
Számítanak. A világviszonylatban jelen lévő krónikus szakértőhiány az országban is tapasztalható
Fotó: Barabás Ákos
Romániában a magyar nyelvű képzést végzett informatikus hallgatók részaránya nem éri el a magyarság részarányát, ezért hiánypótló IT-szakoktatás indul a MOGYTTE-n – jelentette ki a Krónikának Szilágyi Sándor Miklós. A marosvásárhelyi egyetemi oktató szerint a világjárvány nem csökkentette a szakemberhiányt, inkább új lehetőségeket teremtett.
2020. szeptember 04., 09:212020. szeptember 04., 09:21
2020. szeptember 04., 09:382020. szeptember 04., 09:38
Idén először indít magyar nyelvű informatikai képzést a Marosvásárhelyi George Emil Palade Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Technológiai Egyetem (MOGYTTE). Az őszi felvételi vizsgára szeptember 4–9. között lehet jelentkezni. Szilágyi Sándor Miklós egyetemi tanár, az induló szak felelőse és a képzési rendszer egyik mentora a Krónikának elmondta,
„Az informatikusképzés indításának nagyon szigorú feltételei vannak. Az országban az évenkénti pár ezer végzett informatikus jóval kevesebb a szükségesnél, Romániában a magyar nyelvű képzést végzett informatikus hallgatók részaránya pedig nem éri el a magyarság részarányát. Úgy gondoljuk, hogy hiánypótló szakoktatás indul az egyetemen” – mutatott rá az oktató.
Elmondása szerint a járvány első hullámában világviszonylatban jelentkező leépítések nem mérsékelték az IT-szakértők hiányát, inkább újabb igényeket, lehetőségeket és szakirányokat teremtettek. Nélkülözhetetlenné vált többek között az online munkakörnyezetek, a digitalizált és robotizált rendszerek kiépítése vagy azok használata, karbantartása és fejlesztése, amelyek informatikus szakemberek millióit igénylik. A világviszonylatban jelen lévő krónikus szakértőhiány az országban is tapasztalható, aminek következtében a jól képzett informatikusok a legjobban kereső és legkeresettebb szakemberek közé tartoznak.
Magyar nyelvet beszélő hallgatók jelentkezését várják, ez valamilyen szinten behatárolja a potenciális jelentkezők körét, de nem szűkíti le – mondta az egyetemi oktató. „Elsősorban azokból a térségekből számítunk hallgatókra, amelyekben a magyarság részaránya viszonylag magas. Azokat a tehetséges, motivált, informatika mellett elkötelezett hallgatókat várjuk, akik az IT területén terveznek karriert építeni, és akiket vonzanak az új technológiák, a külföldi tanulás és tapasztalatszerzés lehetősége” – fejtette ki Szilágyi Sándor Miklós. Hangsúlyozta,
A hatékony fogalomalkotás anyanyelven sajátítható el leginkább, továbbá a gyors és hatékony fejlődés feltétele a szakma fogásainak alapos elsajátítása, az alappillérek kiépítése.
Az egyetemi képzésben 17 magyar anyanyelvű, alapállású oktató vagy doktorandusz vesz részt, és az előadások, valamint a laborgyakorlatok egyaránt magyar nyelven zajlanak. Az oktatók közül Gyenge Béla professzor, Szilágyi Sándor Miklós professzor informatika habilitációs oklevéllel is rendelkezik, Iantovics Barna előadótanár szintén megvédte informatika habilitációs tézisét. A képzésből részt vállal Haller Piroska és Lefkovits Szidónia IT-előadótanár, valamint Finta Béla és Horváth Sándor matematikus előadótanár is. A szak felelőse kifejtette,
Ugyanakkor a magyar nyelvű informatikaképzésre vállalkozó oktatók számos nemzetközi kutatási projektben vesznek részt (Horizon 2020, Horizon Europe, Chist-Era), megvalósítva és tovább erősítve ezáltal a nemzetközi kutatási és oktatási együttműködéseket. Az informatika teljes tanulmányi programja (BSC, MSC, PhD) a Mérnöki és Információtechnológiai Karon valósul meg.
A hároméves alapképzés (BSC) diplomavizsgával zárul, amely után a hallgatók megszerzik az informatikus oklevelet. Az informatikusképzés mesteri programokon keresztül folytatható (MSC). A magiszteri diploma megszerzésével lehetővé válik az informatika doktori képzésben való részvétel (PhD), amelynek abszolválása révén a hallgató megszerzi a doktorátusi oklevelet. A képzésről, a jelentkezésről, a felvételiről az egyetem honlapján szerezhető bővebb információ.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.
Az Arad Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház kénytelen volt megduplázni a hepatitis A-val kezelt gyermekek számára rendelkezésre álló kórházi férőhelyek számát, miután az utóbbi hetekben jelentősen megszaporodtak a megbetegedések.
szóljon hozzá!