szükséges, illetve újabb termek, hiszen a református egyház ingatlana valószínűleg kicsi lesz majd az Arany János Iskolacsoport befogadására, amelyben 1–12. osztály működik majd, és lesz elméleti, illetve szakoktatás is.
| Egyáltalán nem jelent hátrányt egy gyerek számára, ha önálló magyar iskolában tanul – összegezte a Krónikának e téren szerzett tapasztalatait Rus Fodor Dóra, a tordai Jósika Miklós Gimnázium igazgatója. Felvetésünkre, hogy a nagyszalontai szülők amiatt aggódnak, hogy egy önálló magyar iskolában a gyerekek kevésbé vagy egyáltalán nem tanulnak meg románul, az iskolaigazgató badarságnak nevezte a szülők aggodalmát. „Óriási előítélet, logikátlan és megalapozatlan állítás, hogy egy magyar tannyelvű iskolában kevésbé tanulnak meg a gyerekek románul” – szögezte le Rus Fodor Dóra. Álláspontja alátámasztására a tordai magyar tannyelvű gimnázium igazgatója elmondta: diákjaik szép eredményt értek el a nemzeti kisebbségek számára megrendezett román nyelv és irodalom országos tantárgyversenyeken. Hozzáfűzte: büszkék arra, hogy 2008-ban egyik hetedik osztályos tanítványuk az első helyet is elnyerte, s egy szintén hetedikes kisdiákjuk román nyelvű novellája különdíjban részesült a jászvárosi kreativitási versenyen, és ki is adták a kislány írását. |
Az iskolaalapítás ügyében nemrég rendezett hajdúvárosi fórumon egyébként számos magyar pedagógus és szülő aggályának adott hangot az önálló magyar tanintézet létrehozásával kapcsolatban.
Többen kételkedtek az intézmény létjogosultságában és a vegyes tagozatokkal szembeni előnyében, és nem tartották helyesnek „elszigetelni” a magyar gyermekeket és tanárokat többségi társaiktól, kollégáiktól.
Sőt akadt olyan javaslat is, miszerint a többségiek „kirekesztettség-érzetének” megelőzése érdekében román osztályt is indítani kellene a tervezett magyar iskolában.
Már a minisztériumi jóváhagyást is megszerezte, és jövő ősszel elkezdi működését a szintén Bihar megyei Margitta magyar iskolája – tudtuk meg Bradács Aliz helyi RMDSZ-elnöktől.
Ott a város három, illetve a hozzá tartozó Magyarkéc település egy vegyes iskolájából hozzák majd át a magyar osztályokat a Horváth János Iskolacsoportba.
Bradács Aliz elmagyarázta: egy iskolaépület terve már évekkel ezelőtt, az előző helyhatósági ciklusban elkészült kormánypénzből, de mostanáig nem használták fel, egyebek közt a válság miatt, ő azonban bizakodó.
„Merünk álmodni, hátha 3, 5 vagy akár 2 év múlva felépülhet az oktatási intézmény” – jelentette ki. Addig is az önkormányzat biztosít a tanintézetnek három különböző épületet, ahol 2011 őszén már meg is kezdődhet a tanítás.
A margittai iskola engedélyezésére három hét alatt érkezett meg a minisztériumi rendelet. Király András oktatásügyi államtitkár semmi akadályát nem látja, hogy Nagyszalontán is hamar véglegessé váljon a terv, hiszen, mint mondja, az alapfeltétel csak anynyi, hogy legyen megfelelő épülete az iskolának.
Elmondta: bár a legtöbb magyarlakta városban már évekkel ezelőtt megalakultak az önálló magyar iskolák, örvendetes, hogy mos másutt is mutatkoznak ilyen törekvések.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Huszadik éve lépi át a magyar–román határt a Debreceni Virágkarnevál négy kocsija, melyek augusztus 21–22-én Nagyváradon, a dél-bihari szórvány több településén és Nagyszalontán lesznek láthatók.
Jó hír a Székelyföldön élők számára is: újabb járatokkal bővül a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér külföldi járatainak a száma.
Tizenegy évvel ezelőtt még emberéletet mentett az a férfi, aki kedden este halálra gázolt két embert Brassóban.
Két személy életét vesztette kedd este, miután egy személygépkocsi járdán tartózkodó gyalogosokba hajtott Brassóban – közölte a Brassó megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
Radu Miruță a Kolozsvár és Nagyvárad közötti vasútvonal felújítására irányuló beruházással kapcsolatban kijelentette: tárgyalások folynak az EB képviselőivel arról, hogy egyes szakaszokon egy ideig dízelmozdonyok közlekedjenek villamosmozdonyok helyett.
Nem tükrözik az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) álláspontját Toró T. Tibornak a Tusványosról tett kijelentései – közölte kedden Tőkés László.
Az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) keddi döntése szerint fel fogja szólítani a TikTok közösségi platformot, hogy távolítson el az „Ambulanța Neagră” vagy „Salvarea Neagră” (fekete mentőautó) témával kapcsolatos 90 videót az online közegből.
Befogtak egy anyamedvét és két bocsot kedd hajnalban Brassóban. Az állatokat a zernyesti Libearty medvemenhelyre szállították – közölte a brassói polgármesteri hivatal.
Közel hatszáz programmal várja a közönséget augusztus 16. és 23. között a 17. Kolozsvári Magyar Napok. Az idei, minden eddiginél gazdagabb programkínálat komoly anyagi kihívások elé állítja a szervezőket.
Újabb sárga, vagyis elsőfokú hőségiasztást adott ki Románia több mint felére az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). A figyelmeztetés szerda reggelig érvényes.
Látogatottsági adatok