A romániai magyarságnak nem pártokra, hanem értékeken alapuló szövetségre van szüksége – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a szászrégeni ifjúsági házban megtartott csütörtök esti lakossági fórumon.
2015. március 01., 20:582015. március 01., 20:58
A szövetségi elnök szerint az etnikai érdekképviseletre továbbra sincs alternatíva, mert a magyar közösség jogaival és azok csorbulásával továbbra sem foglalkozik érdemben egyetlen hazai közszereplő sem.
„A bizalom visszanyerésével, egy markánsabb újratervezéssel a közképviselet jövője biztosítható – fogalmazott Kelemen Hunor. – Valós lehetőségeket sorakoztató jövőképre van szükségünk, amelyből nem hiányzik a kényesebb témák megfogalmazása sem. Ugyanakkor az RMDSZ igyekszik elkerülni a populizmust és a demagógiát, amely itthon egyre népszerűbb lesz a politikai közbeszédben”.
Azt is elmondta, az RMDSZ az újratervezés időszakába ért. Az átértékelés befejeztével a szövetség barátságos és megbízható érdekképviseletet szeretne biztosítani, amelyben mindenki otthon érzi magát, beleértve a fiatalokat és a politikából kiábrándultakat is. Kelemen az RMDSZ első számú prioritásának nevezte az anyanyelvű oktatás jövőjének biztosítását.
„Ennek megalapozására stratégiát dolgozunk ki, szakemberek véleményét, hozzájárulását kértük. Népszerűtlen megoldásokra is kell számítanunk ezen a téren, hiszen lesz, ahol osztályokat kell összevonnunk vagy szétválasztanunk, újra kell gondolnunk a teljes magyar nyelvű oktatási intézményrendszert, figyelembe véve a gyermeklétszámot. Arról is el kell gondolkodnunk, érdemes-e felszámolnunk a lakónegyedi iskolák magyar tagozatait azáltal, hogy beiratkozáskor a városközpontban lévő iskolát választjuk” – jelentette ki a szövetségi elnök, aki szerint ehhez nem törvénymódosításra van szükség, hanem a magyar közösségnek egy határozottabb elképzelésére arról, milyen változtatások szükségesek a gyermekközpontú anyanyelvű oktatás fenntartásához.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Húsz év folyamatos kompromisszumok közepette – így jellemezte a 2000-től 2020-ig tartó aradi alpolgármesteri megbízatását Bognár Levente, aki október 1-jén, csütörtökön ünnepelte 70. születésnapját. Életút-interjúnk 2. része.
Hat, 25 és 50 év közötti személy ellen indított kivizsgálást a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség Krassó-Szörény megyei területi szolgálata és a megye rendőrsége szervezett bűnözői csoport létrehozása és migránscsempészet gyanúja miatt.
Emil Boc vészharangot kongat: több mint 20 ezer Európai Unión kívüli személy él Kolozsváron, és „ez kezd problémává válni”. Kolozsvár polgármestere nyelvi tesztet, a beilleszkedés minimális szintjének betartását javasolja.
Az Agent Green pénteken bírálta az „orvvadászat olcsóbbá tételét”, miután az RMDSZ parlamenti képviselői által a szenátusba benyújtott tervezet 40 000 euróról 500 euróra csökkenti a kvótán felül, illegálisan kilőtt medvék után fizetendő kártérítést.
Olyan érzéseket, nehézségeket is megjeleníthetnek a gyerekek a játékban, amelyeket még nem tudnak vagy nem mernek szavakba önteni – többek között erre teremt lehetőséget a gyermekpszichodráma, októbertől Kolozsváron is.
Új fejezet kezdődött a romániai magyar oktatásban: a 2026–2027-es tanévtől a IX. osztály számára már nem román nyelvű tankönyvek magyar fordításai készülhetnek, hanem magyar szakemberek által magyarul megírt tankönyvek kerülhetnek az oktatásba.
Alig öt évvel a felépítése után szinte teljesen tönkretették az aradi Maros-parton kialakított panorámagát üvegtábláit. A mintegy 300 edzettüveg-panelből már csak néhány maradt épen.
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) elmúlt 25 éve Magyarország és az erdélyi magyarság közös eredménye, sikere – hangsúlyozta Tonk Márton rektor a magyar magánegyetem jubileumi tanévének megnyitóján pénteken Marosvásárhelyen.
Továbbra is súlyos állapotban ápolják a kolozsvári sürgősségi kórház intenzív osztályán azt a 22 éves fiatal nőt és 77 éves magyar fogorvos nagyapját, akik súlyos sérüléseket szenvedtek vasárnap este Kolozsvár Donát (Grigorescu) negyedében.
Hozzájárult a közbeszéd megváltoztatásához és a polgárcentrikus közigazgatás bevezetéséhez. Interjúnk első részében többek között az 1989-es hangulatról, a magyar–román viszonyról, a Szabadság-szobor visszaállításáért folytatott küzdelemről mesél.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!