2009. február 13., 07:592009. február 13., 07:59
Mint elmondta, a restitúciós bizottság tagjai a múlt héten a helyszínen tisztázták a pontatlanságot. “Mihelyt a szakértői dokumentációt a kérvényező kijavítja, azonnal összeül a bizottság, hogy döntsön a visszaszolgáltatásról” – nyilatkozta Lucia Todoran. Fekete Emőke, a megyei tanács elnökhelyettese a Krónikának elmondta, azt kellett tisztázni, hogy melyik parcellán áll egy olyan épület, amelyet az államosítás után építettek a telekre. Ez ugyanis nem szolgáltatható vissza, hiszen soha nem volt a kastély egykori tulajdonosaié. Az elnökhelyettes szerint a szakértői anyagban egyszer az egyik parcellán, máskor pedig a másikon jelölték be az épületet. Szerinte a visszaigénylő is abban érdekelt, hogy pontos legyen a visszaszolgáltatási dokumentum. A pontatlanságok ugyanis később megbosszulhatják magukat, támadhatóvá teszik az egész jogi folyamatot.
Amint a korábbi lapszámainkban megírtuk, a kastélyt Barcsay Ákos erdélyi fejedelem oldalági leszármazottja, Barcsay Tamás Kanadában élő történészprofesszor igényelte vissza. A hatvan termes kastélyhoz 15 hektáros kastélypark tartozik, ennek azonban egy parcellája a telekkönyv eltűnése miatt egyelőre nem szolgáltatható vissza. Barcsay Tamás a Krónikának korábban elmondta, a kastély egyik szárnyát saját használatra rendezné be, de megnyitná a látogatók előtt is. A nagyobb részt azonban valamilyen közösségi célra szánná. “Erdély legnagyobb magán rezidenciájának kulturális küldetése is van. Olyan küldetése, amelyikben az erdélyiek megtalálják saját helyüket” – fejtette ki álláspontját a professzor. Azt is hozzátette, várja a felhasználásra vonatkozó javaslatokat.
A négy sarokbástyás négyzet alakú kastély első írásos említése 1439-ből származik. Kezdetben a váradi, majd az erdélyi püspökséghez tartozott, de az évszázadok során számtalanszor cserélt gazdát. 1541. december 29-én Fráter György ebben az épületben kötött megállapodást a Habsburgokkal, hogy a magyar korona és az ország egésze Ferdinándra száll, ha az kiűzi a törököt az országból. A terv azonban kudarcot vallott: Magyarország három részre szakadt.
A kastély kezdetben hadászati célokat is szolgált, a 19. században azonban lebontották a legfelső védelmi szintet, betemették az épületet körülvevő várárkokat. Az államosítás előtti utolsó tulajdonosa Barcsay Tamásné született Bánffy Katinka, a birtokot visszaigénylő Barcsay Tamás professzor nagyanyja volt. A kastély viszonylag jó állapotban maradt meg. 2002-ig a gyermekvédelmi hatóság használatában állt.
Tragikus hirtelenséggel meghalt Takács Csaba, az RMDSZ egykori ügyvezető elnöke. A gyászhírt Kelemen Hunor szövetségi elnök tette közzé közösségi oldalán.
Csütörtöki ülésén fogadták el Arad megye költségvetését. Kidolgozásánál figyelembe vették a RMDSZ-es vezetésű önkormányzatok, a jelentős számban magyarok által lakta települések, a magyar történelmi egyházak és a magyar civil szervezetek igényeit is.
Súlyos szabálytalanságok sorát tárták fel a rendőrök Máramaros megyében, amikor egy traktort ellenőriztek Jód településen: a járművezető jogosítvány nélkül, ittasan vezette a járművet, miközben igazolatlan eredetű faanyagot szállított.
Különleges utazásra hívják az erdélyi tájak és a vasút szerelmeseit Szeben megyében május elsején és másodikán: gőzmozdony vontatta szerelvényen utazhatnak a kisvasúton, amelyet románul „mokanicaként” emlegetnek.
Kétnapossá bővült, gyerekek és felnőttek számára egyaránt izgalmas programokat kínál a Riszegtetői Ifjúsági Majális, amelyet május 1–2. között rendeznek Körösfőn. A több mint három évtizedes múltra visszatekintő rendezvényről a szervezőkkel beszéltünk.
Vasárnap avatják fel Petőfi Sándor egészalakos bronzszobrát Sepsiszentgyörgyön. Gergely Zoltán szobrászművész alkotása a székelyföldi város legújabb, a költőről elnevezett parkjában kap helyet.
Immár több mint 50 ezer utast regisztrált idén áprilisban a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér, ami a létesítmény történetének eddigi legforgalmasabb hónapját jelenti.
Megkezdődött a Hargita megyei Küsmöd református templomának teljes körű felújítása – közölte a Teleki László Alapítvány csütörtökön.
A Kovászna megyei önkormányzat elnöke, Tamás Sándor szerint nincs rendjén, hogy a megyei hatóságoknak katonai létesítmények őrzését kell finanszírozniuk.
Nem szervezik meg ebben az évben a Szent László Napokat Nagyváradon, mindezt a szervezők jelentették be csütörtökön. A Szent László Egyesület forráshiánnyal indokolja a tizenhárom kiadást megélt fesztivál elmaradását.