Kereshető digitális archívum készül Bihar vármegyéről

 A Románia–Magyarország határon Átnyúló Együttműködési Program keretében megvalósuló projekt elsősorban azoknak a történészeknek, kutatóknak segít, akik eredeti forrásból szeretnének tájékozódni az egykori Bihar vármegye történetéről, de azoknak is, akik egyszerűen saját származásuknak, családjuknak szeretnének utánajárni. Az uniós pénzből támogatott projekt keretében létrehoztak, és modern eszközökkel felszereltek egy korszerű digitalizáló műhelyt is a Bihar Megyei Levéltár épületében, amelyet az állami intézmény továbbra is használhat okiratok számítógépes formában való tárolására. A felszerelést 41 400 ezer euróból vásárolták meg, maga a munka pedig – amelynek mostanáig csak egy részét fejezték be, hiszen a levéltárban tárolt dokumentumok száma hatalmas – 19 700 euróba kerül – mondta el tegnapi sajtótájékoztatóján Biró Rozália nagyváradi alpolgármester.

Három speciális szkennert vásároltak a vissza nem térítendő támogatásból, amelyeket kifejezetten régi dokumentumok digitalizálására lehet felhasználni, köztük egy olyat is, amelylyel a problémás, már rossz állapotban lévő dokumentumok is megmenthetők – részletezte Lakatos Attila régész, a szkennelést végző cég képviselője. Elmesélte: mostanáig ötvenezer oldalnyi dokumentumot szkenneltek be, év végéig pedig ez a szám még mintegy 62 ezerrel fog nőni. A végcél nemcsak az, hogy mindezek digitális formában is fellelhetők legyenek, hanem az, hogy az internetre is felkerüljenek – a feltöltés folyamatban van, a weboldal pedig, amelynek egyelőre a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár ad otthont, már elérhető, és az eddig feltöltött összes irat kereshető a http://hbml.archivportal.hu címen az Adatbázisok menüpont alatt.

A bevezető kétnyelvű, a böngészőben kiválaszthatjuk, milyen nyelven szeretnénk keresni. Lakatos Attila elmagyarázta: mivel a két mai megye évszázadokig egy megyét alkotott, ráadásul a dokumentumok sem csak magyar vagy román nyelvűek, értelmetlennek látták, hogy nyelv vagy megye szerint osszák őket kategóriákra, inkább témakörönként lehet elérni az iratokat. Már kereshetők a református egyházi anyakönyvek, amelyek a genealógia leghitelesebb forrásai, Várad egykori önálló városrészének, Újvárosnak a „helyi tanácsi” jegyzőkönyvei, ritka középkori és premodern oklevelek, kézzel rajzolt térképek, vízügyi iratok, illetve szabályrendeletek.