Kerékpárút létesül a Körösök vízgyűjtőmedencéjének valamennyi, határt keresztező folyójának töltésén

A kiírás szerint egy 10 centiméter vastagságú makadám lesz az útborítás, de az igazgató megnyugtatásul közölte, hogy rendkívül erősen tömörített, zúzott kőről van szó, ami „már majdnem aszfalt minőségű”. „Aszfaltréteg csak ott lesz, ahol esetleg belterületen halad át a kerékpárút, mert ezt engedte meg az európai uniós kiírás. Tehát ez az egyik feltétel volt a sok közül, aminek meg kellett felelni. Nagyon sok mindent kellett figyelembe venni, ezért született meg csak decemberben a kormányhatározat, és azután ki is írtunk közbeszerzést” – részletezte.

A határ magyar oldalán léteznek ugyan kerékpárutak, de nem minden esetben ott, ahol a romániai biciklis sávok elérik majd a folyótöltéseken a határt, ám Pásztor Sándor jelezte, hogy ez ügyben már egyeztetett Lázár János magyar építési és beruházási miniszterrel, és a magyar fél távlati tervei között szerepel, hogy kiépítik a csatlakozási pontokat. A településeken lehajtókat építenek majd a helyi önkormányzatok, így a kerékpárosok kitérőket tehetnek, pihenőket tarthatnak.

Románia idei felvétele a belső határőrizet nélküli schengeni övezetbe megnövelte a kerékpárépítési projekt jelentőségét, mert így a két ország egymással szomszédos kistérségeit akadálytalanul felfedezhetik az aktív turizmust kedvelők. Pásztor Sándor szerint a leendő kerékpárutak terveit nem engedélyeztették a két ország határőrizeti szerveivel, arra gondolva, hogy „Schengen utolér minket”, és bízik benne, hogy ha a magyar oldalon is kiépül a bicikliúthálózat, „lesz annyi bölcsesség mindenkiben, hogy nem adódik ebből probléma”.

Kerékpárutak az Értől… a Fekete-Körösig

• az első kerékpárútszakasz az Ér bal partján épül ki Érendréd (Szatmár megye) és Jankafalva (Bihar megye) között majdnem 53 kilométer hosszan, s összeköti Tasnádszántót, Szilágypért (Szatmár), Szalacsot, Értarcsát, Kiskerekit, Székelyhidat és Bihardiószeget (Bihar);
• a második szakasz 43 kilométer hosszan épül a Berettyó jobb partjának töltésén, és Bihar megyén halad keresztül Margittától Vedresábrányon, Vámoslázon, Szentjobbon, Szalárdon, Biahrfélegyházon és Paptamásin keresztül a román–magyar határig;
• a harmadik és negyedik szakasz a Sebes-Körös mentén halad majd, a kettő összesen 60,88 kilométert tesz ki, és a folyó jobb partján Nagyváradtól halad az államhatárig a következő települések érintésével: Biharszentandrás, Bors, Körösgyéres, Vizesgyán; a bal parton a köröstarjáni hídtól a Felfogó-csatorna jobb oldali töltéséig, valamint a Felfogó-csatorna jobb partján a Köles-ér torkolatáig érintve Körösgyérest, Vizesgyánt, Oláhszentmiklóst, Cséffát, Madarászt és Nagyszalontát;
• az utolsó, ötödik szakasz 34,7 kilométer hosszú, és a Felfogó-csatorna jobb partja mentén épül ki a Köles-érrel való találkozástól a Fekete-Körös jobb partjáig, majd a folyó jobb oldali töltésén halad a Felfogó-csatornáig, átvezet a nagyzeréndi közúti hídon a Fekete-Körös bal partjáig, és onnan a magyar határig tart majd, érintve Nagyszalonta, Illye, Keményfok (Bihar megye), valamint Tőzmiske és Nagyzerénd (Arad megye) közigazgatási területeit.

A finanszírozási szerződést 2023-ban írták alá a környezetvédelmi, valamint a fejlesztési és közmunkálatokért felelős minisztériumokkal. Mint arról beszámoltunk, a terv elkészítéséhez szükség volt a védőgátak telekkönyvezésére, kataszteri nyilvántartásba vételére, ami nagy erőfeszítést jelentett, mert Románia 426 kilométer hosszú árvízvédelmi töltéshálózatának 45 százaléka a Körösök vízgyűjtő medencéjében található.

Pásztor Sándor reményei szerint idén tavasszal vagy nyár elején kezdődhetnek a kivitelezési munkálatok, amelyeknek 2026-ban be kell fejeződniük.

korábban írtuk

Folyópartokon kerékpározhatunk át Magyarországra

Hamarosan kiírják a versenytárgyalást csaknem 200 kilométernyi kerékpárút megépítésére partiumi folyók árvízvédelmi töltésein. A mintegy 20 millió eurós, uniós finanszírozású beruházás több ponton is kapcsolatot teremt Magyarországgal.