„35 éve nincsenek válaszok”. A marosvásárhelyi fekete március emlékműve
Fotó: Haáz Vince
Magyaroknak és románoknak együtt kell megvédeniük Romániát azoktól, akik a sötétből jönnek, és a sötétségbe akarják taszítani. Soha többé fekete márciust! – fogalmazott Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerdán Facebook-oldalán a marosvásárhelyi fekete március 35. évfordulója alkalmából közzétett posztjában.
2025. március 20., 08:592025. március 20., 08:59
2025. március 20., 08:592025. március 20., 08:59
Kelemen Hunor felidézte: újságíróként volt tanúja 1990 márciusában a marosvásárhelyi románok és magyarok közötti véres összecsapásoknak, és rendőrök mentették ki a tömegből. Kelet-Európa rendszerváltás utáni első véres etnikai konfliktusában öt ember vesztette életét, 278-an megsebesültek – köztük Sütő András író is, aki fél szemére megvakult. „Áldozatuk előtt ma is fejet hajtunk” – írta. A szövetség elnöke emlékeztetett: a fekete március a kommunista diktatúra öröksége volt, a rendszer így kísérelte meg átmenteni a hatalmát.
– húzta alá. Mint írta, Románia és a romániai magyar közösség „azóta hosszú utat tett meg” a jogaiért vívott harcban, de napjainkban ismét az újra megerősödött szélsőjobb akarja átvenni az ország irányítását. Ezt kell meggátolni a magyar közösségnek és a többségi nemzet felelős tagjainak – összegezte.
„Gyerekeink, unokáink szerencsére nem élték át azokat a borzalmas napokat. De nekik is feladatuk, hogy soha többé ne fordulhasson elő kisebbségellenes, magyarellenes lincshangulat ebben az országban” – írta Kelemen Hunor, aki szerint magyaroknak és románoknak együtt kell megvédeniük az országot.
„Ez a mi országunk is: azoké, akik építeni akarják, megtartani a fejlődés útján, és felelősséget vállalnak érte” – tette hozzá.
Csibi Attila Zoltán, a Maros megyei szervezet elnöke arra intett, hogy nem szabad feledni a tanulságait. „Akkor a hatalom egymás ellen uszított minket, ma pedig újra erősödik a nacionalizmus. Most is fontos, hogy okosan, egységben és kitartóan álljunk ki jogainkért” – húzta alá.
Soós Zoltán polgármester szerint „a gyűlölet és a félelem mély sebeket hagyott” a városban. „Marosvásárhely mégis a megértés útját választotta. A románok és a magyarok ma együtt dolgoznak, és egy olyan közösséget építenek, amely a tiszteletre és a bizalomra épül” – fejtette ki.
„Visszautasítunk minden megosztási kísérletet. Marosvásárhely azoké, akik hisznek a demokráciában, a szolidaritásban és a jövőben. Együtt a békét választjuk” – írta a polgármester.
Marosvásárhelyen csütörtökön 18.30 órától kétnyelvű megemlékezést tartanak a December 15. – A román-magyar szolidaritás napja Egyesület szervezésében, amelyen felszólal Gabriel Andreescu író, Florin Mihalcea, a Temesvár Társaság elnöke, Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke és Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd. A rendezvényen levetítik Kincses Réka Balkán bajnok című, az 1990 márciusában történt marosvásárhelyi eseményekről szóló dokumentumfilmjét.
Mint ismeretes, 1990. március 19-én husángokkal és fejszékkel felszerelkezett román falusi férfiakat szállítottak Marosvásárhelyre, hogy „védjék meg” a várost a magyaroktól. Az erőszakosan fellépő, sok esetben ittas férfiak feldúlták az RMDSZ székházát, súlyosan bántalmazták Sütő András írót. A magyarellenes pogrom másnap is folytatódott, ekkor azonban magyar ellentüntetés is szerveződött. Az összetűzéseknek öt halottja (három magyar és két román) és 278 sebesültje volt.
Az események után a román igazságszolgáltatás kizárólag a magyar ellenreakciót vizsgálta. Az események kivándorlási hullámot indítottak el a magyarok körében, és kisebbségbe került a marosvásárhelyi magyarság.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
A magyar diákok kevesebb mint fele képzeli el Romániában a jövőjét – többek közt ez derült ki a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) által kezdeményezett, Jól vagy, tényleg? elnevezésű országos állapotfelmérésből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!