
Fotó: Rostás Szabolcs
Az RMDSZ arra biztat mindenkit, hogy a szabályokat betartva, egymásra figyelve vegyen részt a szeptemberi helyhatósági választáson – jelentette ki Kelemen Hunor elnök a Szövetségi Képviselők Tanácsa csütörtökön online rendezett ülése után. Az RMDSZ szerint teljesítménye alapján a liberális kormány megérdemli a bukást, de nem biztos, hogy indokolt ezt megtenni a parlamenti választások előtt néhány hónappal.
2020. augusztus 27., 17:032020. augusztus 27., 17:03
2020. augusztus 27., 18:582020. augusztus 27., 18:58
Először fordult elő az elmúlt harminc év során, hogy nem személyes részvétellel, hanem online formában ülésezett az RMDSZ miniparlamentjeként emlegetett Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT). A testület tagjai csütörtökön a zoom rendszeren keresztül tartott tanácskozáson elfogadták a szövetség parlamenti választásokra érvényes jelöltállítási szabályait. Kelemen Hunor elnök az ülést követő kolozsvári sajtótájékoztatóján elmondta, szeptember végéig lehet jelentkezni képviselő- és szenátorjelöltnek, október 1. és 5. között kell megrendezni a rangsoroló küldöttgyűléseket, közvetlen előválasztásra ugyanis szerinte időszűke és a járványügyi helyzet miatt nincs lehetőség.
Szerinte ha a teljesítményét vizsgáljuk, „ezer ok” adódik a kisebbségi liberális kormány megbuktatására, viszont az indítvány leszavazására is. Kelemen úgy véli, még a jelenlegi járványügyi helyzetben sem lenne katasztrófa, ha ügyvivő kabinet irányítaná Romániát a november végén, december elején rendezendő parlamenti megmérettetésig, addig ugyanis szerinte új kormányt nem szavazna meg a parlament.
Lapunk kérdésére a politikus nemmel válaszolt arra, kért-e az RMDSZ bármit a kormányzó Nemzeti Liberális Párttól (PNL), illetve az ellenzéki Szociáldemokrata Párttól (PSD), hogy miként szavazzon a bizalmatlansági indítvány esetében. „De ha kérnénk se kapnánk, a szavazás a mi döntésünk, mérlegelésünk alapján fog történni. A román pártok Klaus Iohannis államfő Erdély kiráusításával kapcsolatos ámokfutása óta versenyeznek, ki rúg nagyobbat a magyarokba. Ebben a pillanatban mi egyedül a választóink bizalmát kérjük” – felelte Kelemen Hunor, elismerve, hogy az elmúlt időszakban a PNL-t irányító Ludovic Orban kormányfővel, Marcel Ciolacu PSD-elnökkel és Dan Barnával, az USR-PLUS vezetőjével is tárgyalt.
Fotó: Rostás Szabolcs
Hozzátette: a magyarellenes kirohanásairól elhíresült Rareș Bogdan EP-képviselő „vészjelzése” nyomán az elmúlt napokban a PSD és a PNL az RMDSZ három oktatási törvénymódosítási javaslatát vetették el a parlamentben, pedig nincs kimondott etnikai jellegük, sőt korábban már megszavazták ezeket. Kelemen ugyanakkor nem zárta ki, hogy az RMDSZ a törvényhozási választások után tagja legyen egy kormánykoalíciónak.
Kelemen Hunor beszámolt arról, hogy az RMDSZ összesen 8390 jelöltet indít a szeptember 27-én tartandó helyhatósági választáson: 7499 helyi, 602 megyei tanácsosjelöltet, 286 polgármesterjelöltet és 10 megyei tanácselnökjelöltet. Az RMDSZ 200 polgármesteri hivatal irányításának megőrzésére számít, ezen túlmenően 4 megyei tanácselnöki tisztséget tart megnyerhetőnek (Hargita, Kovászna, Maros és Szatmár megyében). Az ötödik, Bihar megyei tanácselnöki tisztség megszerzésére a szövetség elnöke a mostani, közvetlen választási rendszerben nem sok esélyt lát, de azt reméli, hogy a megyei képviselőtestületben az RMDSZ nélkül nem lehet majd többséget alkotni. Kiemelt helyszínnek tekintik Marosvásárhelyt, az itteni polgármesteri tisztséget az RMDSZ szerint jó eséllyel meg lehet nyerni, ugyanakkor megőriznék Szatmárnémetit, Székelyudvarhelyt és Gyergyószentmiklóst pedig visszahódítaná az alakulat.
