Számítanak. A világviszonylatban jelen lévő krónikus szakértőhiány az országban is tapasztalható
Fotó: Barabás Ákos
Romániában a magyar nyelvű képzést végzett informatikus hallgatók részaránya nem éri el a magyarság részarányát, ezért hiánypótló IT-szakoktatás indul a MOGYTTE-n – jelentette ki a Krónikának Szilágyi Sándor Miklós. A marosvásárhelyi egyetemi oktató szerint a világjárvány nem csökkentette a szakemberhiányt, inkább új lehetőségeket teremtett.
2020. szeptember 04., 09:212020. szeptember 04., 09:21
2020. szeptember 04., 09:382020. szeptember 04., 09:38
Idén először indít magyar nyelvű informatikai képzést a Marosvásárhelyi George Emil Palade Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Technológiai Egyetem (MOGYTTE). Az őszi felvételi vizsgára szeptember 4–9. között lehet jelentkezni. Szilágyi Sándor Miklós egyetemi tanár, az induló szak felelőse és a képzési rendszer egyik mentora a Krónikának elmondta,
„Az informatikusképzés indításának nagyon szigorú feltételei vannak. Az országban az évenkénti pár ezer végzett informatikus jóval kevesebb a szükségesnél, Romániában a magyar nyelvű képzést végzett informatikus hallgatók részaránya pedig nem éri el a magyarság részarányát. Úgy gondoljuk, hogy hiánypótló szakoktatás indul az egyetemen” – mutatott rá az oktató.
Elmondása szerint a járvány első hullámában világviszonylatban jelentkező leépítések nem mérsékelték az IT-szakértők hiányát, inkább újabb igényeket, lehetőségeket és szakirányokat teremtettek. Nélkülözhetetlenné vált többek között az online munkakörnyezetek, a digitalizált és robotizált rendszerek kiépítése vagy azok használata, karbantartása és fejlesztése, amelyek informatikus szakemberek millióit igénylik. A világviszonylatban jelen lévő krónikus szakértőhiány az országban is tapasztalható, aminek következtében a jól képzett informatikusok a legjobban kereső és legkeresettebb szakemberek közé tartoznak.
Magyar nyelvet beszélő hallgatók jelentkezését várják, ez valamilyen szinten behatárolja a potenciális jelentkezők körét, de nem szűkíti le – mondta az egyetemi oktató. „Elsősorban azokból a térségekből számítunk hallgatókra, amelyekben a magyarság részaránya viszonylag magas. Azokat a tehetséges, motivált, informatika mellett elkötelezett hallgatókat várjuk, akik az IT területén terveznek karriert építeni, és akiket vonzanak az új technológiák, a külföldi tanulás és tapasztalatszerzés lehetősége” – fejtette ki Szilágyi Sándor Miklós. Hangsúlyozta,
A hatékony fogalomalkotás anyanyelven sajátítható el leginkább, továbbá a gyors és hatékony fejlődés feltétele a szakma fogásainak alapos elsajátítása, az alappillérek kiépítése.
Az egyetemi képzésben 17 magyar anyanyelvű, alapállású oktató vagy doktorandusz vesz részt, és az előadások, valamint a laborgyakorlatok egyaránt magyar nyelven zajlanak. Az oktatók közül Gyenge Béla professzor, Szilágyi Sándor Miklós professzor informatika habilitációs oklevéllel is rendelkezik, Iantovics Barna előadótanár szintén megvédte informatika habilitációs tézisét. A képzésből részt vállal Haller Piroska és Lefkovits Szidónia IT-előadótanár, valamint Finta Béla és Horváth Sándor matematikus előadótanár is. A szak felelőse kifejtette,
Ugyanakkor a magyar nyelvű informatikaképzésre vállalkozó oktatók számos nemzetközi kutatási projektben vesznek részt (Horizon 2020, Horizon Europe, Chist-Era), megvalósítva és tovább erősítve ezáltal a nemzetközi kutatási és oktatási együttműködéseket. Az informatika teljes tanulmányi programja (BSC, MSC, PhD) a Mérnöki és Információtechnológiai Karon valósul meg.
A hároméves alapképzés (BSC) diplomavizsgával zárul, amely után a hallgatók megszerzik az informatikus oklevelet. Az informatikusképzés mesteri programokon keresztül folytatható (MSC). A magiszteri diploma megszerzésével lehetővé válik az informatika doktori képzésben való részvétel (PhD), amelynek abszolválása révén a hallgató megszerzi a doktorátusi oklevelet. A képzésről, a jelentkezésről, a felvételiről az egyetem honlapján szerezhető bővebb információ.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nemhogy a luxustermékekhez, de még a legalapvetőbb élelmiszerekhez sem nagyon lehetett hozzájutni Romániában 1989 előtt – derül ki a kommunista titkosrendőrség, a Securitate frissen nyilvánosságra került feljegyzéséből.
Az aradi önkormányzat kedden – a prefektus felhívására reagálva – úgy döntött, hogy 50 százalékkal csökkenti a közvilágítás fényerejét azokon az utcákon, ahol ezt a műszaki infrastruktúra lehetővé teszi.
Fokozott ellenőrzéseket tartanak a hatóságok az erdei gyümölcsök és gombák gyűjtésének időszakában. Fehér és Kolozs megye határvidékén a napokban 48 szabálysértést tártak fel, több mint 61 ezer lej bírságot szabtak ki.
Több tucat teherautó-sofőrt bírságolt meg az Arad megyei rendőrség, mert nem tartották be a rendkívüli hőség miatt a fő- és megyei utakon bevezetett forgalmi korlátozásokat.
Fél évig tíz százalékos illetménylevonással büntette Paul Finta, Temes megye prefektusa, Paul Finta Diminic Frtzet, Temesvár polgármesterét, miután az illetékes bíróság jogerősen összeférhetetlenséget állapított meg az esetében.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kedden újabb vörös hőségriasztásokat adott ki hét megyére a rendkívüli hőség miatt. A meteorológusok szerint a hőhullám fokozódik Máramarosban, a Bánságban és a Partiumban.
Kiáll a korrupcióval vádolt Ráduly István Kovászna megyei prefektus mellett az RMDSZ Háromszék területi szervezete – közölte kedden közleményben a székelyföldi szervezet állandó tanácsa.
Az utolsó szakaszba léptek vajdahunyadi kastély teljes körű helyreállítási munkálatai – jelentette be a város önkormányzata.
Gy. Szabó Béla fametszőművész öröksége nem csupán múzeumokban vagy albumok lapjain él tovább. Ferenczy Miklós református lelkipásztor számára ez személyes küldetéssé vált.
Csütörtök-péntekig tovább melegszik az idő Románia legtöbb régiójában, ahol kánikulára és fokozott hőterhelésre kell számítani, utána azonban fokozatos lehűlés kezdődik, és nő a záporok, zivatarok valószínűsége.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!