A Szatmár megyei kettes számú képviselői körzetben nem csak az európai parlamenti helyek elosztása a tét május 25-én, az ott élők egy romániai alsóházi mandátum sorsáról is döntenek, miután képviselőjük, Ovidiu Silaghi Bukarest helyett Brüsszelt választotta. Ugyan korábban szó volt arról is, hogy a szenátori mandátumáról lemondó Olosz Gergely helyére a háromszékiek is új honatyát küldhetnek, visszaosztással a Kovászna megyei körzet kapott egy szenátusi helyet, így ott nem lesznek választások.
Szatmár: van magyar esély
A Szatmár megyei kettes számú képviselői körzetben szoros küzdelem várható: akár az is elképzelhető, hogy magyar jelölt nyer, annak ellenére, hogy a korábbi választásokon egyetlen alkalommal sem szerzett itt az RMDSZ képviselői tisztséget. Az 50 százalékos küszöböt ugyanis általában nem éri el a legtöbb voksot szerző jelölt sem, így visszaosztás útján dől el a mandátum sorsa.
Most viszont nem lesz visszaosztás, a legtöbb szavazatot kapó induló automatikusan viszi a körzete, így akár az is előfordulhat, hogy a Szatmár megyei öt alsóházi honatyából kivételesen hármat ad a szokványos kettő helyett az RMDSZ az elkövetkező két évben, annak ellenére, hogy a lakosság körében a magyar ajkúak aránya a hivatalos nyilvántartás szerin nem éri el a 30 százalékot sem.
Pataki Csaba szatmári RMDSZ-elnök a Krónika érdeklődésére elmondta: a 25-30 százalékos magyar lakossággal bíró kettes képviselői körzetben az induló pártok közül háromnak közel azonos a támogatottsága, így szinte lehetetlen megjósolni az eredményt, sőt az is csak a voksolás után derül majd ki, hogy a szövetség szempontjából előnyös-e vagy inkább hátrányt jelent az, hogy a választást az európaival egyszerre tartják.
Ovidiu Silaghi Szatmár megyei liberális pártelnök, volt turisztikai miniszter két éve a szociálliberális szövetség jelöltjeként 49,24 százalékos eredménnyel nyert, míg az RMDSZ jelöltje, Szász Piroska 23,44 százalékkal lett a második. Most viszont a kormánykoalíció felbomlását követően a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) külön jelölteket indít, támogatottságuk pedig hasonló mértékű – körülbelül az RMDSZ-ével megegyező.
Pataki Csaba szerint a helyzetet bonyolíthatja a Demokrata-Liberális Párt (PDL) is, amelynek jelöltje legutóbb a voksok 15,5 százalékát szerezte meg. Hat évvel ezelőtt, amikor külön indult a pár napja felbomlott kormánykoalíciót alkotó két párt, az RMDSZ jelöltje végzett az első helyen, azonban a visszaosztás során a második legtöbb voksot kapott, demokrata-liberális jelöltnek jutott a körzet.
Lapunk érdeklődésére a szövetség és az Erdélyi Magyar Néppárt helyi szervezeténél egyaránt azt válaszolták, még nem tudják, kit indítanak a kettes körzetben, ami Szatmárnémeti néhány lakótelepét, illetve a megye észak-keleti részén fekvő községeket tartalmazza.
Olosz helye üres marad
Nem írják ki eközben a választásokat Kovászna megyében az Olosz Gergely szenátor tavalyi lemondásával gazdátlanná váló mandátumért, a felső-háromszéki kerület ugyanis nem maradt képviselet nélkül, mert 2012-ben rajta kívül visszaosztás révén a liberális Marius Obreja is mandátumot szerzett.
Klárik László alsó-háromszéki szenátor lapunknak elmondta, Olosz helyére nem írnak ki időközi választásokat, mert a honatyák jogállását szabályozó törvény értelmében csak a képviselet nélkül maradt választókerületben tehetik ezt meg.
Klárik emlékezetett, az RMDSZ korábban benyújtott egy módosító javaslatot, hogy azokban a kerületekben, ahol a szavazatok több mint 50 százalékát megszerző honatya helye marad üresen, mégis írják ki az időközi választásokat, hogy ne sérüljön a reprezentativitás elve, de ezt az indítványt nem fogadták el. Jelenleg a felső-háromszéki körzetet a szavazatok 10 százalékát megszerző Obreja képviseli a felsőházban.
Mint ismeretes, Olosz Gergely tavaly májusban arra hivatkozva jelentette be lemondását, hogy az osztrák Holzindustrie Schweighofer rétyi beruházása kapcsán lejárató kampány indult ellene, és lemondásával meg akarta előzni, hogy támadói az RMDSZ-nek ártsanak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nem kell mindig véráldozatot hozni, de a szabadságért mindig, minden korban meg kell harcolni – fejtette ki október 6. üzenetét Kelemen Hunor kedd délután Aradon, az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc megtorlásának 177. évfordulóján.
Rákóczy Parchetich Hugó, Aradon raboskodó nemzetőr őrnagy és országgyűlési képviselő készítette a rajzokat a fogolytársairól.
A magyar–román határ mentén fekvő Gyulán mond beszédet Magyar Péter miniszterelnök a nemzeti gyásznapon. Eközben Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a határ túloldalán, Aradon emlékezik a ’48-as vértanúkra október 6-án.
A Vox Juventutis egyike volt a rendszerváltás utáni első magyar kulturális kezdeményezéseknek, működésének tíz esztendeje alatt Erdély-szerte és Magyarországon is hírnevet szerzett.
A vallás- és szólásszabadság védelmében kiállt Osztie Zoltán magyarországi katolikus pap mellett Tőkés László volt református püspök.
Az elkövetkező két hétben országszerte általában meleg marad az idő, bár lesznek átmeneti lehűlések és helyenként eső, derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) hétfőn közzétett, október 5. és 18. között időszakra vonatkozó előre jelzéséből.
Elhunyt 97 éves korában a kolozsvári Mureșanné Kertész Judit Mirjám egyetemi tanár, aki túlélte a holokauszt erőltetett menetét és a pesti gettót.
Több szurkoló szülő is verekedésbe keveredett a lelátón egy junior bajnokságbeli kézilabdameccsen Temesváron.
Két ember sérült meg szerdán a Hargita megyei Gyergyóalfalu községben, miután az autó, amelyben utaztak, lesodródott az útról – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
Tűz ütött ki vasárnap a brassói tüdőgyógyászati kórházban, egy páciens szénné égett a kórház első emeletén – közölte az egészségügyi minisztérium.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!