
Kelemen Hunor: Bukarestből nem érkezik elegendő pénz
Fotó: Bíró Blanka
Mi is tévedtünk, sok esetben nem magyaráztuk elég jól el a dolgainkat, de a többségnek van eszköze és ereje, hogy változtasson, a felelősség nem egyformán oszlik – szögezte le Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a „Mi centenáriumunk – egy multikulturális Romániáért” című sepsiszentgyörgyi konferencián.
2019. szeptember 15., 15:592019. szeptember 15., 15:59
2019. szeptember 15., 17:162019. szeptember 15., 17:16
Őszintén, tabuk nélkül kell beszélnünk, csak így térhet vissza a magyar közösség iránt táplált, jelenleg hiányzó bizalom – mondta Kelemen Hunor pénteken Sepsiszentgyörgyön a „Mi centenáriumunk – egy multikulturális Romániáért” című konferencián. A rendezvényt a Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért), a Romániai Ifjúsági Tanács (CTR) és az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala (DRI) szervezte,
A konferencián magyar, román, horvát, német és roma képviselők vettek részt.
Az RMDSZ elnöke előadásában kifejtette, az elmúlt harminc évben a bizalom nem erősödött a magyarok és a románok között, a marosvásárhelyi fekete március eloszlatta a kezdeti optimizmust, a sebek máig nem gyógyultak be, és Úzvölgyében hasonló konfliktus történt idén júniusban. Hozzátette, a fekete márciusra van magyarázat, hogy kik provokálták, kik nyertek belőle, ám az úzvölgyi történésekre már nehezebb választ találni. „Mi is tévedtünk, sok esetben nem magyaráztuk elég jól el a dolgainkat, de a többségnek van eszköze és ereje, hogy változtasson, a felelősség nem egyformán oszlik meg” – szögezte le a szövetségi elnök.
Kifejtette, a románok azt hiszik, hogy amikor a magyarok az anyanyelv- és szimbólumhasználat jogát kérik, valamit el akarnak venni tőlük, miközben a magyarság azt érzi, a többség asszimilációra törekszik.
– mondta Kelemen Hunor. A szövetségi elnök szerint ha az állampolgárok megbíznak az államban, akkor jól működik az ország, a magyarság is az ország építésében tudná kamatoztatni az identitás, nyelv, kultúra megőrzésére fordított energiáját. Idézett egy országos felmérést, amely szerint a románok többsége meg van győződve, hogy a kisebbségek minden problémáját megoldották, nincsenek etnikai feszültségek, ám ezt a magyarok másként látják. Hozzátette, egy kisebbség gondjai akkor vannak megoldva, ha ezt az érintettek is úgy érzik.
A tanügyi rendszert firtató kérdésre válaszolva a szövetségi elnök kifejtette, gyerekközpontú oktatásra lenne szükség, amelyben minden diák saját ritmusa szerint halad, megadná az iskola utáni program lehetőségét, ám ez esetben nem kellene házifeladattal terhelni a gyereket. Erősítené a szakiskolákat, a román diákokat pedig a multikulturalizmusról tanítaná. „Nagy luxus félévente váltani az oktatási minisztert, hiszen mindegyik úgy érzi, változtatnia kell a rendszeren” – mondta Kelemen Hunor. Hozzátette, az oktatás reformjára vonatkozó javaslataikat nem fogadták el.
Egy román résztvevő kérdésére, miszerint a magyar kormány jó programjait RMDSZ-közvetítéssel bevezethetnék-e Romániában, a szövetségi elnök kifejtette: addig nem lehet átemelni, míg Románia nem változtat a költségvetési elképzeléseken, gyakorlatokon, hogy megfinanszírozhassa például a demográfiai mutatók javítását célzó programokat.
A támogatások, a befektetések Romániába érkeznek, itt maradnak, nemcsak a magyaroknak jó, hanem mindenkinek. Erre azért van szükség, mert Bukarestből nem érkezik elegendő pénz” – mondta Kelemen Hunor.
Gulyás Adrienn hadtörténész és Ugron Zsolna író részvételével tartják meg a Háromszéki Honleányképzőt március 12-én és 13-án Sepsiszentgyörgyön, ahol előadások és műhelyfoglalkozások keretében mutatják be a reformkort a középiskolásoknak és érdeklődőknek.
Országszerte több mint egy tucat, az összeomlás szélére sodródott műemléken dolgoznak idén a Műemlékmentő Szolgálat önkéntesei. Kastélyok, erődtemplomok, kúriák, középületek és egykori közfürdők sürgősségi megóvása szerepel a programban.
Hargita megyében is elkezdődnek a tényleges autópálya-építési előkészületek.
Amikor a levélszavazásos rendszer szabályait megalkotta, a magyar állam megfelelő garanciákat épített be az eljárásba, és ezek működnek a gyakorlatban – szögezte le a Krónika kérdésére Kolozsváron Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke.
Vádat emelt a Temes megyei törvényszéki ügyészség a januárban elkövetett csenei gyermekgyilkosság három, szintén kiskorú elkövetője közül kettő ellen – közölte szerdán az ügyészség.
Felbátorították Közép-Európa egyik legnagyobb sípályakomplexumának képviselői a Bihar Megyei Tanács elnökét, miután közösen megvizsgálták Biharfüred és Vârtop adottságait, síparadicsommá alakításuknak potenciális fejlesztési lehetőségeit.
Súlyos közúti balesetben vesztette életét egy 18 éves, vezetői engedéllyel nem rendelkező fiatalember a Brassó megyei Viktóriavárosban. A nagy sebességgel egy fának csapódó jármű további két kiskorú utasát súlyos sérülésekkel szállították kórházba.
Történelmi pillanat Kézdivásárhelyen: idén, március 15-én dr. Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke mond ünnepi beszédet – jelentette be kedden a Facebook-oldalán Bokor Tibor, a székelyföldi város polgármestere.
2016 óta több mint 900 külhoni magyar óvoda és bölcsőde épült vagy újult meg a magyar kormány támogatásával, ebből több mint 500 Erdélyben. Összeállításunkban néhány konkrét megvalósítás révén mutatjuk be a támogatás jelentőségét.
Antikommunista román hősre, a Ceaușescu-diktatúra elleni tiltakozásként önmagát felgyújtó Liviu Corneliu Babeșre emlékeztek hétfőn az erdélyi Brassópojánán.
szóljon hozzá!