A kistérségi iskolahálózatok kialakításával és a szórványkollégiumi rendszer kiteljesítésével, működésének megszilárdításával biztosítaná a romániai magyar nyelvű oktatás jövőjét az RMDSZ – derül ki a Magyari Tivadar oktatási főtitkárhelyettes által közzétett vitaindítóból.
2014. október 14., 19:142014. október 14., 19:14
A magyar nyelvű közoktatással kapcsolatos teendőket összegző, a Transindex portálon közzétett dolgozatot a szövetség oktatási főtitkárhelyettese a Kulturális Autonómia Tanács (KAT) megbízásából írta.
Ebben leszögezi: az RMDSZ továbbra is olyan oktatási rendszer létrehozását tekinti céljának, amely minden magyar gyermek számára biztosítja az anyanyelven való tanulás lehetőségét. „Cél, hogy egyetlen magyar tanuló se kényszerüljön más tannyelvű iskolába” – fogalmaz a dokumentum.
A vitaindító többek között az Iskolák veszélyben program kutatás adatait idézi, amely a megszűnés határán lévő, veszélyeztetett magyar oktatási helyszíneket térképezi fel és összegzi. A kutatás szerint Erdélyben 2006 óta folyamatosan csökken a magyar iskoláskorú gyermekek száma, az apadás a szórványvidékeket hatványozottan érinti.
A kutatók a terepmunka során 235 veszélyeztetett magyar oktatási helyszínt azonosítottak, a legtöbbet Maros és Kolozs megye szórványvidékein. A program keretében ugyanakkor az is egyértelműen kiderült, hogy ezeken a területeken (is) vannak olyan komoly oktatásszervezési és demográfiai tartalékok, amelyekkel nagymértékben csökkenteni lehet a fenntarthatósági kockázatokat, hívja fel a figyelmet Magyari Tivadar.
Székely István, az RMDSZ keretében létrejött Kulturális Autonómia Tanács elnöke úgy vélekedett, az elemi osztályosoknak lehetőleg helyben kell biztosítani az anyanyelvi oktatást, míg a felsőbb tagozatokon a kipróbált, bevált módszerek közül kell kiválasztani a megfelelőt.
Ez helyenként a tanulók iskolabuszos vagy költségtérítéses ingáztatása, máshol a diákok szórványkollégiumokban vagy nagy iskolaközpontok kollégiumaiban történő elhelyezése, esetleg a tanárok ingáztatása lehet. A KAT-elnök rámutatott, egy éven belül el kell készíteni egy egész Erdélyre kiterjedő oktatási tervet, amely minden kisrégió számára a legmegfelelőbb megoldást tartalmazza.
Magyari Tivadar, az RMDSZ oktatási főtitkárhelyettese tavaly ősszel a magyar szórvány napja alkalmából szervezett nagyenyedi rendezvényen jelentette be, hogy a szövetség a helyi szakemberek, közszereplők bevonásával térképezi fel az oktatás helyzetét a különböző kisrégiókban, és dolgozza ki az adott helyzetnek megfelelő regionális oktatási stratégiát. Ezekből áll majd össze a helyi megközelítésű, de országos szintéziseket és közpolitikai lépéseket megalapozó egységes, praktikus, operacionális oktatási terv elkészülése, fogalmaz vitaindítójában a szakpolitikus.
„A következő évben a közoktatás ügyeiben tevékenykedő összes politikussal, képviselővel, civil vezetővel egyeztetve el kell készíteni a lehetséges jogszabály-kezdeményezések, rendelettervek, orvosolnivaló helyzetek konkrét, operatív listáját és előkészíteni azokat a megoldási stratégiákat, amelyeket az érdekképviseletek kötelezően követnek” – hívja fel a figyelmet.
Magyari Tivadar szerint a készülő oktatási tervnek a következő kérdéseket kell tartalmaznia: az új tantervek, a tankönyvkiadás és -licit, az iskolaigazgatók, a szakiskolák, az iskolabuszrendszer, az országos versenyvizsgák és az összevont falusi elemi iskolák ügyét.
Megkéselte osztálytársát egy 12 éves gyermek pénteken az Arad megyei Vinga község egyik iskolájában.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum május 9-én, szombaton 12 órától a múzeumkertben várja az érdeklődőket a madarak és fák napja alkalmából rendezett Természetfotók a nagyvilágból című kiállítás megnyitójára.
Arad megyében mára mindennapos gyakorlattá vált az illegálisan lerakott hulladékok problémája, sok esetben éppen az önkormányzatok tulajdonában lévő területeken. Ezért drónnal fogják átvizsgálni a megye mind a 78 közigazgatási egységének külterületét.
Egy lépéssel közelebb kerülhet a sokak által rég várt infrastrukturális beruházás: a Temes megyei önkormányzat versenytárgyalást írt ki a Szeged és Temesvár közötti közvetlen vasútvonal műszaki dokumentációjának elkészítésére.
Több mint egy évszázaddal a kolozsvári Kakasos templom felszentelése után végre megszólalhatott az új, épített sípos orgona. A hangszer nemcsak az istentiszteletek zenei világát gazdagítja, hanem rendszeres orgonakoncertekre is lehetőséget nyújt majd.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
A kerékpárok és elektromos rollerek egyre népszerűbb közlekedési eszközök, azonban használatuk fokozott felelősséggel jár, figyelmeztet a rendőrség.
Fiataloknak épít lakásokat a fejlesztési minisztérium számos erdélyi és partiumi magyarlakta településen.
A nagyváradi Szent László Napok több mint egy évtizeden át a partiumi és az erdélyi magyarság egyik legjelentősebb kulturális rendezvénysorozatává nőtte ki magát. Az idei évben azonban – hosszú idő után először – elmarad a fesztivál.
Támadás érte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Kolozs megyei szervezetének kolozsvári székházát az Ilie Bolojan vezette kormány bukását eredményező bizalmatlansági indítvány keddi elfogadása után.
szóljon hozzá!