Számítanak. A világviszonylatban jelen lévő krónikus szakértőhiány az országban is tapasztalható
Fotó: Barabás Ákos
Romániában a magyar nyelvű képzést végzett informatikus hallgatók részaránya nem éri el a magyarság részarányát, ezért hiánypótló IT-szakoktatás indul a MOGYTTE-n – jelentette ki a Krónikának Szilágyi Sándor Miklós. A marosvásárhelyi egyetemi oktató szerint a világjárvány nem csökkentette a szakemberhiányt, inkább új lehetőségeket teremtett.
2020. szeptember 04., 09:212020. szeptember 04., 09:21
2020. szeptember 04., 09:382020. szeptember 04., 09:38
Idén először indít magyar nyelvű informatikai képzést a Marosvásárhelyi George Emil Palade Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Technológiai Egyetem (MOGYTTE). Az őszi felvételi vizsgára szeptember 4–9. között lehet jelentkezni. Szilágyi Sándor Miklós egyetemi tanár, az induló szak felelőse és a képzési rendszer egyik mentora a Krónikának elmondta,
„Az informatikusképzés indításának nagyon szigorú feltételei vannak. Az országban az évenkénti pár ezer végzett informatikus jóval kevesebb a szükségesnél, Romániában a magyar nyelvű képzést végzett informatikus hallgatók részaránya pedig nem éri el a magyarság részarányát. Úgy gondoljuk, hogy hiánypótló szakoktatás indul az egyetemen” – mutatott rá az oktató.
Elmondása szerint a járvány első hullámában világviszonylatban jelentkező leépítések nem mérsékelték az IT-szakértők hiányát, inkább újabb igényeket, lehetőségeket és szakirányokat teremtettek. Nélkülözhetetlenné vált többek között az online munkakörnyezetek, a digitalizált és robotizált rendszerek kiépítése vagy azok használata, karbantartása és fejlesztése, amelyek informatikus szakemberek millióit igénylik. A világviszonylatban jelen lévő krónikus szakértőhiány az országban is tapasztalható, aminek következtében a jól képzett informatikusok a legjobban kereső és legkeresettebb szakemberek közé tartoznak.
Magyar nyelvet beszélő hallgatók jelentkezését várják, ez valamilyen szinten behatárolja a potenciális jelentkezők körét, de nem szűkíti le – mondta az egyetemi oktató. „Elsősorban azokból a térségekből számítunk hallgatókra, amelyekben a magyarság részaránya viszonylag magas. Azokat a tehetséges, motivált, informatika mellett elkötelezett hallgatókat várjuk, akik az IT területén terveznek karriert építeni, és akiket vonzanak az új technológiák, a külföldi tanulás és tapasztalatszerzés lehetősége” – fejtette ki Szilágyi Sándor Miklós. Hangsúlyozta,
A hatékony fogalomalkotás anyanyelven sajátítható el leginkább, továbbá a gyors és hatékony fejlődés feltétele a szakma fogásainak alapos elsajátítása, az alappillérek kiépítése.
Az egyetemi képzésben 17 magyar anyanyelvű, alapállású oktató vagy doktorandusz vesz részt, és az előadások, valamint a laborgyakorlatok egyaránt magyar nyelven zajlanak. Az oktatók közül Gyenge Béla professzor, Szilágyi Sándor Miklós professzor informatika habilitációs oklevéllel is rendelkezik, Iantovics Barna előadótanár szintén megvédte informatika habilitációs tézisét. A képzésből részt vállal Haller Piroska és Lefkovits Szidónia IT-előadótanár, valamint Finta Béla és Horváth Sándor matematikus előadótanár is. A szak felelőse kifejtette,
Ugyanakkor a magyar nyelvű informatikaképzésre vállalkozó oktatók számos nemzetközi kutatási projektben vesznek részt (Horizon 2020, Horizon Europe, Chist-Era), megvalósítva és tovább erősítve ezáltal a nemzetközi kutatási és oktatási együttműködéseket. Az informatika teljes tanulmányi programja (BSC, MSC, PhD) a Mérnöki és Információtechnológiai Karon valósul meg.
A hároméves alapképzés (BSC) diplomavizsgával zárul, amely után a hallgatók megszerzik az informatikus oklevelet. Az informatikusképzés mesteri programokon keresztül folytatható (MSC). A magiszteri diploma megszerzésével lehetővé válik az informatika doktori képzésben való részvétel (PhD), amelynek abszolválása révén a hallgató megszerzi a doktorátusi oklevelet. A képzésről, a jelentkezésről, a felvételiről az egyetem honlapján szerezhető bővebb információ.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Zsolnay kerámiával burkolják be a vajdahunyadi vár restaurálás alatt álló Lovagtermének padlózatát, csakúgy, mint bő 130 évvel ezelőtt.
Több mint háromezer erdélyi fiatalnak mutat irányt a cserkészet a képernyők uralta világban. Az időtálló értékekre épülő mozgalomról, a Romániai Magyar Cserkészszövetség 35 évéről, kihívásairól és terveiről beszélgettünk Bálint Lajos Lóránt elnökkel.
Segesvár polgármestere pénteken bejelentette, hogy a közlekedési minisztérium kiadta a Maros megyei város több mint 13 kilométer hosszú terelőútjának megépítésére vonatkozó engedélyt.
Etikai vétséget követett el és valótlanságot állított Parászka Boróka marosvásárhelyi újságíró a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) szerint azáltal, hogy egy munkahelyi konfliktust „metoo” bántalmazásként terjesztett a közösségi médiában.
Hargita megye síterületeinek többsége ezen a hétvégén is nyitva marad, ám az idő felmelegedése miatt jövő héttől várhatóan csökkenhet a működő sípályák száma.
Érkeznek a gólyák a Székelyföldre is: Csíkszentsimon polgármestere a közösségi oldalon jelentette be, hogy megérkezett a településre a tavasz hírnökeként az első vándormadár.
A kolozsvári polgármesteri hivatal az illetékes intézményekkel együttműködve elemezni fogja, milyen megelőző intézkedések szükségesek ahhoz, hogy elejét lehessen venni a magyarellenes incidensek megismétlődésének a városban – írta Emil Boc.
A városvezetés visszásnak nevezi azokat a törvényeket és azokat a civil szervezeteket, amelyek és ahogy a madarakat védik a szárnyasok életmódját elszenvedő lakosokkal szemben.
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!