Fotó: Rostás Szabolcs
Kelemen úgy vélekedett: ha mindenki betartja a hatóságok által megkövetelt szabályokat, akkor semmivel nem lesz nagyobb kockázata a választáson való részvételnek, mint hogy valaki leül egy vendéglő teraszára, felszáll az autóbuszra vagy a tengerparton nyaral. A Krónika megkérdezte az RMDSZ – állatorvosi végzettségű – elnökét, mit üzen azoknak a romániai magyaroknak (felmérések szerint a közösség harmadáról van szó), akik szerint a vírus és a járvány nem létezik. „Azt tudom mondani, álljanak szóba olyan emberrel, aki átesett a betegségen, és rögtön hinni fognak. Nem tudom elfogadni, hogy nem létezik valami, ha nem látszik. Valós betegségről, járványról van szó, amelyről a kutatók is keveset tudnak, ezzel nem szabad játszani, félvállról venni, sok meglepetést okozott a kórokozó. Bebizonyosodott az is, hogy az iskolában nagyobb hangsúlyt kell fektetni a tudományos oktatásra, nem árt ugyanis, ha különbséget tudunk tenni vírus és baktérium között” – jelentette ki a politikus, hozzátéve: jelöltjeiknek is azt tanácsolják, a hivatalosan pénteken, augusztus 28-án elrajtoló kampány során ne teremtsenek olyan helyzetet, amikor nőhet a fertőzöttség kockázata.
Az RMDSZ Majális utcai székházában rendezett kolozsvári sajtótájékoztatón – amelyen a mintegy húsz újságíró és operatőr maszkban, egymástól megfelelő távolságra vett részt – elhangzott, a jelöltállítási szabályzat továbbra is lehetőséget biztosít arra, hogy az RMDSZ listáján parlamenti mandátumhoz jussanak más magyar politikai alakulatok jelöltjei is; 2016-ban így jutott képviselői tisztséghez az MPP két politikusa. Kérdésünkre Kelemen Hunor közölte, az Erdélyi Magyar Szövetség jogilag nem létezik, így az EMNP és az MPP egyesüléséből létrejövő alakulat nem kérhetne befutó helyet két társelnöke, Csomortányi István és Mezei János számára. „A két társelnök közül egyébként a nagyváradinak van egy problémája, amit tisztáznia kell” – utalt Csomortányi „karlendítős fotójára” az RMDSZ elnöke. Kelemen elmondta, nemrég tárgyalt Mezei János MPP-elnökkel, aki közölte vele: az EMSZ mindenhol indít jelöltet a helyhatósági választáson, ahol csak lehet.
Zsolnay kerámiával burkolják be a vajdahunyadi vár restaurálás alatt álló Lovagtermének padlózatát, csakúgy, mint bő 130 évvel ezelőtt.
Több mint háromezer erdélyi fiatalnak mutat irányt a cserkészet a képernyők uralta világban. Az időtálló értékekre épülő mozgalomról, a Romániai Magyar Cserkészszövetség 35 évéről, kihívásairól és terveiről beszélgettünk Bálint Lajos Lóránt elnökkel.
Segesvár polgármestere pénteken bejelentette, hogy a közlekedési minisztérium kiadta a Maros megyei város több mint 13 kilométer hosszú terelőútjának megépítésére vonatkozó engedélyt.
Etikai vétséget követett el és valótlanságot állított Parászka Boróka marosvásárhelyi újságíró a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) szerint azáltal, hogy egy munkahelyi konfliktust „metoo” bántalmazásként terjesztett a közösségi médiában.
Hargita megye síterületeinek többsége ezen a hétvégén is nyitva marad, ám az idő felmelegedése miatt jövő héttől várhatóan csökkenhet a működő sípályák száma.
Érkeznek a gólyák a Székelyföldre is: Csíkszentsimon polgármestere a közösségi oldalon jelentette be, hogy megérkezett a településre a tavasz hírnökeként az első vándormadár.
A kolozsvári polgármesteri hivatal az illetékes intézményekkel együttműködve elemezni fogja, milyen megelőző intézkedések szükségesek ahhoz, hogy elejét lehessen venni a magyarellenes incidensek megismétlődésének a városban – írta Emil Boc.
A városvezetés visszásnak nevezi azokat a törvényeket és azokat a civil szervezeteket, amelyek és ahogy a madarakat védik a szárnyasok életmódját elszenvedő lakosokkal szemben.
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
1 hozzászólás