A kistérségi iskolahálózatok kialakításával és a szórványkollégiumi rendszer kiteljesítésével, működésének megszilárdításával biztosítaná a romániai magyar nyelvű oktatás jövőjét az RMDSZ – derül ki a Magyari Tivadar oktatási főtitkárhelyettes által közzétett vitaindítóból.
2014. október 14., 19:142014. október 14., 19:14
A magyar nyelvű közoktatással kapcsolatos teendőket összegző, a Transindex portálon közzétett dolgozatot a szövetség oktatási főtitkárhelyettese a Kulturális Autonómia Tanács (KAT) megbízásából írta.
Ebben leszögezi: az RMDSZ továbbra is olyan oktatási rendszer létrehozását tekinti céljának, amely minden magyar gyermek számára biztosítja az anyanyelven való tanulás lehetőségét. „Cél, hogy egyetlen magyar tanuló se kényszerüljön más tannyelvű iskolába” – fogalmaz a dokumentum.
A vitaindító többek között az Iskolák veszélyben program kutatás adatait idézi, amely a megszűnés határán lévő, veszélyeztetett magyar oktatási helyszíneket térképezi fel és összegzi. A kutatás szerint Erdélyben 2006 óta folyamatosan csökken a magyar iskoláskorú gyermekek száma, az apadás a szórványvidékeket hatványozottan érinti.
A kutatók a terepmunka során 235 veszélyeztetett magyar oktatási helyszínt azonosítottak, a legtöbbet Maros és Kolozs megye szórványvidékein. A program keretében ugyanakkor az is egyértelműen kiderült, hogy ezeken a területeken (is) vannak olyan komoly oktatásszervezési és demográfiai tartalékok, amelyekkel nagymértékben csökkenteni lehet a fenntarthatósági kockázatokat, hívja fel a figyelmet Magyari Tivadar.
Székely István, az RMDSZ keretében létrejött Kulturális Autonómia Tanács elnöke úgy vélekedett, az elemi osztályosoknak lehetőleg helyben kell biztosítani az anyanyelvi oktatást, míg a felsőbb tagozatokon a kipróbált, bevált módszerek közül kell kiválasztani a megfelelőt.
Ez helyenként a tanulók iskolabuszos vagy költségtérítéses ingáztatása, máshol a diákok szórványkollégiumokban vagy nagy iskolaközpontok kollégiumaiban történő elhelyezése, esetleg a tanárok ingáztatása lehet. A KAT-elnök rámutatott, egy éven belül el kell készíteni egy egész Erdélyre kiterjedő oktatási tervet, amely minden kisrégió számára a legmegfelelőbb megoldást tartalmazza.
Magyari Tivadar, az RMDSZ oktatási főtitkárhelyettese tavaly ősszel a magyar szórvány napja alkalmából szervezett nagyenyedi rendezvényen jelentette be, hogy a szövetség a helyi szakemberek, közszereplők bevonásával térképezi fel az oktatás helyzetét a különböző kisrégiókban, és dolgozza ki az adott helyzetnek megfelelő regionális oktatási stratégiát. Ezekből áll majd össze a helyi megközelítésű, de országos szintéziseket és közpolitikai lépéseket megalapozó egységes, praktikus, operacionális oktatási terv elkészülése, fogalmaz vitaindítójában a szakpolitikus.
„A következő évben a közoktatás ügyeiben tevékenykedő összes politikussal, képviselővel, civil vezetővel egyeztetve el kell készíteni a lehetséges jogszabály-kezdeményezések, rendelettervek, orvosolnivaló helyzetek konkrét, operatív listáját és előkészíteni azokat a megoldási stratégiákat, amelyeket az érdekképviseletek kötelezően követnek” – hívja fel a figyelmet.
Magyari Tivadar szerint a készülő oktatási tervnek a következő kérdéseket kell tartalmaznia: az új tantervek, a tankönyvkiadás és -licit, az iskolaigazgatók, a szakiskolák, az iskolabuszrendszer, az országos versenyvizsgák és az összevont falusi elemi iskolák ügyét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A negyed évszázados rendezvénysorozat történetét felidéző kiállítás megnyitójával és egy határokat átívelő koprodukcióban megvalósult színházi előadással megkezdődött hétfőn a 25. Partiumi Magyar Napok (PMN).
A Mária-tisztelet segített megmaradni a kommunista rendszer legszigorúbb, egyházat elnyomó éveiben is, amikor a helyiek Majláthi Vasárnap néven szervezett kulturális műsorba „csomagolva” ünnepelték meg a templombúcsút.
Az egyenrangú partnerségre épülő magyar–magyar kapcsolatokról, a közösségen belüli megosztottság meghaladásáról, valamint az újrakezdés és az értékteremtés erejéről is szó esett a 17. Kolozsvári Magyar Napok hétfő esti nyitógáláján.
Számos érdekesnek ígérkező közéleti beszélgetés színesíti a vasárnapig tartó Kolozsvári Magyar Napok idei kínálatát. Nagy érdeklődésre számot tartó politikai programpont a budapesti Tisza-kormány képviselőjének „bemutatkozása”.
Egy 69 éves férfi zuhant ki vasárnap negyedik emeleti lakásának erkélyéről a Fehér megyei Kudzsirban. A rendőrségi közlemény alapján felmerült az öngyilkosság lehetősége. Két év alatt ez a harmadik hasonló eset.
Románia harmadik legmagasabb hegyén, a Fogarasi-havasokban található Nagy-Visten vasárnap egy marosvásárhelyi férfi vesztette életét. A helyszínre érkező hegyimentők már nem tudták megmenteni az életét.
Három kiállítás mutatja be magyar és román nyelven a 130 éve született Márton Áron püspök életművét, szellemi-lelki örökségét a Kolozsvári Magyar Napok keretében.
Nem folytatja pártpolitikai szerepvállalását, sem a Romániai Magyar Egységpárt (RMEP) létrehozását Kátai István, az első erdélyi Tisza-sziget alapítója. Ezt ő maga jelentette be vasárnap egy, a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben.
Sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kánikula miatt az ország hat nyugati és északnyugati megyéjére.
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!