Kell a cégér a jó bornak

Az igazgató úgy véli, mintegy tízszázalékos ugrás tapasztalható majd a borpiac év végi statisztikáiban, a termelés pedig akár húsz százalékkal is több lehet a tavalyinál. „Az idén nemcsak több román bor lesz, hanem jobb is, mint az elmúlt évben” – pontosított a szakértő. 2002 és 2007 között SAPARD és az országos vidékfejlesztési programokon keresztül körülbelül 40 millió eurónyi támogatást költöttek Románia borvidékeinek fejlesztésére. Emellett még 33 millió európai valutának megfelelő összeget pumpáltak az értékesítési piac fejlesztésébe 2007–2008 között. A borreform-program keretében 2013-ig még 210,5 millió eurót költenek majd erre az ágazatra.

Az összeg nagy részét a szőlőültetvények rehabilitációjára fordítják. Elsőbbséget élveznek a tájjellegű fajták és a vörösbort termelő vidékek. A Szőlő- és Bortermelők Országos Szövetségének számításai szerint idén 6,3 millió hektoliter bort termel az ország, ami jóval magasabb az utóbbi évek 5,5 milliós átlagánál. Ezek a számértékek a minőségi, tájjellegű borok legmagasabb osztályára vonatkoznak, de az asztali nedűk arányai is ebben az intervallumban mozognak. 2007-ben az említett 5,5 millió hektoliteres átlag 450 millió eurót hozott a hazai bortermelők kasszájába. Ovidiu Gheorghe véleménye szerint az időjárási viszonyok mellett az elmúlt évek befektetései is idén hozták be az előzetesen elvárt eredményeket. A várható növekedéshez hozzájárult a palackok űrtartalmának és a vásárlói potenciálnak a növekedése is, hiszen az eddigi 0,7 liter helyett 0,75 van a „butykosokban.”

Erdélyi borászok az élen

A kimutatások értelmében vidékenként tíz és harminc százalék a bor mennyiségi növekedése. Idén Erdélyben termelték a legtöbb nemes nedűt, ami harmincszázalékos többletet jelent. Ezt követi Dobrudzsa huszonöt, Moldva tizenöt-húsz százalékkal, a Bánság és Havasalföld tíz, míg Olténia tizenöt százalékos növekedéssel számolhat. Csávossy György nagyenyedi borszakértő szerint még így is kevés nemes nedűt isznak a hazaiak, hiszen míg nálunk az egy főre eső évi borfogyasztás harminc liter, addig Nyugaton nyolcvan-száz. „A franciák például minden étkezéshez rendszeresen bort szolgálnak fel, itthon pedig csak a nagyobb ünnepek alkalmával fogyasztunk ilyesmit. Egyébként a mi fogyasztásunk megfelel a közép-európai szintnek” – teszi hozzá a csombordi tanár. A szakember nagy hibának tartja a fröccsözési szokást. „A kelet-európai fogyasztók egyik rossz szokása ez, hiszen csak az ihatatlan bort érdemes vízzel felhígítani, a többit kár elrontani” – részletezi Csávossy. Szerinte a román bor Európa legjobbjai között van, csak nem kap megfelelő reklámot.

Hiányzik a bormarketing

A rossz marketing miatt a legtöbb nyugati országban egyáltalán nem, vagy csak kevésbé ismerik a hazai nedűket. Csávossy régebben már ajánlotta a politikusoknak, hogy rendezzenek egy gasztronómiai bemutatóval egybekötött borkóstolót, ahol a médiával, művészekkel, politikusokkal ismertetik meg a fontosabb román boripai termékeket. Így lehetne nagyobb körben is a figyelem központjába állítani a hazai borokat. „Sajnos ebből nem lett azóta sem semmi, és a román borok továbbra is a boltok polcainak alsó szintjén maradnak, pedig feljebb lenne a helyük” – nyilatkozta a szakértő.

A nagyobb hazai borvállalatok mindent bevetnek a piac meghódítása érdekében, de csak intézményes keretek között, országos szintű kampánnyal lehetne kiemelkedőbb eredményt elérni. „Erdélyben a ménesi és a zsidveji gazdaság eljutott a borturizmus felsőbb szintjéig, hiszen rájöttek, hogy kifizetődőbb a külföldieket ide csalni bort inni, mint elszállítani hozzájuk a hazai bort. Más vidékekről pedig a Cotnari és a Murfatlar az ismertebb márkák, de még ők is viszonylag kevés reklámot kapnak a nyugati fórumokon” – véli az enyedi szakember. Hozzátette: nálunk nem jelent komoly gondot a feketepiac, hiszen a borhamisítók okozta károk nem számottevőek. Magyarországon viszont komoly gondot okoznak ezek, rontják a piacot, de már szigorúan szankcionálják őket. Csávossy úgy véli, az is nagy probléma nálunk, hogy az átlagembernek még nincs megfelelő borkultúrája, hiszen a legtöbb helyen száraz pezsgő vagy vermut helyett borpárlatot (konyak) kínálnak aperitifnek, holott azt a kávé mellé, az étkezések végén kellene inni. A francia háziasszonyok például pontosan tudják, melyik ételhez milyen fajta bort kell felszolgálni, nálunk ez még nem enynyire nyilvánvaló.