Kelemen Hunor: az RMDSZ azért volt sikeres az elmúlt több mint három évtizedben, mert mindig a magyar érdeket helyezte az első helyre
Fotó: Gönczy Tamás
Egy közvéleménykutatás szerint az Európai Unió (EU) polgárainak 63-64 százaléka elégedetlen az Európai Bizottság munkájával és változást akar, „azt gondolom, az erdélyi, Kárpát-medencei magyaroknak is az az érzése, hogy változásra van szükség” – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök az M1 aktuális csatorna péntek reggeli műsorában.
2024. április 26., 13:442024. április 26., 13:44
Kelemen Hunor úgy vélte, az emberek változást akarnak, amikor csökken a versenyképesség, a biztonságérzet, veszélyben érzik megszokott életüket, amikor beszűkülnek a perspektíváik.
Megalapozatlan az a vád, hogy aki euroszkeptikus, az EU-ellenes – jelentette ki. Hozzátette:
Kelemen Hunor azzal összefüggésben, hogy pénteken kerekasztal-beszélgetésen vesz részt Kárpát-medencei magyar pártok vezetőivel a Budapesten zajló Konzervatív Politikai Akció Konferencián (CPAC Hungary), azt közölte: erőt jelentenek azok, akik együtt, hasonlóképpen gondolkodnak a magyar közösség, a különböző élethelyzetbe került magyarok sorsáról.
Azt mondta, fontos, hogy „legyen hangjuk”, a szülőföldön és együtt az EU-ban is erősek legyenek, mert a Kárpát-medencei magyar közösségek akkor sikeresek az érdekérvényesítésben, ha közösen lépnek fel, nagy dolgokban együtt terveznek és cselekednek.
Kelemen Hunor közölte, elvárás az RMDSZ és a magyar kisebbség részéről, hogy európai hatáskör legyen az őshonos nemzeti kisebbségek jogszabályi védelme, az európai lét, identitás értékeinek védelme, a létbiztonság, a kiszámíthatóság, a béke, az, hogy tervezni tudjanak a szülőföldjükön.
Az erdélyi politikus kitért arra is, hogy „az erdélyi magyar közösség 34 éven át megőrizte azt az eszközt, amit RMDSZ-nek nevezünk”, erre az eszközre szükség van az érdekérvényesítésben.
– hangsúlyozta. Rámutatott, ez 2024-ben sincs másként, főleg azért, mert azt látják, erős támadások érik az elmúlt évtizedek eredményeit, köztük az anyanyelvhasználatot.
Az anyanyelvhasználat, a magyar feliratok, a közösségi szimbólumok, a székely zászló használata miatt „több mint kétszáz pert visznek a polgármestereik” – fűzte hozzá.
Kelemen Hunor a Kossuth rádió Jó reggel, Magyarország! című műsorának is vendége volt, ahol azt mondta:
Ha lesz ötszázezer szavazatuk, két embert tudnak Brüsszelbe küldeni – idézte az MTI a szövetség elnökét.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szerda délután iktatta a Központi Választási Irodánál (BEC) az európai parlamenti választásokon induló jelöltek listáját.
Jelezte egyúttal, hogy Romániában szuperválasztási év van, az európai parlamenti és az önkormányzati választást együtt tartják, magas, 60 százalék körüli részvételre számít.
A román pártok mobilizálnak, abban érdekeltek, hogy egész évben fenntartsák a reményt a győzelmükben, emiatt az RMDSZ-nek is erősen figyelnie kell a mozgósításra – fogalmazott.
„Egyszer lehet elrontani az életben, utána már nem lehet helyre rakni” – hangsúlyozta.
A politikus az önkormányzati választásokról szólva kitért rá, hogy az RMDSZ-nek a Kárpátokon kívüli megyékben nincs listája, mert ott nem élnek magyarok. Bákó megyében a moldvai csángók, Gorj megyében az RMDSZ állít megyei listát.
De ott van az országos európai parlamenti lista, ezért az RMDSZ-nek úgy kell mozgósítania a következő hetekben, hogy a Kárpátokon kívülről is kapja meg az arányos képviselethez szükséges szavazatokat – hívta fel a figyelmet.
Kelemen Hunor utalt rá, hogy 211-212 magyar polgármester van Romániában, abban bízik, hogy az önkormányzati választás után is több mint 200 településvezetőjük lesz, és a magyar önkormányzati képviselők száma sem változik, 2700-2800 között lesz.
– fogalmazott. Kelemen Hunor a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) nevű szélsőséges pártól azt mondta: a magyarellenességből építkező szervezet 2020-hoz képest mára megduplázta támogatottságát, amely 20 százalék felett van, így nemcsak a parlamentben, hanem az önkormányzatokban is jelen lesz, a mérgező, gyűlöletkeltő magyarellenes beszédek önkormányzati szinten is hallhatók majd.
Az erdélyi politikus a 15 éves magyar nemzetiségű sportoló közelmúltban történt edzőtábori bántalmazásáról azt mondta, intézményi és rendőrségi vizsgálatok indultak, az országos sporthatóság elnöke hallgat, amely elfogadhatatlan, és a vezető politikusok sem nyilatkoztak, mert félnek, vagy taktikáznak.
„A szélsőségesek ellen fel kel lépni, nem lehet hallgatni, a hallgatás soha semmit nem old meg” – szögezte le Kelemen Hunor.
Közel 300 polgármesterjelölttel vág neki az RMDSZ a júniusi helyhatósági választásnak, amelyen az erdélyi megyéken kívül a Kárpátokon túli Bákó és Gorj megyében is indít tanácsosjelölti listát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Három hétre teljesen leáll a forgalom a temesvári nemzetközi repülőtéren: 2026. november 2. és 22. között egyetlen repülőgép sem szállhat fel és nem landolhat, mivel a repülőtér fel- és leszállópályáját felújítják.
Megnyitotta kapuit a gernyeszegi Teleki-kastély, Erdély egyik legjelentősebb barokk műemléke. A felújításról, a kastély múltjáról és jövőjéről, valamint a Teleki család örökségéről gróf Teleki Kálmánnal beszélgettünk.
Nem csak a medvék, de rókák is egyre sűrűbben bukkannak fel Brassóban, ahonnan a hatóságok elkezdték elszállítani a rókákat. Az állatok hozzászoktak a város zajához, és már sem a forgalom, sem a dudálás nem riasztotta el őket.
Életének 89. évében csütörtökön elhunyt Ráduly János székelyföldi néprajzkutató, mesegyűjtő, költő – közölte a Facebookon a Kriza János Néprajzi Társaság, melynek tagja és életműdíjasa volt.
Tűz ütött ki csütörtök este a Kolozs megyei Alsójára iskolájában, a tűzoltók egész éjjel dolgoztak az oltáson.
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!