A fekete márciusnak 5 halottja (3 magyar és 2 román) és 278 sérültje volt
Az 1990 márciusi marosvásárhelyi eseményeket a volt szekusok provokálták ki, akiknek ürügyre volt szükségük, hogy kiszabaduljanak abból a szorongatott helyzetből, amelybe a forradalom után belekerültek – jelentette ki hétfő este Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
2024. március 05., 12:562024. március 05., 12:56
A Realitatea Tv-nek nyilatkozva a politikus kifejtette: létezik egy dosszié arról, hogy kik voltak azok a személyek, akik a március 15-e előtti napokban kiprovokálták a halálos áldozatokat is követelő sajnálatos eseményeket.
– idézte Kelemen televíziós nyilatkozatát az Agerpres hírügynökség.
Ugyanazok az erők álltak a marosvásárhelyi 1990-es véres események hátterében, akik három hónappal korábban, 1989 decemberében a város főterén belelövettek a kommunista diktatúra ellen tüntető tömegbe – állítja Emil Târnăveanu.
Kérdésre válaszolva az RMDSZ elnöke kijelentette, hogy a szélsőséges erők ma valós veszélyt jelentenek Romániában. Ezek a pártok szerinte az egymásra tevődő válságok után mindenütt megerősödtek Európában, mert az emberek elvesztették a bizalmukat a politikai „fősodorban”. „A rendszerellenes pártok kihasználják az emberek haragját, elégedetlenségét, és természetesen többet ígérnek, mint amit teljesíteni tudnak” – mondta a szövetség elnöke.
„A genderideológiával kapcsolatban pedig meglehetős fenntartásaim vannak, mert szerintem ez nem ideológia” – szögezte le Kelemen Hunor.
Az 1989-es forradalom mámorában hirtelen fellángoló román–magyar barátság provokálta ki a kényszerpályára helyezett Szekuritátéból azt az ördögi tervet, amellyel – emberáldozatok árán – szétverték a két nép közötti bizalmat.
Egészen más értékeket képviseltek ugyan, mint azok, akik a marosvásárhelyi magyarellenes csatározást kirobbantották, bűntudatot éreztek azok a román értelmiségiek, akik a véres események idején, 1990 tavaszán éppen Budapesten tartózkodtak a magyar–román baráti találkozón.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A bukaresti műemlékvédelem csak akkor hajlandó engedélyezni az évtizedeken át elveszettnek hitt műalkotás köztéri elhelyezését, ha eredeti talapzatára – vagy annak hű másolatára – állítják fel, amit éppen a román hatóságok bontottak.
Jubileumi emlékrendezvénnyel ünnepelte megalakulásának 35. évfordulóját szombaton a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége.
A kora tavaszi időszakban pompázik a Kárpát-medence számos vidékén megtalálható, ám igazán Kalotaszeg nevével egybeforrt riszegvirág. Aki teheti, ebben az időszakban még megcsodálhatja a védett növényt.
A vasúti infrastruktúra egyes szakaszain munkálatokat végeznek, emiatt május 25. és szeptember 16. között nem fognak vonatok közlekedni Brassó és Csíkszereda között.
Jóváhagyta a bukaresti közlekedési minisztérium a zilahi körgyűrű újabb, északi szakaszának projektjét, amelyet 140 millió euróból valósíthatnak meg. Az újabb beruházás a késések és a kínai kivitelezői premier miatt hírhedtté vált déli szakaszt követheti.
Rövid idő alatt széles körben elterjedt Bodor János, a Háromszék újságírójának videója, amelyben egy székelyruhás alak egy, a Tisza Párt logójával ellátott „poloskát” kaszabol.
Az erdélyi és a helyi alkotóké lesz a főszerep a péntek este kezdődő 33. Szent György Napokon, amely május 3-áig várja a közönséget Sepsiszentgyörgyön.
Erdélyben enyhén csökkent a Szülőföldön Magyarul Program keretében nyújtott oktatási-nevelési támogatást kérelmezők száma, ami demográfiai okokra vezethető vissza – derül ki a Rákóczi Szövetség gyorsjelentéséből.
Számos előnyt, legfőképpen nyugodtabb külföldi utazást biztosít az Unió területén az európai egészségbiztosítási kártya – már ha megkapjuk.
Európai uniós támogatással újulhat meg Beszterce három meghatározó műemléke: a Búzasor gótikus árkádsor, az egykori Omnia mozi épülete, valamint a régi városháza.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!