A fekete márciusnak 5 halottja (3 magyar és 2 román) és 278 sérültje volt
Az 1990 márciusi marosvásárhelyi eseményeket a volt szekusok provokálták ki, akiknek ürügyre volt szükségük, hogy kiszabaduljanak abból a szorongatott helyzetből, amelybe a forradalom után belekerültek – jelentette ki hétfő este Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
2024. március 05., 12:562024. március 05., 12:56
A Realitatea Tv-nek nyilatkozva a politikus kifejtette: létezik egy dosszié arról, hogy kik voltak azok a személyek, akik a március 15-e előtti napokban kiprovokálták a halálos áldozatokat is követelő sajnálatos eseményeket.
– idézte Kelemen televíziós nyilatkozatát az Agerpres hírügynökség.
Ugyanazok az erők álltak a marosvásárhelyi 1990-es véres események hátterében, akik három hónappal korábban, 1989 decemberében a város főterén belelövettek a kommunista diktatúra ellen tüntető tömegbe – állítja Emil Târnăveanu.
Kérdésre válaszolva az RMDSZ elnöke kijelentette, hogy a szélsőséges erők ma valós veszélyt jelentenek Romániában. Ezek a pártok szerinte az egymásra tevődő válságok után mindenütt megerősödtek Európában, mert az emberek elvesztették a bizalmukat a politikai „fősodorban”. „A rendszerellenes pártok kihasználják az emberek haragját, elégedetlenségét, és természetesen többet ígérnek, mint amit teljesíteni tudnak” – mondta a szövetség elnöke.
„A genderideológiával kapcsolatban pedig meglehetős fenntartásaim vannak, mert szerintem ez nem ideológia” – szögezte le Kelemen Hunor.
Az 1989-es forradalom mámorában hirtelen fellángoló román–magyar barátság provokálta ki a kényszerpályára helyezett Szekuritátéból azt az ördögi tervet, amellyel – emberáldozatok árán – szétverték a két nép közötti bizalmat.
Egészen más értékeket képviseltek ugyan, mint azok, akik a marosvásárhelyi magyarellenes csatározást kirobbantották, bűntudatot éreztek azok a román értelmiségiek, akik a véres események idején, 1990 tavaszán éppen Budapesten tartózkodtak a magyar–román baráti találkozón.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kolozsváron egyre több távol-keleti vesz részt a szentmiséken: nemcsak katolikusok, keresztények, hanem buddhisták és hinduk is. Különleges esemény helyszíne volt az emblematikus Szent Mihály-templom.
Parajdon román zászlót rakott a sóbánya bejáratához, Udvarhelyen a magyarok és az RMDSZ ellen hergelt Lucian Mușat AUR-os parlamenti képviselő, Szatmárnémetiben a PNL főtitkára pedig amiatt háborog, hogy október 23-án csak magyar zászlót lehetett látni.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) hétfői előrejelzése szerint szerda délig csapadékos, szeles időjárás várható, és a magasabban fekvő hegyekben havazni fog.
Nem vehet már részt az egyszerűsített honosításban az Eurotrans Alapítvány a Krónika értesülései szerint. Az RMDSZ szervezete a jövő évi működési költségek támogatásához szükséges kérelmet benyújtotta a magyar kormánynak, választ egyelőre nem kapott.
Őrtüzek gyújtásával jelezték a helyi közösségek vasárnap Székelyföldön, hogy a tájegység őshonos lakossága igényt tart a területi autonómiára.
A gyulafehérvári székesegyházban megtartották vasárnap a diakónus- és papjelöltek befogadásának szertartását, az úgynevezett admissiót.
Huszonnégy órára őrizetbe vették azt a 43 éves férfit, aki szombat este airsoftfegyverrel és játékgránáttal lépett be a gyulafehérvári rendőrség épületébe.
Balázs Ferenc lelkész, író és közösségszervező születésének 125. évfordulóján, a Kolozs megyei Mészkőn tartotta az emlékév egyik központi ünnepségét a Magyar Unitárius Egyház.
Vasárnap hajnalban ismét átállunk a téli időszámításra, így egy órával tovább alhatunk. A szakemberek szerint azonban az óraátállítás korántsem jelent feltétlenül több pihenést.
Az 1956-os magyarországi forradalmat követő legnagyobb koncepciós perek egyike a Szoboszlay-per volt, amelyben több mint 400 embert ültettek a vádlottak padjára, tíz személyt pedig ki is végeztek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!