2013. március 01., 13:512013. március 01., 13:51
A párt három regionális önkormányzati tanácsának együttes ülésén Kelemen Hunor politikai helyzetértékelő beszédében rámutatott: ha Románia jelenlegi fejlesztési régióit alakítanák át közigazgatási régiókká, az csődöt jelentene az ország számára.
Az RMDSZ elnöke arra figyelmeztetett, megannyi tévhit határozza meg a régióátszervezés kérdését Romániában. Kijelentette: nem igaz, hogy az Európai Unió követelné Romániától, hogy közigazgatási jogkörökkel ruházza fel a fejlesztési régiókat. Ezért az RMDSZ-nek az lenne a legjobb, ha átalakítanák a fejlesztési régiókat, de nem adnának azoknak közigazgatási jogköröket. Az új közigazgatási szint ugyanis fölöslegesen növelné a bürokráciát. Hozzátette, ha mégis közigazgatási régiókat akarnának kialakítani, ezeknél nem lehet mellőzni az etnikai érveket, hiszen nemzetközi szabályok rögzítik, hogy nem szabad a kisebbségi arányok kárára átrajzolni a közigazgatási határokat. Nyomatékosította azonban, hogy a gazdasági, földrajzi, szociális és kulturális érveknek kellene meghatározniuk a közigazgatási átszervezés vitáját.
A rendezvény szünetében tartott sajtótájékoztatón az RMDSZ elnöke elmondta, a szövetség által két évvel ezelőtt kidolgozott 16 régiós rendszert - amelyben a székelyföldi Hargita, Kovászna és Maros megye közös régiót alkot - jó kiindulási pontnak tekintik, de emellett más alternatívákat is előkészítenek. Hozzátette, az RMDSZ különböző testületeinek április végéig kellene kialakítaniuk a végleges álláspontjukat régióátszervezés kérdésében.
Kelemen Hunor megjegyezte, a régiók átszervezésekor számítanak a román kisrégiók lakosságának a lokálpatriotizmusára is. Hozzátette azonban, a nagy román pártokban honos pártfegyelem alig engedi kibontakozni ezeket a lokálpatrióta érzelmeket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.
Látogatottsági adatok