Késik a földek visszaszolgáltatása Háromszéken

Alapos ellenőrzésre szorul a Kovászna megyében zajló föld- és erdőterületek visszaszolgáltatási folyamata, jelentette ki Codrin Munteanu, a megye nemrég kinevezett prefektusa, aki szerint az önkormányzatok felelősek a restitúciós eljárások lassú üteméért. Mint mondta, az első felmérések azt bizonyítják, hogy a helyi bizottságok az állami tulajdonban levő földeket sem hajlandók az önkormányzat birtokába venni.

„Az Állami Birtokok Ügynöksége még 2002-ben átadott Nagyajta, Nagyborosnyó, Hídvég, Illyefalva, Zágon és Előpatak községeknek összesen közel 300 hektár termőföldet. A területeket már régen kimérhették volna a visszaigénylőknek, az említett települések önkormányzatai keretében működő földosztó bizottságok azonban mindeddig nem állították össze az átvételhez szükséges dokumentációt” – részletezte Codrin Munteanu.

A prefektus szerint, ha a jogosultak visszautasították a földeket, mert nem elég termékenyek, vagy messze vannak a településtől és az úttól, a helyi földosztó bizottságok feladata lett volna, hogy a föld helyett kárpótlásra javasolja őket.

Codrin Munteanu prefektus ugyanakkor elmondta: másik hat háromszéki önkormányzat – a nagyborosnyói, a szentkatolnai, a hídvégi, a vargyasi, a zágoni és a kézdivásárhelyi – még elő sem terjesztette érvényesítésre az Állami Birtokok Ügynökségéhez az összesen 400 hektár, eddig állami kézben lévő termőföld átvételéről készített dokumentációt. Mint mondta, a jogosultak rendszerint a prefektúrához fordulnak panaszaikkal, de a megyei földosztó bizottság nem tehet semmit, míg a helyi bizottságok nem javasolnak valamilyen megoldást.

A kormánymegbízott úgy döntött, öszszehívja az érintett polgármestereket, határidőt szab ezeknek a területeknek a visszaszolgáltatására, és ha addig nem mérik ki a földeket, megbírságolja az elöljárókat. Elődje, György Ervin különbizottság létrehozását javasolta a bonyolultabb ügyek megoldására. A leköszönt kormánymegbízott több alkalommal kifejtette: meglátása szerint a polgármesterek nem veszik elég komolyan a visszaszolgáltatást.

A legnagyobb területek Nagyborosnyón várnak visszaszolgáltatásra: a község önkormányzata összesen 210 hektár mezőgazdasági földterület restitúciójával késlekedik. Szőcs Levente alpolgármester érdeklődésünkre közölte: nem ismeri az ügy részleteit, javaslatára kerestük a jegyzőt, aki nem volt a hivatalban. Mint kiderült, a felső-háromszéki Szentkatolna községben mindössze hat hektár területet kell még visszaadni a tulajdonosoknak.

Tusa Levente polgármester elmondta, a korábban állami tulajdonban levő, terméketlen, vizenyős akácos területnek már megvan a gazdája. Mint mondta, a telekkönyv szerinti volt tulajdonos elfogadja, mert nem bízik benne, hogy valaha is kárpótlást kap. „Amint megkapjuk a területet, azonnal mérjük vissza”, mondta Tusa Levente, aki szerint a bürokrácia miatt késlekednek, „két éve sétáltatják a szükséges dokumentációkat” a polgármesteri hivatal, az Állami Birtokok Ügynöksége és a prefektúra között.

Kiss József, Zágon polgármestere megkeresésünkre elmondta: azért nem tudta átvenni a 30 hektárt az ügynökségtől, mert négy éve nem tudják tisztázni, Buzău megyei illetékesekkel, hogy a két megye határán levő terület közigazgatásilag hova tartozik, s az átiratot prefektusi közbenjárással sem kapták még meg.

Tamás Sándor megyei tanácselnök szerint a prefektúra hatáskörébe tartozó megyei földosztó bizottság gyakran úgy viselkedik, mintha nem is a visszaszolgáltatási folyamat segítése lenne a feladata. „Vannak helyi szinten is megoldásra váró ügyek, de sok esetben a megyei bizottságnál bukik el a visszaszolgáltatás.

Az állami erdészet általában azzal hárít, hogy nincs terület, amit visszamérjen, holott a megyei bizottság feladata lenne, hogy térképekkel és a helyszín pontos megjelölésével segítse a folyamatot, kiszolgálja az embereket” – részletezte a megyei önkormányzat vezetője. Bár pontos adatok egyelőre nincsenek, Tamás Sándor szerint 90 százalékban lezárult a terület-visszaszolgáltatási folyamat Kovászna megyében.