
Fotó: Veres Nándor
Huszonnégy Hargita megyei önkormányzat autonómiapárti határozatát érvénytelenítette a törvényszék – közölte csütörtökön Jean-Adrian Andrei, a székelyföldi megye prefektusa.
2015. február 19., 19:332015. február 19., 19:33
A megyében 27 önkormányzati testület fogadta el a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által kezdeményezett autonómiapárti határozatot, valamenynyi döntést a kormánymegbízott megtámadta a törvényszék közigazgatási részlegén, és a törvényszék 24 esetben fogadta el a prefektus óvását. Három per még folyamatban van.
A prefektus azt is megemlítette, hogy a székelyudvarhelyi és a gyergyószentmiklósi önkormányzat fellebbezett az alapfokú ítélet ellen. Mint mondta, ezeket az ügyeket most a marosvásárhelyi táblabíróság tárgyalja.
Az Agerpres hírügynökség idézte a prefektus érveit, amelyeket a Hargita megyei törvényszék is elfogadott. Ezek szerint azért nem hozható létre a Székelyföld közigazgatási régió, mert az alkotmány csak a község, város és megye közigazgatási egységeket sorolja fel. Az a kérés, hogy a Székelyföldön a magyar nyelv is kapjon hivatalos státust, abba az alkotmányos előírásba ütközik, amely szerint „Romániában a hivatalos nyelv a román”.
Jean-Adrian Andrei prefektus egyébként megelégedéssel állapította meg, hogy az utóbbi időben a Hargita megyei önkormányzatok már nem fogadtak el újabb autonómiapárti határozatokat. Kijelentette ugyanakkor, hogy valamennyi ezután megszületendő határozatot is meg fog támadni a törvényszék közigazgatási részlegén.
Az SZNT kezdeményezésére eddig 45 Kovászna, Hargita és Maros megyei önkormányzat fogadta el azt a határozatot, amelyben kinyilvánították, hogy a Székelyföld nevű különálló közigazgatási egységbe akarnak tartozni, mely számára sarkalatos törvény szavatolja az autonómiát, és területén az állam nyelve mellett hivatalos nyelv a magyar is.
A határozatokat több nemzetközi szervezetnek is eljuttatták. Az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának a monitoringbizottsága, többször is napirendre tűzte a megvitatását. A vitát legutóbb a bizottság márciusi strasbourgi ülésére halasztották.
Nagyot fordult az idő kereke a Kolozsvár melletti „magyar szigeten”: a sok évtizedes elhanyagoltság, elszigeteltség után ma már Budapest és Bukarest is „a tenyerén hordozza” Györgyfalva közösségét.
Több mint egy évszázaddal a kolozsvári Kakasos templom felszentelése után végre megszólalhatott az új, épített sípos orgona. A hangszer nemcsak az istentiszteletek zenei világát gazdagítja, hanem rendszeres orgonakoncertekre is lehetőséget nyújt majd.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
A kerékpárok és elektromos rollerek egyre népszerűbb közlekedési eszközök, azonban használatuk fokozott felelősséggel jár, figyelmeztet a rendőrség.
Fiataloknak épít lakásokat a fejlesztési minisztérium számos erdélyi és partiumi magyarlakta településen.
A nagyváradi Szent László Napok több mint egy évtizeden át a partiumi és az erdélyi magyarság egyik legjelentősebb kulturális rendezvénysorozatává nőtte ki magát. Az idei évben azonban – hosszú idő után először – elmarad a fesztivál.
Támadás érte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Kolozs megyei szervezetének kolozsvári székházát az Ilie Bolojan vezette kormány bukását eredményező bizalmatlansági indítvány keddi elfogadása után.
A testi betegségekhez hasonlóan a lelki problémák sem egyik napról a másikra alakulnak ki. Bartha Éva klinikai szakpszichológus tapasztalata szerint a legfontosabb lépés gyakran a legnehezebb: felismerni, hogy segítségre van szükség, és ezt elfogadni.
A román állami gázipari vállalat, a Romgaz megvásárolja a marosvásárhelyi Azomureș kombinátot – írja az economica.net a cég közleménye alapján.
Az RMDSZ javaslatára hivatalosította hét elején a kormány a Hargita megyei Csíkszentgyörgy zászlaját – jelentette be Cseke Attila fejlesztési és közigazgatási miniszter.
szóljon hozzá!