2012. november 23., 06:122012. november 23., 06:12
Régiós lebontásban a Székelyföldön 65 553, Közép-Erdélyben 16 622, míg a Partiumban 39 461 személy rendelkezik már magyar állampolgársággal. A frissen honosultak több mint fele öt városból kerül ki, ezek sorrendben Csíkszereda, Marosvásárhely, Kolozsvár, Szatmárnémeti és Székelyudvarhely.
Szász Péter, a kolozsvári EMNT-iroda vezetője közölte: nemcsak egyszerű végrehajtóként működtek közre a kedvezményes honosítás munkájában, hanem az ezt lehetővé tevő jogszabály kidolgozásában is tevékenyen részt vettek. Kolozs megyében több mint 25 ezer ember kereste fel a demokrácia-központokat, 7784 iratcsomót zártak le, és 13 050 ember vált magyar állampolgárrá az utóbbi két évben.
Gergely Balázs, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke, az EMNT-irodahálózat volt igazgatója ugyanakkor elmondta, a számadás apropóját az szolgáltatta, hogy 2010. november 24-én írták alá az EMNT, a magyar külügyminisztérium és a nemzetpolitikai államtitkárság képviselői azt a háromoldalú megállapodást, amely alapján az EMNT-irodahálózat elindította honosítási tevékenységét. Hozzáfűzte, az újdonsült magyar állampolgárok Marosvásárhelyen és Szatmárnémetiben önkéntes alapon klubokat hoztak létre, ami alátámasztja a honosítás közösségteremtő erejét.
Ezzel egy időben az EMNP Bihar megyei szervezete közleményben utasította vissza Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezete ügyvezető elnökének lapunkban is megjelent vádjait, miszerint az EMNP kampánycélokra használja a magyar állampolgárságot.
A néppárt szerint a bihari RMDSZ „éveken keresztül a kettős állampolgárságot ellenző politikai erők szövetségese volt”, a 2004. december 5-ei népszavazás után vendégül látta az állampolgárság kiterjesztését bíráló magyarországi politikusokat, közöttük Gyurcsány Ferenc volt kormányfőt. „Ugyancsak sokatmondó, hogy az állampolgársági törvény módosítása után a bihariak mellett országos RMDSZ-vezetők is azzal manipulálták a közvéleményt, hogy ők nem kérvényezik a magyar állampolgárságot. Ha annak idején nem támogatták az állampolgárság ügyét, most ne akadályozzák, hiszen több százezer erdélyi magyart csapnak ezáltal arcon” – szögezi le az EMNP.
Áldozataikat gyakorlatilag rabszolgasorban tartó személyekre csaptak le a hatóságok Kovászna megyében.
Háromnapos eseménysorozattal ünnepli Nagyvárad az államalapítás és az új kenyér ünnepét: augusztus 20–22. között Magyar Kulturális Napok várják a közönséget a város több helyszínén. Idén a korábbi években megszokottnál is gazdagabb a programkínálat.
Kétnapos ünnepséggel emlékeznek Márton Áron egykori erdélyi római katolikus püspök születésének 130. évfordulóján, augusztus 28–29-én szülőfalujában, Csíkszentdomokoson – tájékoztatta az MTI-t kedden a helyi Márton Áron Múzeum.
A Kolozs Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház lombikbébi központját 810 700 lejes beruházásból korszerűsítették, a fejlesztést a Kolozs Megyei Tanács finanszírozta.
A magyar kormány a helyi magyar közösségekkel partnerségben szeretné finomítani, részleteiben kidolgozni a magyarságpolitikáját, a partnerség és a párbeszéd pedig kulcsfogalom ezen a területen – hangsúlyozta Kollai István Kolozsváron.
Nem mondhatni, hogy kiemelt érdeklődés övezte a kolozsvári helyiérdekű vasút (HÉV) szerelvényeire kiírt közbeszerzési eljárást.
Mintegy 1500 régi képeslap idézi meg, miként vált Kolozsvár kisvárosból modern nagyvárossá, és milyen arcát tartották a korabeliek megörökítésre és továbbküldésre érdemesnek.
Szokatlan és rendkívül veszélyes jelenség okoz komoly fejtörést a hatóságoknak a Maros-ártér Természetvédelmi Park Arad és Pécska között erdőiben: tavaly október óta föld alatti tűz emészti fel a fákat és az aljnövényzetet, júliusban 30 hektár lett oda.
Már el is kezdték a munkálatokat a Marosvásárhelyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Hargita megyei szakaszán, Gyergyóalfalu és Gyergyóditró között.
Premier számba menő beruházás is zajlik az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Bihar és Bisztraterebes közötti szakaszán: az egyik szakasz kifutópályaként is használható lesz katonai gépek számára.